Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1296

Új megvilágításba került a devizahitelesek jövője

Megválaszolta egy hétfőn megjelent kormányrendelet az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos, devizahiteleseket érintő kérdések többségét. Mivel a jogszabály a Portfolio.hu korábbi feltételezéseihez képest is tartalmaz változást, az alábbiakban ismét megvizsgáljuk, miként alakulhat a hiteladós havi törlesztése, amennyiben igénybe veszi a három évig nagy könnyebbséget jelentő, ám utána minden valószínűség szerint tehernövekedéssel járó lehetőséget. Számításainkból kiderül: az átlagos ügyfelek havi terhe 2014 végén hirtelen közel 50%-kal nőhet 240 forint körüli átlagos frankárfolyam mellett, ami a mostanihoz képest több mint 10%-kal magasabb törlesztőrészletet jelenthet. 240 forintnál erősebb frank esetén már a gyűjtőszámla-hitel futamidejének meghosszabbítására is sor kerülhet, aminek egy határon túl szinte csak az ésszerűség szab gátat.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

Kommunikációs bakisorozattal zavarja össze a kormány a devizahiteleseket

Sikerült a kormánynak tökéletes zavart okoznia a devizahitelesek fejében arról, mi vár rájuk 2014 őszétől, ha élnek a három évig tartó árfolyamrögzítés lehetőségével. A kormány hivatalos honlapjára pénteken 12.50-kor felkerült tájékoztatás ugyanis épp az ellenkezőjét állítja, mint amit Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondott. A friss anyag megfelel a Portfolio.hu csütörtök reggeli cikkének: nem a teljes, csak a gyűjtőszámla-hitel törlesztőrészletét maximálják majd, a devizakölcsön törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

Mégsem kell nyugdíjas éveinkben devizahitelt törlesztenünk

Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete. Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.

Újabb évtizedre adósítanák el a devizahiteleseket?

A törvény kihirdetésétől számított 45. napon, augusztus 12-én lép hatályba a deviza alapú jelzáloghitelek árfolyamrögzítéséről szóló törvény, így már szeptembertől nagy számban élhetnek a lehetőséggel a jogosult ügyfelek. Bár az időpont közeleg és a bankok felkészülése is jól halad, kardinális kérdéseket kell még tisztázni, hogy minden ügyfél racionálisan dönthessen. Az egyik legizgalmasabb pont éppen az, amelyre tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője utalt: a kormány nem engedné, hogy 2014 végén az árfolyamrögzítés feloldása miatt 15%-nál nagyobb mértékben nőjön a résztvevők törlesztőrészlete. Csakhogy ha ezt a bankok többletterhelése nélkül biztosítják, az a futamidő elviselhetetlen mértékű növekedésével járhat majd számos frankhiteles számára.

Kiszámoltuk: elképesztően nagyot buktak tegnap a frankhitelesek

Soha nem látott csúcsára, 240 forint fölé ugrott hétfő délután a svájci frank árfolyama, legnagyobb bánatára azoknak a devizahiteleseknek, akiknek a havi törlesztőrészletét épp a tegnapi árfolyam alapján számítják a bankok. Mindezzel egy kritikus ponthoz érkeztünk: alig akad ma már olyan frankhiteles, akinek a havi terhe átlagos hitelkondíciók mellett alacsonyabb lenne az ugyanolyan paraméterek szerint, piaci kamatozás mellett eladósodott forinthitelesekénél. A Portfolio.hu alábbi számításaiból kiderül az is, van olyan frankhiteles, akinek a törlesztőrészlete a kezdetihez képest 80%-kal emelkedett. Ilyen körülmények között a korábban vártnál nagyobb lehet azok száma, akik az államilag szabályozott három éves árfolyamrögzítést választják, egyúttal nő annak valószínűsége is, hogy ugyanők 2014 második felében tetemes összegű gyűjtőszámla-tartozással szembesülnek. Hogy mekkorával, az a Penzcentrum.hu cikkéből derül ki.

Érdekes titkokra derített fényt a banki stresszteszt

Annyira részletesek az európai banki stressztesztek eredményei, hogy az adatok közzététele már a pénzpiaci stabilitást veszélyezteti - hívta fel a figyelmet a múlt pénteki eredményhirdetést megelőzően az egyik német hitelintézeti szövetség. Mások viszont üdvözölték, hogy végre olyan információkhoz jut a piac, amelyeket eddig elfedtek a bankok jelentései. Hogy kinek lesz igaza, azt talán a közeljövő eldönti, az érdeklődőknek mindenesetre jó hír, hogy addig is kedvükre csemegézhetnek az egyes bankok pénteken közzétett adataiból. Kiderül belőlük, melyik magyar hitelintézet anyabankjának a legjobb, és melyiknek a legrosszabb a tőkehelyzete, de például az is, melyik banknak van a legtöbb görög, olasz vagy éppen magyar állampapírja.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok!

Közkeletű vélekedés, hogy a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészlete még ma is magasabb, mint a hasonló paraméterű frankhiteleké. A Portfolio.hu számításai viszont azt mutatják, ez az adósok többségénél már nincs így, de összességében még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy 2007 őszén melyik devizában volt érdemes lakáshitelt felvenni, a mostaniban pedig arra keressük a választ, hogy az elmúlt hat és fél évben mikor, mely deviza volt a legjobb döntés. Kiderül: az időpont és a devizanem megválasztásától függően akár a duplája is lehet az egyik hitel törlesztőrészlete a másikénak, holott a hitelcél, a felvett forintösszeg és a futamidő ugyanaz. Cikkünk apropója, hogy június hónap különösen kritikusnak bizonyult a frankhitelek törlesztőrészlete szempontjából.

Három csapás egy év alatt: mihez kezd az AXA?

Magyarországon marad az AXA, de amelyik tevékenysége 3-4 év múlva is veszteséget termel, azzal felhagy - mondta a Portfolio.hu-nak a csoport magyarországi vezérigazgatója. Jacques Maire magyarázattal szolgált arra, miért kértek szankciókat Brüsszeltől a kormánnyal szemben, és elárulta azt is, ő maga nálunk legszívesebben euróban venne fel hitelt. A hitelválság és a kormányzati intézkedések az AXA-t hármas sokkhatásként érték, ettől azonban biztosítót még vehet a társaság, a nyugdíjjal kapcsolatos tervei viszont meglehetősen bizonytalanná váltak. Az árfolyamrögzítésről az AXA saját tapasztalatokkal is rendelkezik.

Nyugdíjak, devizahitelek: ahogy az új biztosítóvezér látja

Sokak meglepetésére Erdős Mihályt nevezték ki nemrég a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatójává. Az új pozícióját július 1-jén elfoglaló szakembert tervei mellett arról is megkérdeztük, mit hoz az adó- és nyugdíjrendszer reformja, vagy éppen a devizahitelek árfolyamrögzítése a biztosítási piacon; örök második vagy fekete bárány-e a hazai Generali, és hogy mit kezd megcsonkított nyugdíjpénztárával a biztosító.

Rogán: nem lép az állam a hitelesek helyébe (Interjú)

Az árfolyam-rögzítéses megoldás senkinek sem kötelező, és nem is kell mindenkinek ezt választania - mondja Rogán Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, aki úgy számol, hogy a jelenleg fizető devizahitelesek legalább egyharmada él a megoldással. Megítélése szerint az intézkedéscsomaggal sikerül kiszámítható pályára állítani a törlesztési fegyelmet. Az állam nem veszi át a hitelesek feladatát, a cél az, hogy most már ne romoljon tovább a hitelüket rendesen fizetők aránya. A politikus szerint 2014 végén ki kell dolgozni a felvett forinthiteleknek törlesztésére egy reális megoldást, ami még mindig sokkal könnyebb feladat lesz, mintha most benne hagynák a rendszerben a meglévő kockázatokat. Rogán Antal meggyőződése, hogy normális banki hitelezési gyakorlat nélkül nincs tartós gazdasági növekedés. Interjú.

A nagyok hibáiból tanult az FHB (Interjú)

Tényleg nem hitelezik a bankok a vállalkozásokat? Mit jelent az Allianz Bank megvásárlása az FHB vállalati üzletága számára? Kiknek nyújt hitelt az FHB? Hogy tud egy zsugorodó piacon is növekedni a bank? Miként kell tudatosan felépíteni egy új hitelportfóliót? Ezek a témák is szóba kerültek Soltész Gergővel, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgató-helyettesével készült interjúnkban.

Csomagot kaptak a bankok - Örülhet az OTP?

A devizahitelesek dilemmája és a várható ingatlanpiaci következmények mellett érdemes figyelmet szentelni annak is, miként fog hatni a hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" a magyar bankszektor és benne az OTP eredményességére. Alábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy

- az árfolyamrögzítés rövid távon negatívan, hosszútávon viszont pozitívan hat a bankok profitjára, ám várhatóan mindkét hatás mérsékelt lesz
- az ingatlanok árverezésének fokozatos megindítása a bankok racionális viselkedése esetén közel nullszaldós végeredményt hozhat a bankok számára
- a Nemzeti Eszközkezelő Társaság elindítása, az euróhitelezés rendkívül korlátozott engedélyezése és egy korlátozott kamattámogatási rendszer bevezetése elhanyagolható hatást gyakorol majd a bankok, köztük az OTP profitjára
- a moratórium feloldása révén ugyanakkor fokozatosan visszatérhet a hazai jelzáloghitelezés a normál működéséhez, mely hosszú távon üdvös a bankok és a teljes gazdaság számára egyaránt.
- az OTP árfolyama szempontjából a bejelentés megfelel a várakozásoknak, az eredményre gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, igaz a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.

Jelentett a CIG Pannónia: minek nevezzelek?

Elemzői érdeklődés híján egyelőre nem tudjuk összevetni a CIG Pannónia tegnap este közzétett első negyedéves gyorsjelentését a piaci konszenzussal, egy biztos: a szektor által kiemelten figyelt díjbevételek tekintetében hozta a társaság a kötelezőt. A biztosító vesztesége ugyanakkor továbbra is jelentős, ráadásul a terveiben szereplő legkülönfélébb tevékenységek várható elindítása miatt továbbra is nehéz megjósolni, sikerül-e elérnie a menedzsmentnek a 2014 környékére jósolt nyereséges működést.

Kis nyereség az FHB-nál

A várakozásoktól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést publikált ma hajnalban az FHB Jelzálogbank. A társaság nettó bevételei kisebbek, hitelezési céltartalék-képzése viszont nagyobb lett az elemzők által vártnál. Az év első három hónapjában a bank nettó eredménye 169 millió forint volt, mely bankadó nélkül 1,179 milliárd forintra rúgott volna. Március 31-éig sikeresen befejeződött az Allianz Bank integrációjának első fázisa, a folyamat azonban a következő negyedévekben is folytatódik.

Élmény- és hűségüzlet lett a bankolás (Exkluzív interjú)

Az iPhone nem azért jó telefon, mert a legjobb eszköz a telefonáláshoz, hanem mert olyan élményt nyújt, amelyet más nem tud utánozni. Ez az élmény a banki szolgáltatásokban is elérhető, sőt az élen járó bankok innovációjának fő irányát jelenti - véli Marc Luet, a Citigroup lakossági üzletágért felelős régiós vezérigazgatója. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában a bankvezér elárulta: ma már a magyarországi Citibank is gondolkodik a jelzáloghitelezés elindításán, és hogy erre a piacra korábban nem lépett be, arra nyomós oka volt.

Mi legyen a frankhitelesekkel? - A válasz megérkezett!

A frankhitelek tömeges átváltása helyett inkább a kormány és a Bankszövetség között formálódó "védőárfolyamos" megoldást támogatják a Portfolio.hu múlt szerdai konferenciájának résztvevői. A rendezvényen lebonyolított szavazás szerint a szereplők többsége nem számít arra, hogy a kormány még az idén teljes körűen megszüntetné a kilakoltatási moratóriumot, fokozatos feloldását ugyanakkor fontosnak tartják. Összefoglalónkból kiderül, mit gondolt a szakmai közönség az euróhitelezés újraindításáról, a hitelezési fordulat időpontjáról, a jövő jelzáloghiteléről vagy éppen a hitelközvetítők jelzáloghitelezésben betöltött szerepéről.

A többség dönt: íme a magyar biztosítási szektor jövője

Leginkább a gazdasági válság Magyarország-specifikus jelenségeitől fél, a kfgb-piacon pedig további díjcsökkenésre számít a hazai biztosítási szakma. Az online értékesítési csatornák további előretörése mellett elsősorban a nyugdíjcélú, a vállalati felelősség-, valamint a lakásbiztosítások súlya növekedhet a piacon a következő tíz évben. E témák mellett sok más érdekes kérdésről véleményt nyilvánítottak a résztvevők a Portfolio.hu Biztosítási Konferenciájának szavazásán, melynek eredményeit az alábbiakban értékeljük.

Hiteleznek-e a külföldi bankok Magyarországon?

Ha eddig nem is, a bankok frissen közzétett tavalyi adatainak ismeretében már kijelenthető: kérdéses, támogatni tudják-e a magyar gazdaság kilábalását az ország külföldi tulajdonú nagybankjai. A hitelintézetek mérlegfőösszege és hiteleinek állománya az árfolyamhatásokat kiszűrve egyaránt 9%-kal esett vissza tavaly. A nyolc legnagyobb hazai bank számait vizsgálva kiderül, hogy az OTP piaci részesedése több hitelezési szegmensben is növekedést mutat, miközben több külföldi tulajdonban lévő bank brutális mértékben építi le eszközeit. Ebben tavaly a CIB és az UniCredit járt az élen. Utóbbinál cikkünk első megjelenése óta cáfolták, hogy a mérlegfőösszeg jókora csökkenése a finanszírozási tevékenység visszafogását jelentené, tájékoztatásuk szerint inkább a bankközi források felhasználásának profitnövelő hatású racionalizálásáról van szó, melyre a bank kedvező hitel/betét aránya ad lehetőséget.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Vadonatúj autóvásárlási támogatás jöhet Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.