Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1338

Alig van hitelképes vállalat Magyarországon

Három szegmens különböztethető meg a magyar vállalati hitelezésben, ezek közül jelenleg csak egy aktív - mondja Kozma András. A Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint sok hazai nagybanknál megtörtek a vállalati ügyfélkapcsolatok, ezek a bankok az ügyfelek szemében merevebbek, lassabbak, bizonytalanabbak és gyanakvóbbak lettek. A jó vállalatok egy része így a középbankoknál kötött ki, akik között a Commerzbank a bankadóval együtt is nyereséges évet vár idén.

CIG Pannónia: a focit gólra játsszák

Szépen "lebirtokolják" a fiúk az ellenfelet, és szemet gyönyörködtető támadásokat vezetnek középen, a széleken azonban még gyengék, és néhány erősítés is ráfér a csapatra, hogy előnyét gólra váltsa. Addig a tabella élmezőnye csak egy szép ígéret, de korántsem megvalósíthatatlan, hosszú távon pedig akár a közönség is vastapssal fogadja majd az eredményeket. Egyelőre azonban csak kis számban váltanak jegyet a mérkőzésre.

Új megvilágításba került a devizahitelesek jövője

Megválaszolta egy hétfőn megjelent kormányrendelet az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos, devizahiteleseket érintő kérdések többségét. Mivel a jogszabály a Portfolio.hu korábbi feltételezéseihez képest is tartalmaz változást, az alábbiakban ismét megvizsgáljuk, miként alakulhat a hiteladós havi törlesztése, amennyiben igénybe veszi a három évig nagy könnyebbséget jelentő, ám utána minden valószínűség szerint tehernövekedéssel járó lehetőséget. Számításainkból kiderül: az átlagos ügyfelek havi terhe 2014 végén hirtelen közel 50%-kal nőhet 240 forint körüli átlagos frankárfolyam mellett, ami a mostanihoz képest több mint 10%-kal magasabb törlesztőrészletet jelenthet. 240 forintnál erősebb frank esetén már a gyűjtőszámla-hitel futamidejének meghosszabbítására is sor kerülhet, aminek egy határon túl szinte csak az ésszerűség szab gátat.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

Kommunikációs bakisorozattal zavarja össze a kormány a devizahiteleseket

Sikerült a kormánynak tökéletes zavart okoznia a devizahitelesek fejében arról, mi vár rájuk 2014 őszétől, ha élnek a három évig tartó árfolyamrögzítés lehetőségével. A kormány hivatalos honlapjára pénteken 12.50-kor felkerült tájékoztatás ugyanis épp az ellenkezőjét állítja, mint amit Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondott. A friss anyag megfelel a Portfolio.hu csütörtök reggeli cikkének: nem a teljes, csak a gyűjtőszámla-hitel törlesztőrészletét maximálják majd, a devizakölcsön törlesztése a mindenkori árfolyamon történik.

Mégsem kell nyugdíjas éveinkben devizahitelt törlesztenünk

Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete. Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.

Újabb évtizedre adósítanák el a devizahiteleseket?

A törvény kihirdetésétől számított 45. napon, augusztus 12-én lép hatályba a deviza alapú jelzáloghitelek árfolyamrögzítéséről szóló törvény, így már szeptembertől nagy számban élhetnek a lehetőséggel a jogosult ügyfelek. Bár az időpont közeleg és a bankok felkészülése is jól halad, kardinális kérdéseket kell még tisztázni, hogy minden ügyfél racionálisan dönthessen. Az egyik legizgalmasabb pont éppen az, amelyre tegnap Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője utalt: a kormány nem engedné, hogy 2014 végén az árfolyamrögzítés feloldása miatt 15%-nál nagyobb mértékben nőjön a résztvevők törlesztőrészlete. Csakhogy ha ezt a bankok többletterhelése nélkül biztosítják, az a futamidő elviselhetetlen mértékű növekedésével járhat majd számos frankhiteles számára.

Kiszámoltuk: elképesztően nagyot buktak tegnap a frankhitelesek

Soha nem látott csúcsára, 240 forint fölé ugrott hétfő délután a svájci frank árfolyama, legnagyobb bánatára azoknak a devizahiteleseknek, akiknek a havi törlesztőrészletét épp a tegnapi árfolyam alapján számítják a bankok. Mindezzel egy kritikus ponthoz érkeztünk: alig akad ma már olyan frankhiteles, akinek a havi terhe átlagos hitelkondíciók mellett alacsonyabb lenne az ugyanolyan paraméterek szerint, piaci kamatozás mellett eladósodott forinthitelesekénél. A Portfolio.hu alábbi számításaiból kiderül az is, van olyan frankhiteles, akinek a törlesztőrészlete a kezdetihez képest 80%-kal emelkedett. Ilyen körülmények között a korábban vártnál nagyobb lehet azok száma, akik az államilag szabályozott három éves árfolyamrögzítést választják, egyúttal nő annak valószínűsége is, hogy ugyanők 2014 második felében tetemes összegű gyűjtőszámla-tartozással szembesülnek. Hogy mekkorával, az a Penzcentrum.hu cikkéből derül ki.

Érdekes titkokra derített fényt a banki stresszteszt

Annyira részletesek az európai banki stressztesztek eredményei, hogy az adatok közzététele már a pénzpiaci stabilitást veszélyezteti - hívta fel a figyelmet a múlt pénteki eredményhirdetést megelőzően az egyik német hitelintézeti szövetség. Mások viszont üdvözölték, hogy végre olyan információkhoz jut a piac, amelyeket eddig elfedtek a bankok jelentései. Hogy kinek lesz igaza, azt talán a közeljövő eldönti, az érdeklődőknek mindenesetre jó hír, hogy addig is kedvükre csemegézhetnek az egyes bankok pénteken közzétett adataiból. Kiderül belőlük, melyik magyar hitelintézet anyabankjának a legjobb, és melyiknek a legrosszabb a tőkehelyzete, de például az is, melyik banknak van a legtöbb görög, olasz vagy éppen magyar állampapírja.

Mekkora csapás a kamatemelés a devizahiteleseknek?

A devizaárfolyam folyamatosan a hitelesek figyelmének középpontjában áll az újabb és újabb csúcsokat döntögető svájci frank miatt, a kamatváltozásoknak azonban jóval kisebb figyelmet szentel a közvélemény. Pedig egy 1 százalékpontos kamatemelés csaknem 10%-os emelkedést is okozhat a törlesztőrészletekben, ahogy cikkünkben látni fogjuk. Ráadásul a nyár elején tető alá hozott "adósmentő csomag" csak az árfolyamkockázattal szemben védi meg átmenetileg az adóst, a kamatkockázatra nem nyújt orvosságot. Csütörtökön az Európai Központi Bank (EKB) alapkamatot emelt, így ismét aktuális kérdés: mennyit éreznek meg az euróhitelesek a jegybanki kamatemelésből? És vajon mi vár a frankhitelesekre?

Valakik még így is jól jártak a devizahitellel - Íme a számok!

Közkeletű vélekedés, hogy a piaci alapú forinthitelek törlesztőrészlete még ma is magasabb, mint a hasonló paraméterű frankhiteleké. A Portfolio.hu számításai viszont azt mutatják, ez az adósok többségénél már nincs így, de összességében még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet. Korábbi cikkünkben bemutattuk, hogy 2007 őszén melyik devizában volt érdemes lakáshitelt felvenni, a mostaniban pedig arra keressük a választ, hogy az elmúlt hat és fél évben mikor, mely deviza volt a legjobb döntés. Kiderül: az időpont és a devizanem megválasztásától függően akár a duplája is lehet az egyik hitel törlesztőrészlete a másikénak, holott a hitelcél, a felvett forintösszeg és a futamidő ugyanaz. Cikkünk apropója, hogy június hónap különösen kritikusnak bizonyult a frankhitelek törlesztőrészlete szempontjából.

Három csapás egy év alatt: mihez kezd az AXA?

Magyarországon marad az AXA, de amelyik tevékenysége 3-4 év múlva is veszteséget termel, azzal felhagy - mondta a Portfolio.hu-nak a csoport magyarországi vezérigazgatója. Jacques Maire magyarázattal szolgált arra, miért kértek szankciókat Brüsszeltől a kormánnyal szemben, és elárulta azt is, ő maga nálunk legszívesebben euróban venne fel hitelt. A hitelválság és a kormányzati intézkedések az AXA-t hármas sokkhatásként érték, ettől azonban biztosítót még vehet a társaság, a nyugdíjjal kapcsolatos tervei viszont meglehetősen bizonytalanná váltak. Az árfolyamrögzítésről az AXA saját tapasztalatokkal is rendelkezik.

Nyugdíjak, devizahitelek: ahogy az új biztosítóvezér látja

Sokak meglepetésére Erdős Mihályt nevezték ki nemrég a Generali-Providencia Biztosító elnök-vezérigazgatójává. Az új pozícióját július 1-jén elfoglaló szakembert tervei mellett arról is megkérdeztük, mit hoz az adó- és nyugdíjrendszer reformja, vagy éppen a devizahitelek árfolyamrögzítése a biztosítási piacon; örök második vagy fekete bárány-e a hazai Generali, és hogy mit kezd megcsonkított nyugdíjpénztárával a biztosító.

Rogán: nem lép az állam a hitelesek helyébe (Interjú)

Az árfolyam-rögzítéses megoldás senkinek sem kötelező, és nem is kell mindenkinek ezt választania - mondja Rogán Antal, a Parlament Gazdasági Bizottságának elnöke, aki úgy számol, hogy a jelenleg fizető devizahitelesek legalább egyharmada él a megoldással. Megítélése szerint az intézkedéscsomaggal sikerül kiszámítható pályára állítani a törlesztési fegyelmet. Az állam nem veszi át a hitelesek feladatát, a cél az, hogy most már ne romoljon tovább a hitelüket rendesen fizetők aránya. A politikus szerint 2014 végén ki kell dolgozni a felvett forinthiteleknek törlesztésére egy reális megoldást, ami még mindig sokkal könnyebb feladat lesz, mintha most benne hagynák a rendszerben a meglévő kockázatokat. Rogán Antal meggyőződése, hogy normális banki hitelezési gyakorlat nélkül nincs tartós gazdasági növekedés. Interjú.

A nagyok hibáiból tanult az FHB (Interjú)

Tényleg nem hitelezik a bankok a vállalkozásokat? Mit jelent az Allianz Bank megvásárlása az FHB vállalati üzletága számára? Kiknek nyújt hitelt az FHB? Hogy tud egy zsugorodó piacon is növekedni a bank? Miként kell tudatosan felépíteni egy új hitelportfóliót? Ezek a témák is szóba kerültek Soltész Gergővel, az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgató-helyettesével készült interjúnkban.

Csomagot kaptak a bankok - Örülhet az OTP?

A devizahitelesek dilemmája és a várható ingatlanpiaci következmények mellett érdemes figyelmet szentelni annak is, miként fog hatni a hétfőn bejelentett "otthonvédelmi akcióterv" a magyar bankszektor és benne az OTP eredményességére. Alábbi cikkünkben arra jutottunk, hogy

- az árfolyamrögzítés rövid távon negatívan, hosszútávon viszont pozitívan hat a bankok profitjára, ám várhatóan mindkét hatás mérsékelt lesz
- az ingatlanok árverezésének fokozatos megindítása a bankok racionális viselkedése esetén közel nullszaldós végeredményt hozhat a bankok számára
- a Nemzeti Eszközkezelő Társaság elindítása, az euróhitelezés rendkívül korlátozott engedélyezése és egy korlátozott kamattámogatási rendszer bevezetése elhanyagolható hatást gyakorol majd a bankok, köztük az OTP profitjára
- a moratórium feloldása révén ugyanakkor fokozatosan visszatérhet a hazai jelzáloghitelezés a normál működéséhez, mely hosszú távon üdvös a bankok és a teljes gazdaság számára egyaránt.
- az OTP árfolyama szempontjából a bejelentés megfelel a várakozásoknak, az eredményre gyakorolt hatása pedig bizonytalan a csomagnak, igaz a bank némileg jobban pozicionált belföldi versenytársainál.

Jelentett a CIG Pannónia: minek nevezzelek?

Elemzői érdeklődés híján egyelőre nem tudjuk összevetni a CIG Pannónia tegnap este közzétett első negyedéves gyorsjelentését a piaci konszenzussal, egy biztos: a szektor által kiemelten figyelt díjbevételek tekintetében hozta a társaság a kötelezőt. A biztosító vesztesége ugyanakkor továbbra is jelentős, ráadásul a terveiben szereplő legkülönfélébb tevékenységek várható elindítása miatt továbbra is nehéz megjósolni, sikerül-e elérnie a menedzsmentnek a 2014 környékére jósolt nyereséges működést.

Kis nyereség az FHB-nál

A várakozásoktól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést publikált ma hajnalban az FHB Jelzálogbank. A társaság nettó bevételei kisebbek, hitelezési céltartalék-képzése viszont nagyobb lett az elemzők által vártnál. Az év első három hónapjában a bank nettó eredménye 169 millió forint volt, mely bankadó nélkül 1,179 milliárd forintra rúgott volna. Március 31-éig sikeresen befejeződött az Allianz Bank integrációjának első fázisa, a folyamat azonban a következő negyedévekben is folytatódik.

Élmény- és hűségüzlet lett a bankolás (Exkluzív interjú)

Az iPhone nem azért jó telefon, mert a legjobb eszköz a telefonáláshoz, hanem mert olyan élményt nyújt, amelyet más nem tud utánozni. Ez az élmény a banki szolgáltatásokban is elérhető, sőt az élen járó bankok innovációjának fő irányát jelenti - véli Marc Luet, a Citigroup lakossági üzletágért felelős régiós vezérigazgatója. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában a bankvezér elárulta: ma már a magyarországi Citibank is gondolkodik a jelzáloghitelezés elindításán, és hogy erre a piacra korábban nem lépett be, arra nyomós oka volt.

Mi legyen a frankhitelesekkel? - A válasz megérkezett!

A frankhitelek tömeges átváltása helyett inkább a kormány és a Bankszövetség között formálódó "védőárfolyamos" megoldást támogatják a Portfolio.hu múlt szerdai konferenciájának résztvevői. A rendezvényen lebonyolított szavazás szerint a szereplők többsége nem számít arra, hogy a kormány még az idén teljes körűen megszüntetné a kilakoltatási moratóriumot, fokozatos feloldását ugyanakkor fontosnak tartják. Összefoglalónkból kiderül, mit gondolt a szakmai közönség az euróhitelezés újraindításáról, a hitelezési fordulat időpontjáról, a jövő jelzáloghiteléről vagy éppen a hitelközvetítők jelzáloghitelezésben betöltött szerepéről.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kiderült: szép csendben gigaösszegű devizahitelt vett fel Kínától a magyar állam
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.