Akik a világ legmagasabb épületeit zsaluzzák (x)
A fél évszázada alapított, de máig családi tulajdonban lévő, 5 kontinensen, jelenleg 40 telephelyen, közel 600 munkatársat foglalkoztató cégcsoport magyarországi leányvállalatának árbevételét idénre a válság előtti évekhez képest közel megduplázta, és 2019 végére 3 milliárd forint körül várja.
A cég nevéhez köthető Magyarországon a rendszerváltozást követően befejezett Duna hidak összes mederpillérének, a Nemzeti Színháznak, vagy a Liszt Ferenc Repülőtér új utasmólójának, illetve a tavaly átadott Skycourt termináljának zsaluzása. Emellett társasházak, irodaházak, mérnöki építmények, műtárgyak, földalatti létesítmények összetett feladatot jelentő egyoldali falai, nagy bevásárlóközpontok, a Pólus Center és a Westend szerkezetei, sportlétesítmények, uszodák, stadion szerkezeteinek zsaluzásán dolgoztak a cég magyar és külföldi szakemberei.
A nemzetközi projektek sora még ennél is látványosabb: a világon szinte mindenhol a legmagasabb épületek zsaluzását bízták a MEVA-ra. Így épült Ausztrália legmagasabb épülete a Q1 (235 m), a fülöp-szigeteki Shang Salcedo Palota (250 m), az indiai Palais Royale (320 m), Svájc két legmagasabb épülete, a Roche I és II. torony (178 és 205 m), Bolívia legmagasabb épülete, a Torre Conversa (138 m) és természetesen a világ legmagasabb épülete is, a 828 méter magas Burj Khalifa.
„Az építőipar jelenlegi feladattömege újabb kihívásokat hoz mindannyiunknak a következő évekre. A jövő nem elkezdődött, hanem itt dübörög a mindennapjainkban: amire évekkel ezelőtt nem is gondoltunk volna, hogy a szakemberhiány, a jól képzett fizikai létszám hiánya a zsaluzási feladatokat is jelentősen átalakítja. Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a nagy teherbírású, legtartósabb, legszebb felületet megvalósító zsalurendszereinket versenyképes áron, versenyelőnyt biztosítva tudjuk vásárlóinknak, bérlőinknek kínálni.” – mondta el Botta D. Mihály, a Magyarországon 25 éve működő MEVA Zsalurendszerek Zrt. ügyvezető igazgatója a három napos, egy budapesti szálloda parkolójában megrendezett zsalubemutatón. A tavaszi müncheni kiállítás után először itt, a közel 1000 négyzetméteren berendezett bemutatóterületen találkozhattak a magyar szakemberek a cég újdonságaival.
A cég stratégiájáról a magyar vezető elmondta, hogy mind a zsalurendszerek bérbeadása, mind pedig azok értékesítése egyaránt fontos üzleti terület. „Büszkék vagyunk arra, hogy ma már van olyan kivitelezés, ahol 12.000 m2 alapterületű irodaház zsaluzása teljes mértékben, kizárólag a partnerünk tulajdonában lévő vadonatúj MEVA zsaluzattal készül. Bérleti parkunkat is folyamatosan bővítjük, fiatalítjuk és összetételében a bérlési igényekhez igazítjuk. Jelenleg közel 8 mrd Ft értékű a magyarországi bérleti parkunk és ez folyamatosan bővül.”
Hightech és környezetbarát eszközök a zsaluzásban
Részben a megnövekedett kereslet, részben a munkaerőhiány miatt az építőiparban is fókuszba kerültek a fejlesztések, amit a válságévekben elmaradt beszerzések, vagy a mára elhasználódott eszközök pótlása generál. Ám a zsalutechnológiában az új beszerzések esetén is sokan még a nyolcvanas évek színvonalához illő termékekben gondolkodnak, csupán azért, mert nem ismerik a terület újdonságait, vagy csak azt nézik, mennyibe kerül ma. És holnap?
„Ha zsalutechnológiáról beszélünk, akkor sajnos jellemző, hogy gyakran olyan eszközöket keres a beszerzés, amelynek élettartama és teherbírása, a késztermék minőségét meghatározó lenyomata részben elavult technológián alapszik. Éppen ezért rendeztük meg idén második alkalommal a legmodernebb technológiákat felvonultató zsalubemutatónkat.” – folytatja a szakember, aki egyetért azzal a megfogalmazással, hogy korszerűsíteni és modernizálni kell az építőipari fejlesztések során. A MEVA XXI. századi zsalutechnológia, a környezetkímélő, számtalanszor felhasználható műanyag zsaluhéj Nyugat-Európában már általánosan elterjedt és keresett, nem így Magyarországon.
„Az újonnan, néha jelentős összegért megvásárolt gyártóeszköz – esetünkben pl. a zsaluzat – könnyen elhasználódó, kifejezetten költségintenzíven üzemeltethető berendezés. Ezt a beszerzésről való döntés során sokan figyelmen kívül hagyják, ami rövidtávú gondolkozásra vall, és ami ennél fájdalmasabb, hogy ez a hibás döntés az eszközök élettartama során jelentős többletköltséggel is jár. A zsalupark karbantartása, minőségének megőrzése, állandó, magas színvonalú üzemeltetésének biztosítása ugyanis nem csak időigényes, de jelentős extra kiadással járó feladat is.” – magyarázta Botta D. Mihály, aki hozzáteszi, hogy az ilyet többletköltségek kiküszöbölésére a MEVA Zsalurendszerek Zrt. több megoldást is kínál.
„…nem szükséges fát kivágni…”
A cég életében évek óta kiemelt szerepet töltenek be a környezet megóvását figyelembe vevő fejlesztések. Ezek közül talán a legfontosabb az Alkus műanyag zsaluhéj elterjesztéséért tett erőfeszítések világszerte. A számtalanszor újra felhasználható, könnyedén javítható műanyag zsaluhéj használatával jelentősen csökkenthető a környezetterhelés, többek között az építkezéseken felhasznált fa mennyisége. „Ha egy beruházás, irodaépület, lakóépület esetén fontos, hogy mennyi energiát fogyaszt működése közben – és ezt már komoly harmonizált szabályok írják elő –, meggyőződésem, hogy mind többek számára az is kezd fontossá válni, mennyire terheli meg a környezetet annak megépítése során. A műanyag zsaluhéj használatával jelentősen kevesebb fát kell az építkezések miatt kivágni és ez azt hiszem mindenki számára egyre fontosabb.” – fűzte hozzá a szakember, aki kiemelte: a jövő évtől mindezt a papírmentes üzleti folyamatokkal is kiegészítik.
További információ az elérhető szolgáltatásokról: www.meva.net
(x)
