Itt a nagy törlesztőrészlet-csökkentés - Lássuk a számokat!

Számításainkat három, viszonylag nagy valószínűségű feltételezésre alapoztuk:

• a bankok nem tudják majd bizonyítani a bíróságon az egyoldalú kamatemelések tisztességességét, vagyis újra kell számolni ezeket is (a perek novemberben végződhetnek),
• az MNB árfolyamrésre vonatkozó képletének megfelelően működik majd az egyoldalú kamatemelések újraszámolásának képlete is (a pontos elszámolásról ősszel várható törvény),
• az MNB legfeljebb 900 milliárd forintos becsléséből 800 milliárd forint vonatkozik a még hatályos devizahitelekre, ennyi jár nekik vissza.

Hogy kell kiszámítani a visszajáró összeget az MNB szerint? 1. Ki kell számítani a devizahitel kezdeti (az eddig ismerthez képest kisebb) devizaértékét úgy, mintha az akkori MNB-árfolyamon folyósította volna a bank a hitelt. 2. A hónapról hónapra már befizetett (devizában számított) törlesztőrészletből ki kell vonni az átszámított hitel árfolyamrés nélkül (devizában) számított törlesztőrészletét, és ez lesz a mindenkori túlfizetés. 3. A hónapról hónapra teljesített túlfizetést múltbeli (aktuális) tőketörlesztésként kell figyelembe venni a devizatartozásban. 4. A mindenkori tőketartozást tehát két tényező is csökkenti az eddig hitthez képest: a folyósítási árfolyam megváltoztatása (kisebb eredeti tőketartozás) és a múltbeli túlfizetések tőketörlesztésként való beszámítása (gyorsabban csökkenő tőketartozás). 5. A jelenleg fennálló devizaadósság és az átszámításból adódó devizaadósság közötti különbség adja az árfolyamrés tisztességtelen alkalmazásának költségét a bankok számára.

Mennyit nyer egy devizahiteles?

A példánkban szereplő ügyfél

• 8 millió forintos CHF-alapú kölcsönt
• 20 évre vett fel 2007 júniusában,
• a lakáshitelekre jellemző, átlagos árfolyamrés fizetése mellett (jelenleg jogszabály szerint nulla),
• 4,2%-os kezdeti kamata mára két lépcsőben 6,2%-ra emelkedett, emellett 1,5%-os kezelési költséget fizet.

A várható törlesztőrészlet-csökkenés két tételből jön össze:

• A tőketartozás a mostanihoz képest csökken, hiszen lejönnek belőle (kamatostul) a múltbeli túlfizetések: a folyósítási és a törlesztési árfolyamrés, valamint a kamatemelések miatti törlesztőrészlet-emelkedés.
• A kamatszint is csökken, hiszen helyreáll a mostani helyett az eredeti kamatszint.

Ennek az ügyfélnek a kezdeti 57 ezer forintos törlesztőrészlete mára 112 ezer forintra nőtt (árfolyamgáton kívüli ügyfélről beszélünk). Az MNB képletének megfelelően (a kamatemelésekre is kiterjesztve) újraszámoltuk ezt a hitelt, és azt kaptuk, hogy a törlesztőrészlet 112 ezer forint helyett csak 83 ezer forint lesz. Bár ez is jóval magasabb a kezdetinél, 26%-kal alacsonyabb a mostaninál.

Az adós kezdeti, 8,0 millió forintos tőketartozása az árfolyamváltozások miatt 10,7 millió forintra emelkedett mára. Az MNB képletének megfelelően (a kamatemelésekre is kiterjesztve) újraszámoltuk ezt is, és azt kaptuk, hogy a tőketartozás 10,7 millió forint helyett csak 8,9 millió forint. Ez is magasabb a kezdetinél, de a mostaninál 17%-kal alacsonyabb. Mivel fennálló tartozásról van szó, az ügyfél várhatóan úgy kapja vissza a neki járó pénzt, hogy ennyire csökkentik a tőketartozását. Ez leginkább akkor érdekes, ha elő-, vagy végtörleszteni szeretne az ügyfél.

Mekkorát nyerhet egy tényleg átlagos devizahiteles?

A fenti csak egy példa volt, teljesen átlagos ügyfél nincs, és nem is konstruálható. Sőt, az egyes hitelesek között óriási eltérések lehetnek aszerint, mekkora összeg jár vissza nekik, hiszen:

• nagyon eltérő időpontban és futamidővel
• nagyon eltérő kezdeti és későbbi kamatszint mellett,
• nagyon eltérő árfolyamréssel

adósodtak el, ráadásul a hitelek egy része nem annuitásos, átütemezett, árfolyamgátba belépett vagy éppen nem fizető.

A hazai lakossági devizahiteleket az egyszerűség kedvéért mégis homogénnek tekintve (a legfontosabb hiteltípusonként összesítve) úgy becsültük, hogy jelenleg közel 622 milliárd forint a lakossági devizahitelesek éves törlesztőrészlete (árfolyamrés nélkül, hisz az idén július 1-től már a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél sem engedélyezett).

Mivel azt feltételezzük, hogy az MNB 900 milliárd forintos becsléséből a még hatályos devizahitelekre 800 milliárd forint jut, a mostani 4146 milliárd forintos tőketartozás 3346 milliárd forintra, vagyis 19%-kal csökkenhet a múltbeli "tisztességtelenségek" elszámolása miatt. Emellett a jövőbeni kamatszint nagyjából 2 százalékponttal kisebb lesz a mostaninál. E kettő együtt azt eredményezheti, hogy a teljes törlesztőrészlet évi 622 milliárd forintról 454 milliárdra, vagyis 27%-kal csökkenhet.

Egy átlagos devizahiteles tőketartozása tehát 19%-kal, törlesztőrészlete pedig 27%-kal csökkenhet. Utóbbi (a júniusi átlag árfolyamhoz képest) olyan, mintha 183 forinton kellene a jövőben törleszteni a frankhiteleket. A devizahitelesek teljes éves megtakarítása a törlesztőrészlet-csökkenésből kifolyólag 168 milliárd forint lehet durva becsléseink szerint. A devizahitelesek tehát már akkor is jelentős könnyítést kaphatnak, ha a kormány által kilátásba helyezett majdani forintosítás piaci árfolyamon történik. A fenti számok alapját a júniusi statisztikák képezik. A forint gyengülése ehhez képest csökkenti a devizahiteleseknek az aktuális tőketartozás és törlesztőrészlet arányában kifejezett relatív megtakarítását.

• Címkék:
• devizahitel,
• bankok,
• pénzügy,
• törlesztés