A világ túloldaláról vette új adóötletét a kormány
Argentína, Bolívia, Dominikai Köztársaság, Kolumbia, Mexikó, Peru, Pakisztán és Srí Lanka. E nyolc országhoz csatlakozhat Magyarország, amennyiben a híreknek megfelelően jövőre nálunk is bevezetik a banki tranzakciókat terhelő adót. Mivel a kormány elképzelései még képlékenyek, Európa pedig valójában teljesen más utat jár, a felsorolt országok tapasztalatai még értékes tanulságokkal szolgálhatnak hazánk számára. Ezek többnyire elrettentőek:
- Az adót általában az ügyfelek fizetik meg, de a pénzügyi közvetítő szerep károsodása miatt a bankszektor profitabilitását is komolyan rontja.
- Jellemzően szorult pénzügyi helyzetben, kizárólag bevételteremtő szándékkal vezették be ezt az adónemet latin-amerikai és ázsiai országok.
- Az adó az állam finanszírozási költségeinek emelkedését okozhatja, így magasabb kamatkiadásokat is jelenthet, mint amennyi bevételt hoz.
- Minél tovább marad fenn az adó, jellemzően annál kisebb a bevételtermelő képessége, így az adóbevétel szinten tartásához egyre magasabb adókulcsra lenne szükség.
- Olyan torzulásokat okoz a pénzügyi és gazdasági életben, amelyek aligha egyeztethetők össze egy EU-tagország gazdasági célkitűzéseivel.
- Kolumbia példája sokakat elrettentett attól, hogy az adót a bankközi piacon is alkalmazzák.
-Az adó negatív hatásai mindazonáltal mérsékeltebbek fejlettebb pénzügyi közvetítőrendszerek esetében és minél kisebb adókulcs mellett.
Cikkünkben elhelyezzük a banki tranzakciós adót a földrajzi és az "adótérképen", és röviden összefoglaljuk a nemzetközi tapasztalatokat.
