Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Gigantikus bankmentő akció készülődik Magyarországon?

Ilyen még nem volt Magyarországon: egy úgynevezett rossz bank felállításával tisztítaná meg a bankok vállalati hiteleit az MNB. A jegybank kimondott célja, hogy ezzel helyrebillentse a vállalati hitelezést és stabilizálja a bankrendszert. Két ki nem mondott mellékhatása is lehet azonban: 1. a külföldi bankok kivonulásának felgyorsítása, 2. értékes kereskedelmi ingatlanok állami kézbe kerülése. Hogy mindez ne jelentsen új veszteséget a bankoknak, ahhoz meglátásunk szerint akár mintegy 400 milliárd forint állami forrás bevonására is szükség lehet, igaz, ennek egy része a növekedési hitelprogram "apró" kiegészítésével is megoldható. Hónapokon belül kiderül, mi sül ki az ötletből, addig is bemutatjuk, miért lehet szükség Magyarországon a rossz bankra, és vannak-e nemzetközi példák.

Fürdővizet gyerekestül? - Banki ügyfelek tízezrei maradhatnak hoppon

Döbbenetes adat látott napvilágot: a deviza lakáshitelesek 61%-ának nagyobb ma a tartozása, mint a hitelfelvételkori lakásérték 90%-a. Emellett közhelyszámba megy, hogy a jövedelmük nagyon nagy részét fordítják hiteltörlesztésre. A múlt hibás döntései aligha tehetők jóvá, hogy azonban ilyen többé elő ne fordulhasson, a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megelőző csapásokat mér a lakossági hitelezésre. Az EKB-nak is elküldött tervek a bankok szerint csaknem harmadával vethetik vissza a még csak most éledő forinthitelezést, és forrásaink szerint az OTP járhat ezzel a legrosszabbul.

115 ezer lakás sorsa a bankok kezében - Mit lép a kormány?

Olyan sok bedőlt hitelhez tartozó lakás vár ma jobb sorsra Magyarországon, mint ahány lakástranzakció a teljes piacon az elmúlt másfél évben végbement. Ha ezeket most a bankok és a szabályozók mind a piacra öntenék, drámai lakásár-zuhanást idéznének vele elő. A Nemzeti Eszközkezelőhöz április végéig 19 ezer megkeresés futott be a lakás átvételére, de még így is 115 ezer ingatlant fenyeget banki kényszerértékesítés az MNB friss adatai szerint. A jegybank egyedi, feltételekhez kötött részleges tartozás-elengedéssel orvosolná a problémát, amely ma nagyobbnak tűnik, mint valaha. Valószínű, hogy a végső szót ősszel a kormány fogja kimondani.

Új kormány, régi bank - Mire készül az MFB?

A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, lenyomta az MNB és az Eximbank az MFB-t a magyar kkv-hitelek refinanszírozásáért folyó állami versenyben. Nagy Csaba vezérigazgató szerint erről szó sincs, hangsúlyeltolódás azonban tényleg végbement a most már nyereségesen működő és a csontvázaitól sikeresen megszabaduló állami banknál. A társaság kiterjedt állami vagyonkezelést folytat és számos befektetése van, amelyekhez hasonlóan gazdaságpolitikai célokat segít majd a kínaiakkal hamarosan megkötendő 1 milliárd eurós megállapodás is.

Menekül a külföldiek pénze a magyar bankokból

A töretlen jegybanki kamatcsökkentés ellenére nőttek az első negyedévben a bankszektor nettó kamatbevételei, miközben hitelezési veszteségei örvendetes módon csökkentek. A hitelintézetek 70 milliárd forintos nyeresége mögött azonban továbbra is jókora az egyes bankok közötti szakadék. Érdekes adat, hogy csaknem tízszer annyi külföldi (főleg anyabanki) forrás távozott a bankszektorból egy év alatt, mint ügyfélbetét. Sőt, a forráskivonás mértéke jelentősen meghaladta a hitelállomány visszaesését is, amiben persze szerepet játszik a jegybank hitelprogramja is. Az MNB pénteken közzétett első negyedéves banki statisztikáit vizsgáljuk meg részletesebben az alábbiakban.

Drámai számok a bankoktól: nem volt még ennyi becsődölt család

Történelmi csúcsra, 1242 milliárd forintra emelkedett március végére a nemtörlesztő lakossági hitelek összege - mutatják az MNB friss adatai. Ezzel a lakossági nemfizetési arány soha nem látott, 19,2%-os szintet ért el annak ellenére, hogy a Nemzeti Eszközkezelő már 60 milliárd forintnyi adósságtól szabadította meg a lakosságot. Míg a vállalati hitelek esetében az MNB szigorított banki követelményekkel és esetleg egy "rossz bank" felállításával gyorsítana fel a tisztulást, a lakosság esetében a Kúria és a kormány őszi bejelentésére várnak.

Mi legyen a devizahitelesekkel? - A válasz megérkezett!

Két-három hazai nagybank tulajdonosa is elhagyja Magyarországot a következő öt évben - vélte a Portfolio.hu keddi hitelezési konferenciáján a közönség kétharmada. Az MNB bankszektorról alkotott jövőképével mindössze 37% szimpatizál, a növekedési hitelprogram mindkét szakaszát pedig 27% ítéli sikeresnek. A közönségszavazás során az is kiderült (lásd cikkünk második oldalát), mit gondol a szakma az őszre ígért devizahiteles csomagról.

Hol vannak a nyugdíjpénzek?

Hiába vezették be év elején a nyugdíjbiztosítások adókedvezményét, az év első három hónapjában kevesebb pénz folyt be a rendszeres életbiztosításokba, mint egy évvel korábban, az elmúlt időszak slágerének számító egyszeri díjas termékekről nem is beszélve. Ennek ellenére négy éve nem látott nettó (!) pénzbeáramlás zajlott az életbiztosításokba, vagyis úgy tűnik, sikerült megállítaniuk a biztosítóknak a meglévő életbiztosításokat sújtó pénzkivonást. A nem-életbiztosítások eközben meglepően jól teljesítettek, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításoknál például folytatódott a díjbevételek tavaly megindult emelkedése. A MABISZ és az MNB friss statisztikáiból szemezgettünk.

Itt a lélektani pillanat - Még olcsóbbak lehetnek a lakáshitelek

A legjobb hitelképességű ügyfelek már 5 százalék körüli hitelkamattal vehetnek fel lakáshitelt Magyarországon. Igenis nagy verseny zajlik a bankok között - mondja Tokodi Gábor, az FHB vezérigazgató-helyettese. A Portfolio.hu-nak adott interjújában megosztja véleményét arról, miért ilyen alacsony a szocpol népszerűsége, és elmondja, miként alakult át az utóbbi időben a hitelügynökök piaca. Tokodi szerint nem csupán a futamidő első 5 évére szóló jelenlegi kamattámogatás feltételeinek lazítása, hanem a régóta lebegtetett félszocpol bevezetése is tovább segíthetné a lakáshitelek piacát.

Versenyfutás a bankokkal: kamatmentes hitelek Magyarországon

Hitelt nem csak banktól lehet felvenni - a hazai cégek nagy része ezzel tökéletesen tisztában van. A Magyar Credit Management Szövetség elnöke a Portfolio.hu-nak adott interjújában röviden bemutatja, hogy fest ma a vállalatok egymás számára nyújtott hiteleinek piaca. Szentirmay Péter úgy látja, a közelmúltban nem igazán csökkent a körbetartozások problémája, a most lendületet kapó faktoring viszont kiváló eszköz a likviditás javítására.

Döntött a bíróság - Mi lesz most a devizahitelekkel?

Jó hírek érkeztek a bankoknak: nem nyilvánította ma érvénytelennek a devizahitel-szerződéseket az Európai Bíróság, az árfolyamrés pedig nem eleve tisztességtelen. Jó híreket kaptak az adósok is: az árfolyamrés nem tekinthető szolgáltatásért fizetendő díjnak, a magyar bíróságok pedig kijavíthatják a tisztességtelennek bizonyuló szerződési feltételeket valami jobbal. De akkor most a bankok vagy az adósok jártak jól? A Portfolio.hu által megkérdezett jogászok többsége szerint nem léptünk előre: a Kúriának és a bíróságoknak az alapján kellene eldönteniük az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések sorsát, hogy az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kaptak-e ezekről. Minden egyes hitelszerződés más azonban, így átfogó jogi megoldás valószínűleg nem létezik, a gordiuszi csomót csak a kormány tudná átvágni.

Devizahitelek: eljött a nagy ítélet napja

Ma délelőtt kihirdeti Kásler Árpád és az OTP ügyében hozott ítéletét az Európai Bíróság. Nagy a tétje a luxembourgi székhelyű intézmény döntésének: ez alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket. Iránymutatás lesz ez a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel. A sok áttétellel rendelkező ügyet és az ügy jelentőségét az alábbiakban foglaljuk össze.

Bécsben és Milánóban döntenek az MNB nagy tervéről

Egyszerűen összefoglalható a jegybank múlt héten bejelentett intézkedéssorozatának célja: az MNB azt akarja, hogy az ő kéthetes instrumentuma helyett állampapírba fektessenek a hazai bankok, és ezzel csökkenjen a külföldi finanszírozók jelentősége, az ország külső pénzügyi sérülékenysége. A Portfolio.hu által megkérdezett banki vezetők pozitívan, bár mérsékelt lelkesedéssel fogadták a döntést. A jelek szerint a program sikeressége nem Magyarországon fog eldőlni.

Történelmi fordulat: most kell lerázni a devizahiteleket?

Százezer forintnál is többet spórolhatnak meg évente azok, akik meglévő jelzáloghitelüket kedvezőbb kamatozású forinthitelre tudják cserélni. Egyre több bank igyekszik is kihasználni a forinthitelek alacsony kamatszintjét arra, hogy más bankok ügyfeleit átcsábítsa. Tavaly még alacsony lángon égett ez a piac, a tartósan alacsony kamatszint azonban egyre fontosabbá teszi a hitelkiváltásokat a lakossági hitelpiacon. Értékes ügyfelek ezreit veszíthetik el így idén egyes bankok.

Kezdődhet a magyar bankszektor átalakulása - Befut a varsói gyors?

Elbír-e Magyarország ennyi bankot? A Boston Consulting Group szakértői szerint egyértelműen nem a válasz. Az elmúlt évek 7 nagy lengyelországi banki tranzakciójából 6-ban közreműködő tanácsadó cég vezetői úgy vélik, a varsói gyors, vagyis a koncentrációs hullám hamarosan Magyarországra is megérkezhet, a tranzakciókkal elérhető szinergiák pedig számottevőek. Franciszek Hutten-Czapski, Norbert Dworzynski és Juhász László válaszolt kérdéseinkre.

A bolondnak is megéri - 10 soha nem látott ábra a lakáshitelekről

Ma már 5% körüli kamattal is lehet lakáshitelt felvenni piaci alapon, árfolyamkockázat nélkül. E kamatszint mellett a törlesztőrészletek nagyjából harmadával kisebbek, mint két évvel ezelőtt. Mégsem rohamozzák meg az ügyfelek a bankokat: a folyósítások a 2008-as szint ötödét érik csak el. A lakáshitelek csaknem kétharmadát három bank (Fundamenta, OTP, K&H) folyósította tavaly, a kamattámogatott hitelek pedig egyharmadnál is kisebb arányt képviseltek. Az alábbiakban 10 érdekes ábrán mutatjuk be az új lakáshitelek helyzetét.

Súlyos üzenetek Bécsből - Mennyit fizetnek a bankok?

"A világrekordnak számító bankadónál és két rossz fociválogatottnál többet egyelőre nem sikerült e két országnak összehoznia" - mondta az osztrák-magyar tőkepiaci összefogásról a Portfolio.hu-nak másfél évvel ezelőtt Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója. A világ két legmagasabbjának tartott bankadója, a magyar és osztrák azóta is böki az osztrák bankok csőrét, s a hírek szerint ezzel is összefügg, hogy az Erste mellett az egyik tartományi Raiffeisen is felvetette a külföldre költözés lehetőségét. Bár ez inkább furcsa nyomásgyakorlásnak, mint valós szándéknak tűnik, az ügy apropóján megnézzük az alábbiakban, hol mennyi bankadót fizetnek most a bankok.

Kósa után szabadon: vezessük be az egykulcsos adót!

Kósa Lajos 35-ről 40 életévre emelné a szocpol igénybevételének felső korhatárát, ötletét a Jobbik mellett még Szanyi Tibor is helyesli - járta be a médiát a hír az elmúlt napokban. Úgy tűnik, senki sem vette észre, hogy ma nem létezik 35 éves korhatár a szocpolra vonatkozóan - ennyi erővel Kósa akár az egykulcsos adó bevezetését is javasolhatta volna. A Portfolio.hu az NGM-től megtudta: a 2012-es 569 után tavaly mindössze 514-en kötöttek szerződést szocpolra. Abban tehát Kósának nagyon igaza lehet, hogy lenne mit javítani a rendszeren.

Nagy drámák a magyar bankoknál - Íme a friss rangsor

162 milliárd forintos veszteséget szenvedett el tavaly a nyolc magyar nagybank, 110 milliárd forint bankadó befizetése mellett. Négy banknak javult, négynek pedig romlott a teljesítménye - derül ki a Portfolio.hu gyűjtéséből. Egyesek meghazudtolták a zord működési környezetet, mások a korábbiaknál is jobban szenvedtek. Annyi biztos: az új devizahiteles mentőcsomagot silány pénzügyi állapotban várják bankjaink. Különféle szempontok alapján állítjuk sorrendbe az alábbiakban a legnagyobb hazai bankokat.

Készül az évtized magyar banküzlete - Mi áll a háttérben?

Az OTP veszi meg az MKB-t - járta be az értesülés a sajtót a múlt héten. Mint hírlik, az adásvételhez már "csak" az árról kell egyezségre jutnia a legnagyobb magyar banknak a tulajdonos BayernLB-vel. Az alábbiakban ezért nemcsak azt próbáljuk megválaszolni, miért venné meg az OTP a súlyos veszteséggel működő bankot, hanem azt is, mennyit érdemes fizetnie érte. Arra jutottunk, hogy az MKB csak az értékes ügyfélállomány és a szinergialehetőségek miatt lehet vonzó az OTP-nek, különösen akkor, ha sikerül elkerülni az adásvétel után a bankadót.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a friss inflációs adat! Újra gyorsult az áremelkedés Magyarországon
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.