Trump vagy Putyin? – Kényszerű választás elé került a német szélsőjobb, és egyelőre nem találja a kiutat

A CDU/CSU kijelölte a fő ellenfelét

Markus Söder bajor miniszterelnök, aki egyben a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke, vasárnap egy rendezvényen szokatlanul keményen szavakkal illette a legnagyobb ellenzéki erőt, az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot. „Putyin udvari bolondjai”, „a Kreml szolgái”, „hazánk elárulói” – fogalmazott Söder, és utalt arra, hogy az AfD parlamenti képviselői rendszeresen meghívásokat kapnak a berlini orosz nagykövetség rendezvényeire.

A CSU és nagyobbik testvérpártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) az utóbbi időben egyre erőteljesebben próbál fellépni az AfD ellen. Friedrich Merz kancellár és CDU-elnök október 20-án pártja kongresszusán nyíltan kimondta, hogy a párt a „fő ellenfelünk”, amely nem mást akar, mint megsemmisíteni a CDU-t.

Az AfD megkérdőjelezi a Német Szövetségi Köztársaság 1949 óta hozott alapvető döntéseit. Megkérdőjelezi mindazokat az alapvető döntéseket, amelyeknek a kialakításában mi is részt vettünk. És ezért az a kéz, amelyet az AfD folyamatosan kinyújt, valójában egy olyan kéz, amely el akar minket pusztítani

– fogalmazott akkor Merz.

A kancellár szeme előtt négy tartományi választás lebeg, amelyet a jövő évben rendeznek meg, és amelyeken ha jól szerepel az AfD, az különösen kellemetlen lehet a kormánykoalíció számára. Márciusban két nyugatnémet tartományban, Baden–Württembergben (március 8.) és Rajna-vidék–Pfalzban tartanak tartományi választást. Bár a nyugati tartományokban az AfD általában gyengébb teljesítményt nyújt, ezekben is tartani lehet a párt előretörésétől. Baden-Württembergben, ahol hagyományosan a CDU, illetve a Zöldek erősek (a két párt együtt is kormányoz), az AfD-t már 20 százalék körülire mérik, amivel a második legnépszerűbb párt lett a CDU után. Rajna-vidék–Pfalzban, ahol a CDU és a szociáldemokrata SPD a hagyományosan vezető erők (jelenleg az SPD a Zöldekkel és a liberális FDP-vel kormányoz), az AfD legalább a harmadik, de akár a második helyet is hozhatja márciusban. Mindez azt mutatja, hogy

az eddig inkább a volt NDK területén népszerű párt áttörhet Nyugat-Németországban is.

Szeptemberben az AfD számára még kedvezőbb terepen, két keletnémet tartományban tartanak választásokat: Szász-Anhaltban (szeptember 6.), illetve Mecklenburg–Elő-Pomerániában (szeptember 20.). Szász-Anhaltban az INSA október közepi felmérése szerint az AfD 40 százalékon áll, míg a CDU 26 százalékkal második. Mecklenburg–Elő-Pomerániában az Infratest dimap végzett közvélemény-kutatást még szeptember végén, akkor az AfD 38 százalékra mérték, a második SPD-t 19 százalékra, a CDU-t pedig mindössze 13 százalékra.

Ami az országos méréseket illeti, a legtöbb szerint az AfD már megelőzte népszerűségben a CDU/CSU-t.

Az INSA 26-25-re mérte az AfD–CDU/CSU-meccs állását november közepén, az Ipsos 26-24-re, a Forsa úgyszintén. Egyedül az Allensbach mutatott konzervatív előnyt: 27 százalék szemben az AfD 24 százalékával. A legtöbb közvélemény-kutató szerint tehát az AfD mára Németország legnépszerűbb pártjává vált.

Az AfD felfeküdt a MAGA-hullámra

Az AfD távlatilag már a 2029-ben esedékes parlamenti választásokra készül, ahhoz viszont, hogy tovább tudja növelni szavazótáborát, mérsékeltebb választókat is meg kell szólítania, elsősorban a konzervatívabb CDU/CSU-szavazókat. Az egyik társelnök, egyben a párt legismertebb arca, Alice Weidel arra törekszik, hogy az AfD „szélsőséges” imázsát eltüntesse, és inkább egyfajta jobboldali populista, „trumpista” pártot csináljon belőle.

Ehhez felmérhetetlen segítséget nyújt neki az, hogy az amerikai trumpista körökben kifejezetten népszerű az AfD. A párt egyik fő szószólója a techmilliárdos Elon Musk volt, aki még Donald Trumppal való barátsága idején rendszeresen kiállt saját platformján, az X-en az AfD mellett, sőt még interjúzott is Weidellel. Február közepén a müncheni biztonsági konferencián fellépő J. D. Vance amerikai alelnök miután elmondta Európát ostorozó beszédét, első dolga volt, hogy Weidellel találkozzon – alig néhány nappal a Bundestag-választások előtt. A MAGA-mozgalommal való jó kapcsolat kitart: decemberben 40 AfD-képviselőt lát vendégül Washingtonban republikánus képviselők egy csoportja.

Miközben Európában még Marine Le Pen is megszakította a kapcsolatot az AfD-vel az egyik EP-képviselőjének a hitleri SS-t relativizáló kijelentése miatt, így a német párt az Európai Parlament legszélsőségesebb erőivel hozott létre új frakciót Szuverén Nemzetek Európája néven (ennek tagja a Mi Hazánk is), az Egyesült Államokban egészen más fényben látják a pártot – legalábbis a republikánus oldalon.

Weidel pedig meglovagolja a MAGA-hullámot, és azt az üzenetet közvetíti, hogy lám, a Nyugat vezető hatalmának, az Egyesült Államoknak az elnöke is az AfD-vel szimpatizál, tehát nem egy marginális szélsőjobboldali pártról van szó, hanem az „új mainstream” pártjáról. Más kérdés, hogy Trump támogatottjának lenni Németországban nem olyan népszerű pozíció, mint például a szomszédos Lengyelországban, ahol az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) és az általa támogatott államfő, Karol Nawrocki úton-útfélen hangoztatja, hogy ők azok, akik a Trump-féle Egyesült Államok és a Lengyelország közötti jó kapcsolatokat biztosítani tudják.

Oroszországi utazás okozott vihart az AfD-n belül

Weidel vezetésével az AfD tehát jól láthatóan a Trumppal való baráti kapcsolatokra tesz, ez azonban egyben azt is jelenti, hogy a látványos oroszbarátságot némileg vissza kell fogniuk, különösen, miután az amerikai elnök megorrolt Vlagyimir Putyinra a háború rendezésének elhúzódása miatt, és szankciókat vetett ki az orosz kőolajra. Az AfD egyes politikusai nagyon jó kapcsolatokat ápolnak Moszkvával, bejáratosak a berlini orosz nagykövetségre, és olykor látogatásokat is tesznek Oroszországban, ahol vezető politikusok barátságosan fogadják őket. Weidel viszont már kritikus nyilatkozatokat is tett Moszkvával szemben, elítélte például, hogy orosz drónok, illetve vadászgépek sértették meg a lengyel, illetve az észt légteret szeptemberben.

Három AfD-politikus épp a napokban látogatott az oroszországi Szocsiba egy BRICS-szel kapcsolatos nemzetközi szimpóziumra, az oroszországi út azonban szokatlan visszhangot kapott, és láthatóvá tett bizonyos törésvonalakat a párton belül.

Nem értem, mit akarnak ott csinálni

– mondta Alice Weidel, mikor kiderült, hogy az AfD két Bundestag-képviselője, Rainer Rothfuß és Steffen Kotré engedélyt kapott az AfD-frakció külügyi munkacsoportjáról arra, hogy Szocsiba menjenek. A képviselők külföldi utazásairól szóló döntést általában a frakció külügyi munkacsoportja hozza meg, nem kell a frakció- vagy pártvezetés jóváhagyása.

A mostani döntés azonban kellemetlenül érintette Weidelt, különösen miután kiderült, hogy Rothfuß találkozót tervez Dmitrij Medvegyev volt orosz elnökkel, aki az ukrajnai háború kitörése óta rendszeresen atomcsapással fenyegeti a Nyugatot, azon belül Németországot is. Nem mellesleg néhány hónapja Medvegyev éles szóváltásba került a közösségi médiában Trumppal, aki még atom-tengeralattjárót is útnak indított Oroszország partjai közelébe Medvegyev aktuális atomfenyegetése miatt. Weidel nyilvánvalóan nem hagyhatta, hogy pártja egy képviselője a Trump célkeresztjébe került volt orosz elnökkel találkozzon. Érdekesség, hogy tavaly Rothfuß már találkozott Medvegyevvel Szocsiban, és erről fotót is megosztottak, ez azonban akkor – úgy látszik – nem jelentett problémát. Igaz, akkor még nem Trumpnak hívták az amerikai elnököt.

Rothfuß végül otthon maradt, a másik képviselő, Kotré ugyanakkor elrepült Szocsiba két másik AfD-politikussal együtt. Ők azonban azt az ukázt kapták, hogy nem tehetnek közzé közösségi médiás bejegyzéseket oroszországi útjukról, nem fényképezkedhetnek orosz politikusokkal, és nem nyilatkozhatnak az orosz médiának. Kotré azonban nem engedelmeskedett a pártvezetés utasításainak. Több interjút is adott orosz sajtótermékeknek, köztük az állami hírügynökségnek, és beszédet mondott a rendezvényen, ahol kifejtette: Oroszország nem jelent veszélyt Németország számára.

Medvegyev persze nem lenne Medvegyev, ha nem reagált volna az ügyre. Az orosz Biztonsági Tanács jelenlegi elnökhelyettese a TASZSZ orosz hírügynökségnek kifejtette, szerinte az AfD óriási nyomás alatt áll Németországban, gyakorlatilag törvényen kívül helyezték és hazaárulónak nyilvánították őket. Medvegyev szerint maga Merz kancellár döntött úgy, hogy az AfD képviselői nem utazhatnak el Oroszországba (Medvegyev akkor még úgy tudta, egyik AfD-politikus sem utazhat), mert attól félt, hogy egy ilyen látogatás visszaüthet a német kormánykoalícióra.

Weidel szerint viszont Rothfuß döntött úgy „több kollégájával folytatott beszélgetések után”, hogy lemondja oroszországi útját, bár erős a gyanú, hogy Weidel kritikus szavai több segítséget adtak neki döntése meghozásában. Az AfD másik társelnöke, Tino Chrupalla azonban megvédte párttársai oroszországi látogatását, miközben kijelentette, egyetértenek abban Weidellel, hogy nyitva kell tartani az ajtót Oroszország felé.

A társelnökök ugyan nyilvánosan nem estek egymásnak az oroszországi út miatt, de a kettejük közötti törésvonal így is kirajzolódott.

Különösen, hogy Chrupalla a közszolgálati ZDF egyik műsorában azt mondta, nem lát semmilyen fenyegetést Németországra nézve Oroszország részéről, azonban Lengyelország részéről igen. Példának hozta, hogy a lengyel bíróság nem adta ki Németországnak az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával vádolt egyik ukrán férfit, Volodimir Z.-t, pedig Németországban eljárás van ellene. Chrupalla később a közszolgálati televízió egy másik műsorában megvédte Oroszországgal kapcsolatos kijelentéseit, mondván, neki az a célja, hogy enyhüljön a feszült viszony Németország és Oroszország között, és hogy elkerüljenek egy nagy háborút Európában.  

Hogy az eltérő hangvételű nyilatkozatok miatt ne keletkezzen az a kép, hogy törés van az AfD két társelnöke között, Weidel és Chrupalla később kiadott egy nagyon rövid közös közleményt, amelyben megerősítették, hogy a jövőben is közösen tervezik vezetni a pártot.

Az Alternatíva Németországnak szövetségi szóvivőiként továbbra is együtt fogunk dolgozni azon, hogy Németország és polgárai számára politizáljunk. Ennek érdekében jó kapcsolatokat fogunk fenntartani európai és nemzetközi partnereinkkel

– írták.

Hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, mint az oroszországi úttal kapcsolatos incidens, az AfD-frakció vezetése azt tervezi, hogy a frakció tagjainak vagy munkatársainak „politikai szempontból kiemelt államokba” történő utazásait, illetve „különösen kiemelt személyekkel” való találkozókat előzetesen a frakció vezetőségének jóvá kell hagynia. Hogy azonban az oroszbarátságból nehéz lesz visszavennie az AfD-nek, a mostani eset pontosan megmutatta.

Címlapkép: Donald Trump 2024-es elnökválasztási győzelmét ünneplő AfD-szimpatizáns a német parlamenti választások előtt, 2025. február 22-én. Forrás: Sean Gallup/Getty Images