Palkó István

Tömegével dőlnek be a devizahitelek - Mégis itt a fordulat

Van egy jó és egy rossz hírünk is a lakossági hitelekkel kapcsolatban. A jó hír: megállt a nem teljesítő hitelek arányának, vagyis az NPL-rátának a növekedése a második negyedévben, sőt 19,2%-ról 18,8%-ra csökkent a mutató. A rossz hír részben a jó hírből következik: a 90 napon belüli késedelemben lévő hitelek aránya viszont 14,1%-ról 14,5%-ra nőtt. Az összkép némi javulása inkább a forinthiteleseknek és a növekvő lakossági hitelfelvételnek köszönhető. Az őszi megsegítésükre váró devizahitelesek háza táján még romlott is a helyzet, vagyis nincs szó arról, hogy a lakosság a mentőcsomag helyett hirtelen saját fizetőképességében kezdett volna bízni.

Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés - Lássuk a számokat!

Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap. A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén:

• egy átlagos devizahiteles tőketartozása a jelenlegihez képest 19%-kal csökken,
• egy átlagos devizahiteles törlesztőrészlete 27%-kal esik, ami olyan (a júniusi átlagárfolyamhoz képest), mintha 183 forinton kellene törleszteni a jövőben a frankhitelt,
• a meglévő devizahitelesek zsebében a törlesztőrészlet-csökkentés miatt összesen évi csaknem 170 milliárd forinttal marad több.

Devizahiteles képlet: köpni-nyelni nem tudnak a bankok

Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.

Devizahitelesek: megvan a bűvös szám!

A bűvös szám nem más, mint 900 milliárd. Mármint forint. Sokmillió köbméter víz lefolyik még a Dunán, míg ez egy az egyben átkerül a bankok kasszájából a devizahitelesek zsebébe, mindenesetre az MNB tegnapi iránymutatásával tiszta vizet öntött a bankok és az ügyfelek közös poharába. A pohárba, amelynek kiürítése nagyon keserű lesz a bankok számára.

Egy csapásra teljesül Orbán álma - Mibe fog fájni nekünk az MKB?

Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.

Durva bejelentések a bankoktól - Vissza fogják sírni a végtörlesztést

A napokban kiadott brutális banki veszteség-előrejelezések alapján akár csődök sorozatát is előidézhetné a devizahiteles csomag a magyar bankszektorban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban számíthatunk az anyabankok segítségére, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk. A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. 1998 óta 1700 milliárd forintnyi tőkét pumpáltak a tulajdonosok a magyar bankszektorba, ez a szám a hamarosan várható veszteségek miatt jelentősen megugorhat. Bemutatjuk, mely bankok tulajdonosainak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, és hová vezet mindez.

Mit keres egy orosz óriás a magyar és a német bankpiacon?

Harmad akkora költséggel üzemeltethető egy direktbank, mint hagyományos társai - mondja Hámori András. Növekedni akar Magyarországon és a régióban is a még viszonylag újnak számító Sberbank, a legnagyobb orosz bankként ismert hitelintézet ehhez részben az interneten gyűjtött németországi betétekből tervezi előteremteni a forrásokat. A régiós leánybankokat tömörítő Sberbank Europe lakossági üzletágért felelős igazgatósági tagja a devizahiteles csomagról, az orosz-ukrán konfliktus hatásairól és a direktbankok jövőjéről is beszél interjúnkban, amely épp egy budapesti fióknyitás előtt készült.

A devizahiteles csomag 5 változata - Mindegyik nagyon durva

Ma elfogadja a parlament a devizahiteles csomag első intézkedéseit, semmisnek nyilvánítva a lakossági hitelek árfolyamrését és egyoldalú kamatváltoztatásait (utóbbit a bankok még bíróságon megtámadhatják). Az elszámolással és a devizahitelek kivezetésével kapcsolatban viszont csak ősszel leszünk okosabbak - e két intézkedés dönti majd el, mennyit kapnak az ügyfelek összesen, és mekkora veszteség éri a bankokat. Ötféle forgatókönyvről hallottunk eddig, az alábbiakban ezeket, illetve lehetséges hatásaikat mutatjuk be röviden.

Devizahiteles csomag: kedvezményes forintosításról szó sem lehet

Mintha mindenki más bolygón élne: teljesen másképp értelmezik a bankok a magyar jogrendet, mint a Kúria vagy a kormány - olvasható ki az alábbi interjúból, amelyet Kovács Levente a Portfolio-nak adott. Ha viszont már itt tartunk, a devizahiteles probléma gyors rendezésére számít a Magyar Bankszövetség főtitkára, többlépcsős megoldás nélkül. Nem opció a bankok számára a kedvezményes forintosítás - hangsúlyozza a főtitkár, akit a készülő bírósági perekről, az elévülés kérdéséről és a bankszövetség javaslatairól is megkérdeztünk.

Új nagybankot kap Magyarország?

Nem lett igazuk azoknak, akik a takarékszövetkezeti integráció miatt ijesztgettek, például veszélyben látták már a betétesek pénzét is. A szektor piaci részesedését 5 éven belül szeretnénk kétszeresére-háromszorosára növelni - mondja a Portfolio-nak adott interjújában Sebestyén István, a takarékok központi bankjaként működő Takarékbank frissen kinevezett elnöke, cáfolva ugyanakkor, hogy kereskedelmi banki logikával működnének a takarékok a jövőben. A következő hónapokban további nagy változások várhatók a szektorban, aminek az eredményeit hamarosan az ügyfelek is láthatják.

Devizahitelek: íme a nagy törlesztőrészlet-csökkentés?

Eldőlt: legalább két fázisban oldja meg a kormány a devizahitelek problémáját. Először a Kúria által megállapított jogszerűtlenségeket (árfolyamrés, egyoldalú kamatemelések) orvosolja a napokban megjelenő törvényjavaslatával, becslésünk szerint mintegy 400 milliárd forintot ítélve oda a bankoktól az ügyfeleknek. Mivel a devizahitelek kamata mellett a tőketartozása is jelentősen csökkenhet, egy átlagosnak mondható devizahiteles havi terhe 19%-kal lehet kisebb. A kormány így már akkor is teljesítheti korábbi törlesztőrészlet-csökkentési ígéretét, ha a második felvonás, vagyis a devizahitelek őszi kivezetése már "csak" egy szimpla forintosításról szól majd. Ezzel már valószínűleg kiegyeznének a most óriási veszteségekre készülő bankok.

Mi lesz most a devizahitelekkel? - 13+1 kérdés és válasz

Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

De most komolyan: mi az, hogy árfolyamrés?

Tisztességtelen, ezért semmis az árfolyamrés alkalmazása a lakossági devizahiteleknél - ha mást nem is, ezt várhatóan ki fogja mondani hétfőn a Kúria jogegységi határozat keretében, általánosítva ezzel a múlt héten végződött Kásler-per ítéletét. Bár a Magyar Bankszövetség hallgat, mint a sír, a bankok jellemzően vitatják a Kúria álláspontját, mondván, valós szolgáltatás áll a különnemű (vételi és eladási típusú) árfolyamok használata mögött. Egy hazai nagybank gyakorlata alapján, kérdés-válasz formában az alábbiakban bemutatjuk, mi indokolhatja az árfolyamrés alkalmazását a bankoknál. Röviden: az árfolyamrés a bank (a devizaalapú hitelek konverziójával kapcsolatban) felmerült költségeinek és napon belüli kockázatainak a fedezésére szolgál. Az Olvasó megítélésére bízzuk, ez alapján tisztességtelen-e.

Csak év végéig legyen ennek vége! - Megszólal a CIB-vezér

Marad a CIB Magyarországon, pedig izzasztó nyaruk lesz a hazai bankvezéreknek: a Kúria döntése és a kormány devizahiteles csomagja mellett a hitelfolyósításokat érintő szigorítások is húsbavágóan érinthetik bankjuk üzletét. A CIB Banknak is érdekes lehet az MNB bad bank koncepciója, ezért a fentiek mellett erről is megkérdeztük Simák Pált, a társaság nemrég érkezett elnök-vezérigazgatóját. Kiderült: a bankot hiába keresnénk az állampapír-piaci hozamesés mögött, a devizahiteles ügynek pedig Simák szerint év végéig le kell zárulnia.

Állami agrárbank kell Magyarországnak?

A kormány újabb négy évének feladata egy erős takarékszövetkezeti-népbanki hálózat, illetve állami befolyás alatt is álló agrár- és zöldbanki hálózat létrehozása - jelentette be Lázár János a napokban. A gondolat nem új, azt azonban továbbra is homály fedi, milyen hozzáadott értéke lenne egy agrárbanknak az agrárfinanszírozásban, amely ma Magyarországon a vállalati hitelezés egyik legjobban működő szegmense. Összegyűjtöttük, mit tudunk eddig a témában a kormánypárti politikusoktól és a statisztikákból.

Csaknem 100 milliárd üthette tegnap a devizahitelesek markát

Az árfolyamrés semmis, a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is - mondta ki a Kúria egyetlen devizahitel-szerződésről. Mivel nagy az esélye, hogy a kormány várható csomagja nyomán ez lesz érvényes az összes lakossági devizahitelre, két okból is negatív a hír a bankoknak:

1. Jogszerűtlen folyósítási árfolyam: a bankok jogtalan árfolyamnyereséget számoltak el a folyósítás során, és ez most az ügyfeleket illeti. Ez becsléseink szerint 36 milliárd forintos veszteséget jelenthet a bankszektornak.

2. Jogszerűtlen törlesztési árfolyam: 2005 eleje óta becsléseink szerint több mint 4000 milliárd forintnyi devizahitel-törlesztőrészletet fizettek a devizahitelesek, amiből mintegy 60 milliárd forint visszajárhat nekik. A nem lakáscélú hitelek esetében a jövőbeni törlesztőrészlet is alacsonyabb lehet nagyjából évi 5 milliárd forinttal.

Mindezek fényében a Kúria döntése egyértelműen kedvezőtlen a bankok, köztük a terhek több mint egyötödét viselő OTP számára. E becsléseink a felső korlátot jelentik (igaz, esetleges késedelmi/kamatos kamatok nélkül, nominálisan), és a már lezárt devizahiteleket is tartalmazzák. Nagy kérdés, a kormány tömegessé tenné-e a pénzvisszatérítést, az azonban biztosnak tűnik, hogy a Kúria egyértelmű iránymutatását fel fogja használni.

Ítélet a devizahiteles ügyben: mától okosabb a kormány

Ismét nagy napra ébredtek a bankok vezetői és a devizahitelesek. Lényegét tekintve három nagy kérdés dől el ugyanis a Kúria mai ítéletével:

1. Jogszerű-e a devizahiteles árfolyamrés alkalmazása?
2. Ha igen, miért; ha nem, miért nem?
3. Ha nem jogszerű az árfolyamrés, milyen kikötéssel kell helyettesíteni a szerződésben?

Bár az ítélet csak Kásler Árpádék OTP-s devizahitelét érinti, hatással lesz más devizahiteles perekre, a Kúria ősszel várható devizahiteles jogegységi döntésére és így a kormány későbbi devizahiteles csomagjára is. Emellett bár az árfolyamrésről szól a konkrét ügy, a Kúria korábbi jelzése alapján következtetni lehet belőle az egyoldalú kamatemelések sorsára is. A délelőtti tárgyalásról és az ítéletről a Portfolio.hu élőben tudósít.

Berobban-e Matolcsy ingyenhitele?

Év végéig 300-400 milliárd forint kihelyezése várható Magyarországon a jegybank növekedési hitelprogramja keretében, amiből a CIB Bank részesedése nagyjából 8,5 százalék lehet - mondja Szabados Richárd, a CIB Bank KKV és Lízing üzletágak vezetője, aki a várakozásoknál alacsonyabb kereslet ellenére nem csalódott a programban. Megindultak a beruházások, és nagy átrendeződés ment végbe a vállalati hitelezésben, de robbanást nem vár a szakember.