Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1285

Túlélik-e a bankok a katasztrófák sorozatát? (Interjú)

Veszélyben van-e a magyar bankrendszer működése a különadó és a hitelezés elképesztő visszaesése miatt? Kivonulhatnak-e a külföldi tulajdonú bankok Magyarországról? Hogy hat majd ez a hazai tulajdonú bankokra? Mi lesz, ha nem oldódik meg a kilakoltatási moratórium problémája? El tudják-e látni a bankok a növekedéshez szükséges hitellel a gazdaságot? Milyen folyamatok indulhatnak el a bankpiacon? Ezekről és sok minden másról kérdeztük Nagy Mártont, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját, a jegybank Pénzügyi Stabilitási Területének vezetőjét.

Javuló hitelportfólió az FHB-nál

1,71 milliárd forint: ezt a bűvös számot kell hozzáadnunk az FHB ma hajnalban publikált harmadik negyedéves eredményszámaihoz, és máris tisztábban látunk. Ekkora összegű banki különadót számolt el ugyanis a jelzálogbank működési költségként a harmadik negyedévre. Bár a bank céltartalék-képzése a válság előtti szintre esett, a bankadó miatt ezúttal a korábbiaknál szerényebb, 277 millió forint lett a társaság profitja.

Kevesebb csontváz, több munka az Eximbanknál

Korábban az MNB alelnöki tisztjét is betöltötte Adamecz Péter, az állami tulajdonú Eximbank idén nyáron kinevezett vezérigazgatója. Bár a szakembernek most is határozott véleménye van a monetáris politikáról, ezúttal jelenlegi munkahelyéről és a magyar exportőrök helyzetéről kérdeztük. Mint kiderült, a kormány döntésének köszönhetően jelentősen növelheti hitelezési és garancianyújtási aktivitását az Eximbank, a kínai túró rudi ügye viszont mind a mai napig nem oldódott meg.

"Nálunk nincsenek frankhitelek"

Külföldi leánybankjai közül a válságban végig jól teljesítő Ceska sporitelna szállítja a legtöbb profitot az Erste Groupnak. A cseh leánybank rövidesen Bécsbe távozó elnök-vezérigazgatójával a bank prágai sajtóútján találkoztunk. Gernot Mittendorfer elmondta: egyes magyarországi jelenségek Csehországban ismeretlenek, a csehek hitelfelvétel helyett inkább megtakarítanak, frankhitelezést pedig korábban sem végeztek az ottani bankok. Jana Krajcova, a bank makroelemzője szerint a cseh gazdaság mérsékelt, ám stabil növekedése tartós erősödést jelenthet a cseh korona számára.

Román név a díjkalkulátorban - Piacot robbant az Astra?

Nem sok jót jelent a magyar biztosítók számára, ha a román Astra megveti a lábát a piacon - mondta a Portfolio.hu-nak a díjhirdetést megelőző napokban a romániai biztosítási piac jó ismerője. Forrásunk a biztosító rendkívül alacsony kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaival indokolta álláspontját, mondván, Romániában agresszív és szerinte veszélyes árképzéssel utasította maga mögé versenytársait az Astra. A hazai biztosítók október végén közzétett tarifái úgy tűnik, igazolják véleményét: magyarországi indulásának első évében máris a legalacsonyabb díjakat kínáló piaci szereplők közé lépett a román biztosító. Akár már az idén jól megbolygathatja a kgfb-piacot a cég, amire az elmúlt években nem volt példa.

Lakáshitelek százmilliárdjai: hol késik a Nemzeti Eszközkezelő?

Orbán Viktor emlékezetes nyár eleji beszédében hangzott el először a kifejezés: Nemzeti Eszközkezelő Társaság. Bizonyos, hogy a miniszterelnök június 8-ai bejelentése anélkül történt, hogy a kormánynak határozott elképzelése lett volna a leginkább megszorult hiteladósok megsegítésének módjáról. Egyet lehetett tudni biztosan: erre lenne hivatott a Nemzeti Eszközkezelő, mely nagyon sokba fog kerülni. Október 15-éig kellett (volna) elkészítenie a terveket a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, de hogy ez megtörtént-e, arról a nyilvánosság semmit sem tud. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is sejttette, hogy az intézmény felállítása már csak hetek kérdése, a miniszterelnök beszéde óta csaknem öt hónap telt el érdemi fejlemény nélkül. A kérdőjelek szaporodtak, válasz pedig alig érkezett. Mindeközben megszorult családok tízezrei és a bedőlő hiteleiken ülő bankok egyaránt fokozott érdeklődéssel várják a bejelentést. Míg a kormány ezt meg nem teszi, megpróbálunk választ adni a Nemzeti Eszközkezelővel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre, saját értesüléseinket is felhasználva. Megtudtuk: hétfőn az IMF is megszólalt az ügyben.

Tőzsdére készül az OTP stratégiai partnere

Nem alkalmas a jelenlegi piaci környezet a társaság tőzsdére lépéséhez, ám néhány éven belül sort akar erre keríteni a Groupama, Európa egyik legnagyobb, ma még nem tőzsdei biztosítója - derült ki a francia csoport párizsi sajtóútján. Az OTP 9%-os tulajdonosaként és hosszú távú stratégiai partnereként is ismert cég sajátos szövetkezeti alapokon működik, ezt fel nem adva szeretne a kontinens tíz legnagyobb biztosítója közé kerülni.

Ér-e 938 forintot a CIG Pannónia részvénye?

Tegnap vette kezdetét a CIG Pannónia részvényeinek nyilvános jegyzése. Két héten át a kisbefektetőké a pálya, október 25-én pedig az intézményi befektetők vásárolhatnak be a maradékból. Bár az életbiztosító vérmes reményekkel és látványos kampánykörúttal készült a nagy eseményre, sokan érezhetik úgy, hogy zsákbamacskát vennének a beharangozott 938 forintos normál, de akár a 750 forintos kedvezményezetti áron is. A befektetői bizonytalanság jogos: nehéz értékelhető támpontokat találni ehhez az árazáshoz. Igaz, nem lehetetlen.

Következtetésünk, hogy formálódó biztosítóként a CIG Pannónia fundamentumai egyelőre gyenge lábakon állnak ahhoz, hogy 10-15%-os éves árfolyamemelkedést várjunk el a papíroktól. Még szerény hozam mellett is a magyar életbiztosítási piac egyik, ha nem a legnagyobb szereplőjévé kellene kinőnie magát (lásd a mai ING-t) a következő öt évben ahhoz, hogy árazása normál szintre kerüljön. Ez nem elképzelhetetlen, hisz a biztosító élén erős menedzsment áll, ráadásul új üzletágak és piacok felé is kacsingat a cég, konzervatív attitűd mellett egyelőre mégis kevés ebben bízni egy kellően megalapozott befektetői döntés meghozatalához.

Öldöklő árverseny, drasztikus lépések (Interjú Kepecs Gáborral)

Milyen lesz az idei kötelező-kampány? Hogy hat a bankadó a biztosítási díjakra? Átalakul-e a magyar biztosítási szektor? Hogy értékelhető a nyugdíjpénztárak körüli vita? Sok más mellett ezekről kérdeztük Kepecs Gábort, az AEGON Magyarország elnökét, a biztosító Közép- és Kelet-Európáért felelős vezérigazgatóját. Mint kiderült, a kormánytól az egészségbiztosítás, a felügyelettől az ügynökszabályozás területén vár konkrét, akár drasztikus kezdeményezéseket is a szakember.

Hogy indul a tőzsdén a CIG Pannónia? (Interjú)

Október 11-én kezdi meg részvényeinek nyilvános kibocsátását a CIG Pannónia Életbiztosító - közölte a Portfolio.hu-val Gaál Csaba, a társaság vezérigazgatója. A szakember ismerteti az interjúban a tőzsdére lépés legfontosabb paramétereit, hozzátéve, növekedési sztorira számítanak. A nemzetközi tapasztalatok alapján a társaság csak évek múltán lesz nyereséges, a BÉT-re történő bevezetés és a tőkeemelés a meglévő tevékenységek növekedését szolgálja.

Egyszeri tételek az FHB-nál is

Az előző negyedévekre jellemzőnél valamivel kisebb, 1290 millió forintos második negyedéves nettó eredményről számolt be ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az FHB. A bank profitját több olyan tétel rontotta, melyek tartósan nem épülnek be működésébe.

OTP: az igazság pillanata?

Unalmas gyorsjelentést vártunk, erre egy egyszeri tételektől tarkított és óriási céltartalékkal színesített dokumentumot tett közzé magáról ma hajnalban az OTP. A bankcsoport nettó eredménye ezúttal elmarad a várttól (27 milliárd forint lett), aggodalomra azonban semmi ok, van magyarázat, persze kérdés, hogy a magyarázatokkal nem sokat bíbelődő piac elfogadja-e ezt. Az elmúlt napok folyamatos esése után megérdemelnének egy kis pihenőt a bank papírjai (a bank alapmutatói kellő alapot adnának az emelkedéshez is), ám úgy tűnik, ezt nem a gyorsjelentés fogja kiváltani. Amikor a gyorsjelentést górcső alá vesszük, nem árt megemlíteni, hogy a forinthoz képest az euró 7,5, a frank 16%-ot erősödött az érintett időszakban, tehát a számok első látásra megtévesztők lehetnek.

A hatalmas céltartalék-képzést kétféleképpen lehet értelmezni. A negatív szemlélő azt mondja, jelentősen romlik a portfólióminőség, amely hatalmas veszélyeket rejt magában, a pozitív meg azt, hogy olyan jó a társaság alap jövedelemtermelő képessége, hogy nagyon sok céltartalékképzést elbír a profit. A bankadót a harmadik és a negyedik negyedévet fogja érinteni.

Lakáshitelek: öt éve nem láttunk ilyet

Az év első fele a jelzáloghitelezés példátlan visszaszorulásáról, június hónap viszont már a forint alapú lakáshitelek öt éve nem látott volumenű kihelyezéséről szólt a magyar bankoknál. Igaz, a devizahitelek egykori csúcsához képest ez az összeg sem nagy, az alacsonyabb önerőért cserébe egyre több ügyfél vállalja a forinthitelek általában magasabb törlesztőrészletét. Júliustól a deviza alapú jelzáloghitelek tiltása miatt nem is lesz más lehetősége a családoknak, mint forint alapú hitelt felvenni. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, a magyarországi lakossági hitelezés hosszú évekig nem fog visszatérni válság előtti szintjére, és a különadóval sújtott bankok továbbra is a meglévő hitelportfóliók megfelelő kezelésére összpontosítanak.

Ki nyeli le a bankadót? - Interjú Erdei Tamással

A bankadó szükséges rossz, mértéke azonban borzasztó - véli a Magyar Bankszövetség elnöke, az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamásnak a Portfolio.hu számára adott interjújából kiderül, Csányi Sándorral vagy a Költségvetési Tanáccsal ért-e egyet a bankadó ügyfelekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban, mit gondol a bajba került adósokat segítő Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításáról, s hogy valóban eladó-e az MKB Bank.

Magyarországra jöttünk, online céget vettünk

Bár a Netrisk.hu viszonylag kis befektetésnek számít a lengyelországi székhelyű Enterprise Investors portfóliójában, nagy lehetőségeket lát benne a cég új, többségi tulajdonosa. Dariusz Pronczuk ügyvezető partner, az Enterprise Investors igazgatóságának tagja a Portfolio.hu-nak adott interjújában elárulta, kemény tárgyalások eredménye a mintegy 6.4 milliárd forintos vételár, de ez nem szegte kedvüket: amennyiben újabb vonzó befektetési lehetőségeket találnak Magyarországon, más vállalkozásokba is örömmel beszállnak.

Mit tesz a bankadó az OTP-vel?

Öröm az ürömben az OTP-nél: úgy hírlik, nem a számukra kedvezőtlenebb eredmény szerinti, hanem a mérlegfőösszeg-arányos különadó mellett döntött a kormány, ráadásul csak két évre vetnék ki az adót. Sajtóértesülések szerint a bankok tavaly év végi mérlegfőösszegét mint adóalapot 0.4 vagy 0.5 százalékos kulccsal sújtaná az idén bevezetendő bankadó. Bár a kormány terveit az alkotmányossági aggályokon túl számos további bizonytalanság övezi, kiszámoltuk, mekkora adót kell fizetnie az OTP-nek a magyar számviteli szabályok szerint, ha valóban e két forgatókönyv valamelyike mellett dönt a kormány. Azt is megnéztük, hogy hat egy ilyen adó a legnagyobb magyar bank részvényeinek értékeltségére.

Bankadóval együtt már drága az OTP?

Bár az Orbán-kormány által bevezetendő bankadó részleteit nem ismerjük még, az alábbiakban annak járunk utána, miként hathat az OTP eredményére és árazására egy ilyen lépés. Az ördög a részletekben rejlik: nagyon nem mindegy a bankpapírok számára, hogy eredményesség vagy mérlegfőösszeg alapján róják ki a szereplőkre azt a bizonyos 187 milliárd forintot. Előbbi hirtelen a bankpapírok szélsőséges felülértékeltségét jelentené, utóbbival viszont a jelenlegi árfolyam alapján még mindig alulárazott lenne a papír a régiós társakhoz képest.

Jelentett az OTP, nem csalódtunk

Bár az OTP ma hajnalban közzétett gyorsjelentése nettó profit szempontjából 15%-kal meghaladja az elemzői várakozásokat, a Portfolio.hu konszenzusától némileg elmaradó kamatbevételek jól jelzik: egyelőre jócskán benne ül a válságban a bank. Kísértenek egyrészt a tavalyi év jelenségei - gondoljunk csak a hitelezés visszaesésével bekövetkező elhúzódó bevételkiesésre, a portfólióromlás miatt továbbra is magas céltartalékokra -, másrészt a üzleti volumenben történő kibontakozás jelei sem mutatkoznak egyelőre, utóbbira talán több negyedéven át várnunk kell. Szegény ember tehát vízzel főz, az OTP nem is akárhogyan: a fentiek ellenére a 42 milliárd forintos adózott eredményre semmi panaszunk nem lehet, a piac és az elemzők körében egyaránt kedvező fogadtatására találhat.

Jelentett az FHB: lesz ez még jobb is

Nem ad okot kitörő ünneplésre az FHB ma hajnalban publikált gyorsjelentése, ugyanakkor szomorkodni sem kell. A bank továbbra is stabilan hozza az eredményét, ugyanakkor látszik az is, hogy a már 1,5 éve tartó visszafogott aktivitás egyelőre/átmenetileg véget vetett a dinamikus növekedés korszakának. Semmi elszomorító esemény nem történt a banknál - a hitelezési veszteségek nem nőttek jelentősen tovább-, erősen meglátszik azért a számokon, hogy az elmúlt 1 év nem a hitelezési aktivitás jegyében telt. A társaság nettó nyeresége 1503 millió forint lett, ez a tavalyi évben közepes teljesítménynek számított volna. Azóta semmi döntő változás nem történt, miért változott volna az eredmény.

Roham a bankok ellen - Most zúdul rájuk a népharag?

Bár tavaly nyáron voltak erre utaló jelek, a "csúnya bankok" egyelőre nem váltak a választási kampány központi témájává hazánkban. Ez persze a szinte napra pontosan a választásokig tartó kilakoltatási moratóriumnak, a szektor összefogásának (magatartási kódex) és a szabályozói intézkedéseknek (körültekintő lakossági hitelezés) is köszönhető. Amerika és Nyugat-Európa annál hangosabb: előbbiben Volcker, Dodd és Obama, utóbbiban Brown, Cameron és Merkel nevétől hemzsegnek a bankszektor hírei.

A Bear Stearns két éve, a Lehman Brothers másfél éve omlott össze - lássuk, hol tart most a bankszabályozási reformfolyamat a világban! Kiderül: Bázel III-nak drámai következményei lehetnek, Európa megosztottsága már-már végzetes. A szabályozóknak nagyon szűk mezsgyén kell járniuk az egész világon, hogy se túlbuzgóságukat, se lanyhaságukat ne szenvedje meg a bankszektor, s rajta keresztül a reálgazdaság.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egy egész fegyvernemnek kell szembenéznie az új trónkövetelővel: bemutatkozik az RHC-155
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.