A megvalósítás küszöbén a hatalmas összeget mozgósító InvestEU program

Az InvestEU programra tavaly június elején az Európai Bizottság tett javaslatot a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. A program az európai beruházási terv ("Juncker-terv") sikerére építve egyetlen tető alatt és közös "márkanéven" fogja majd össze az Európai Stratégiai Beruházási Alapot (ESBA) és az Európai Unióban végrehajtott beruházásokat jelenleg támogató 13 egyéb uniós pénzügyi eszközt - fogalmaz az EP-döntés kapcsán kiadott bizottsági közlemény.

Az InvestEU tehát a mostani Juncker-terv konstrukcióját viszi tovább a következő uniós költségvetésben, hiszen 15,2 milliárd eurós garanciakeret mellett 38 milliárd eurós garanciavállalást tesz lehetővé, amely a magánszektor 9,5 milliárd eurós "áldozatvállalása" mellett és 13,7-szeres tőkeáttétel feltételezése mellett 650 milliárd eurónyi beruházás mobilizálását feltételezi 2027-ig. A mostani ciklusra eredetileg 315 milliárd eurónyi beruházás mobilizálását tervezték, ezt megemelték 500 milliárdra, illetve kibővítették 2020 végéig a programot. A Juncker-terv tovább élésével párhuzamosan összevonják a 13-féle uniós pénzügyi eszközt is, így az új InvestEU program könnyebben hozzáférhetővé és hatékonyabbá teszi az uniós finanszírozást a beruházási projektek számára.

Jean-Claude Juncker bizottsági elnök többek között azt emelte ki az EP-döntés kapcsán, hogy

Az uniós költségvetés intelligens felhasználása révén az InvestEU segíteni fog abban, hogy Európa vonzó hely maradjon a befektetők számára világszerte. A következő évtized folyamán a program legalább 650 milliárd eurót szabadít fel Európa számára, hogy beruházzon az európai jövőbe, a gazdaságba és az emberekbe.

A Juncker-tervre épül az InvestEU

Az InvestEU program az európai beruházási terv innovatív megközelítését követi: korlátozott összegben használ fel állami forrásokat, és uniós költségvetési garanciát nyújt annak érdekében, hogy jelentős magán- és közforrásokat tudjon mozgósítani. A 38 milliárd euró összegű garancia a következő négy fő területen megvalósuló beruházásokra fog összpontosítani: fenntartható infrastruktúra; kutatás, innováció és digitalizálás; kis- és középvállalkozások, valamint szociális beruházások és készségek. A program legalább 650 milliárd euró értékű további uniós beruházást fog generálni.

Az európai beruházási tervhez hasonlóan az InvestEU Alapot a projektgazdák számára testre szabott támogatást nyújtó InvestEU Tanácsadó Platform és az InvestEU Portál egészíti majd ki, amely a potenciális befektetők számára könnyű hozzáférést biztosít az érett szakaszban lévő projektekhez. Ugyancsak az európai beruházási tervhez hasonlóan az InvestEU beépül majd a Bizottságnak a beruházásokra, a strukturális reformokra és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodásra irányuló gazdaságpolitikai intézkedéseibe, annak biztosítása érdekében, hogy Európa továbbra is vonzó hely maradjon a vállalkozások számára a letelepedéshez és a növekedéshez.

Az InvestEU az Európai Beruházási Bank Csoporttal (EBB), az Unió bankjával létrehozott partnerségként működik, és nyitva áll majd más végrehajtó partnerek előtt is. Az InvestEU költségvetési vonatkozásai változatlanul az EU következő, a Bizottság által 2018 májusában előterjesztett hosszú távú költségvetéséről szóló átfogó megállapodástól függnek, azaz a tényleges mérete majd attól függ, hogy az állam- és kormányfők milyen költségvetési sarokszámokról és belső forráselosztási szabályokról állapodnak meg.

Hogy áll most a Juncker-terv?

A Juncker-tervben a Bizottság stratégiai partnereként közreműködő Európai Beruházási Bank legfrissebb adatai azt mutatják, hogy 2019 áprilisáig az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) csaknem 393 milliárd euró összegű beruházást mozgósított. Az ESBA keretében eddig jóváhagyott műveletek a 28 tagállamban összesen 72,8 milliárd euró finanszírozási volument képviselnek. Az EBB 53,8 milliárd euró értékben 524, az ESBA által támogatott infrastrukturális projektet hagyott jóvá, míg az Európai Beruházási Alap 19 milliárd euró értékben 554 finanszírozási megállapodást hagyott jóvá 945 000 kis- és középvállalkozás javára.

A Bizottság oldalán elérhető összesítés szerint Magyarország 565 millió eurónyi forrással részesül a Juncker-tervből, amely közel 2,5 milliárd eurónyi beruházás mobilizálásához járul majd hozzá. Ez a tagállamok között GDP arányában a 16. legnagyobb hozzájárulást jelentené a beruházásokban. Összesen 16 megállapodás van érvényben Magyarországon zajló projektek támogatására, beleértve a kkv-k támogatására szolgáló 9 garanciaprogramot is, és ezek segítégével a terv szerint bő 12 ezer magyar kkv részesül támogatásban.

Címlapkép forrása: JOHN THYS / AFP

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• Európai Bizottság,
• Jean-Claude Juncker,
• európai parlament