7 milliárd euróra pályázhatnak a cégek, ha készen állnak, hogy Nyugat-Európával is versenyezzenek
Uniós források

7 milliárd euróra pályázhatnak a cégek, ha készen állnak, hogy Nyugat-Európával is versenyezzenek

A magyar kormányzat és Brüsszel közötti jogállamisága vita miatt számos uniós forrás egyelőre nem elérhető, de ez jellemzően csak a kohéziós alapokat érinti, a Brüsszelben pályázható közvetlen források továbbra is pályázhatók, sőt, a kiesett források egy része akár innen lehetne pótolható. Ehhez azonban a cégeknek a korábbitól teljesen eltérő pályázati gyakorlatot kell elsajátítaniuk, aminek támogatásában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) kulcsszerepet vállal. Az intézmény ügyvezető igazgatóját, Petri Bernadettet kérdezte a Portfolio, mire van szükség ahhoz, hogy a magyar vállalkozások a nyugat-európai cégekkel is versenybe tudjanak szállni a támogatásokért.

A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda fennállásának két és fél éve alatt számos változás történt hazai és nemzetközi viszonylatban egyaránt. Idén tavasszal vezetőváltásra került sor. Az MFOI új vezetőjeként mennyiben látja szükségét új irányok kialakításának az Iroda működésében? Mi indokolja ezeket?

Az irodát 2020-ban hozták létre, 2021-től nagyon sok minden változott. Legyőztünk egy Covid-válságot, ezt követte egy háborús környezet gazdasági regresszióval, és kialakult Magyarország és az Európai Bizottság között egy jogállamisági vita, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy ma a Magyar Fejlesztésösztönző Irodának részben más kérdésekre is választ kell keresnie, mint korábban. A vezetőváltás elsősorban ezt a módosított igényt követi le, az EU-s dimenzió kezelése napjainkban már sokkal komplexebb feladat és más módszereket igényel. Lényegesen több feladatunk lett, egyszerre kell reagálnunk a nemzetközi és a hazai környezet változásaira és figyelemmel lenni azokra a kérdésekre, amelyek a jogállamisági vitával kapcsolatosak.

Petri Bernadett
Petri Bernadett, az MFOI ügyvezető igazgatója.

Fontos változás, hogy mindeközben az MFOI a területfejlesztési minisztérium alá került. Önmagában a területfejlesztési dimenzió megjelenése új irányokat vetett fel, amelyekre szintén igyekszünk egyfajta intézkedéscsomaggal válaszolni. Az önkormányzatok korábban is tudtak pályázni közvetlenül uniós forrásokra, de mi ezen a téren proaktívak vagyunk, célzottan keressük az önkormányzatokat potenciális fejlesztési lehetőségekkel, pályázati kiírásokkal. A jövőt a különböző gazdasági és társadalmi szereplők közötti hatékony együttműködés jelenti. Ez indokolja, hogy irodánk legtöbb intézkedése szektorok közti, próbáljuk összehozni az önkormányzatokat a vállalatokkal, a vállalatokat az egyetemi szférával, a teljes magyar ökoszisztémát pedig bekapcsolni Nyugat-Európa vérkeringésébe. Ez ma Magyarországon hiánypótló megközelítés.

Magyarországon eddig az uniós forrás alatt jellemzően a kohéziós forrásokra gondoltak, amelyeknek egyfajta felzárkóztatási szerepe van, egy bizonyos fejlettségi szint elérése után csökken a súlyuk és eltolódik a közvetlen források irányába. Azzal, hogy a jogállamisági vita miatt nem lehet lehívni a kohéziós forrásokat, mennyire gyorsítja fel ezt az eltolódást?

Akárhogy is tekintünk a jogállamisági vitára, azt mindenféleképpen le kell szögezni, hogy a forrásokhoz való hozzáférés tekintetében ez egy lassulást, egy bonyolultabb helyzetet eredményezett. Ezáltal egy kicsit megelőzzük a korunkat, mert ez megteremtette azt a pillanatot - ami még inkább alátámasztja az MFOI létjogosultságát –, hogy ma a magyar gazdasági és társadalmi szereplőknek nem elég a hazai támogatási programokra koncentrálni, hanem kifelé kell tekinteni:

az a cél, hogy a magyar szereplők ugyanúgy képesek legyenek a közvetlen, Brüsszelben pályázható uniós forrásokból részesülni, mint ahogy korábban lehívták a hazai forrásokat.

Egyébként is elkezdődött egy átrendeződés az uniós költségvetésben a központi források irányából a közvetlen javára, a kohézió jövője tekintetében is látszik már, hogy más lesz az EU költségvetésének szerkezete 2027 után. Nem az a helyes szemlélet, hogy 2028-ig ráérünk azzal várni, hogy lekövessük ezt az új helyzetet és képesek legyünk bekapcsolni a hazai résztvevőket az európai versenybe. Ehhez egy sokkal inkább komplex felkészülési folyamat kell, hiszen az operatív programok forráslehívásánál a közvetlen brüsszeli forrásszerzés egy sokkal összetettebb jelenség.

A kohéziós alapoknál jellemző volt, hogy a vállalkozások arra pályáztak, amire éppen volt elérhető forrás, például termelőeszközökre, akkor is, ha ez nem feltétlenül szerepelt a stratégiai tervükben. A közvetlen források esetében ennél szigorúbb stratégiai tervezés szükséges, mennyire van ez meg a magyar vállalati szektornál?

Ez egy hosszú tanulási folyamat lesz, ahogy az volt a korábbi kohéziós források esetében is. Ebben a folyamatban elsődlegesen annak van szerepe, hogy mennyire tudjuk közel hozni azokat a szakpolitikai célkitűzéseket a magyar résztvevőkhöz, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy egy adott vállalat, önkormányzat vagy éppen egyetem részesüljön a közvetlen brüsszeli uniós forrásokból. Ezek a célok jól meghatározhatóak, sőt előre láthatóak a munkaprogramok által meghatározott rendben. Összesen jelenleg 24, nagyon széles spektrumról származó alap elérhető, mint például a határokon átnyúló infrastruktúrákat támogató Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz, a Kreatív Európa Program (kulturális együttműködések, fesztiválok), a Digitális Európa Program (digitalizációs megoldások, okos módszerek) vagy akár az Európai Védelmi Alap (polgári és védelmi innovációk összekapcsolása). Éppen ezért

a mi feladatunk, hogy azokat az absztrakt célrendszereket, amiket az uniós szakpolitikák meghatároznak közérthetővé tegyük, és lefordítsuk, hogy mit jelent ez ma egy magyar vállalat életében. Mit kell teljesítenie ahhoz, hogy megfeleljen ezeknek a céloknak és hozzájusson az EU forrásokhoz.

Először is az a célunk, hogy azokat az intézkedéseket, amiket az EU támogat, be tudjuk építeni a vállalatok fejlesztéspolitikájába, üzletfejlesztési terveibe. Csak akkor leszünk sikeresek, ha előre gondolkodunk. Nem az ad hoc pályázás a jó módszer, hanem a korai felkészülés a soron következő munkaprogramokra, és ezek figyelembevétele az üzletfejlesztések során.

Petri Bernadett

Ezen felül pedig pedig a legtöbb brüsszeli pályázat nem egyedülálló pályázót feltételez, hanem konzorciumokat, tehát külföldi partnerségeket kell építeni. Ez egy olyan terület, amivel kapcsolatban nem tartozunk az európai élmezőnyhöz, lehetne nagyobb a bátorságunk e téren. Ezeknek a külföldi partnerségeknek a felépítése, az ezekbe való belépés még nem teljesen honosodott meg Magyarországon, mi ebben nyújtunk segítséget.

Jó módszer lehet például, hogy a brüsszeli irodánk segítségével bemutatjuk a jelenlegi magyar innovációkat, a magyar tudásbázist Brüsszelben, ez nagyban hozzájárul ahhoz, hogy kialakul egyfajta bizalom, egyfajta várakozás a magyar vállalatok felé és ők maguk is könnyebben alakítanak ki partnerségeket, akár brüsszeli ernyőszervezetekbe is belépnek, ahol önmagától adódó a partneri kapcsolatok kialakítása. Így válnak a magyar vállalatok európai szinten is versenyképessé. Korábban 12 évet dolgoztam Brüsszelben, ez adott egy látásmódot, ami most hasznosítható itthon, páratlan előnyt jelent, hogy előre tudjuk jelezni a vállalatoknak, hogy mikre kell felkészülniük, és mi teszi képessé őket a pályázásra.

Magyarország kapcsán az is nehézséget jelent a közvetlen uniós pályázatok vonatkozásában, hogy a brüsszeli logika arra épül, hogy

azért a nyugat-európai tagállamok nyernek javarészt közvetlen pályázatokat, mert az intézményrendszer valahol itt kompenzálja azt, amivel ezek az országok nettó befizetőként hozzájárulnak a költségvetéshez.

Ezt a logikát próbáljuk megváltoztatni, azt gondoljuk, hogy egy uniós tagság van, mindenki egyenrangú, és igenis illessék meg ugyanazok a jogok a magyarországi vállalatokat is, mint a nyugati partnereket.

Az előző uniós költségvetési ciklusban 2,7 milliárd euró értékben részesült Magyarország a közvetlen forrásokból, ez a teljes forrástömeg 0,9 százaléka. A 2021-27-es időszakra 2,8 százalékot írt elő a kormányhatározat, ami 7,5 milliárd euró. Melyek azok az eszközök, amellyel az iroda teljesíteni tudja ezt a célkitűzést?

Első körben a tájékoztatás: események, konferenciák, szakmai képzések. Egyetemekkel alakítottunk ki együttműködéseket, mint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, de más intézetekkel, magánegyetemekkel is kooperálunk. A cél, hogy olyan célorientált képzések induljanak, amelyek a közvetlen uniós forrásokról szólnak. Ezt odáig szeretnénk fejleszteni, hogy pályázatíró programokat tudjunk elindítani, kifejezetten a közvetlen brüsszeli forrásokra célozva. A pályázatírói képességek fejlesztése egy középtávú cél, ugyanakkor elengedhetetlen a célkitűzések megvalósítása szempontjából.

Második elemként a proaktivitásunk, azaz, hogy próbáljuk széles körben közvetíteni azokat a kiírásokat, amelyekre rálátunk, megkeresni olyan vállalatokat, melyek képesek lennének projektjeikkel pályázni az adott forrásokra. Azt is megnézzük, hogy van-e olyan projekt, ami hazai forrással indulna, de az adott operatív program a jogállamisági vita miatt nem nyújthat finanszírozást. Az önkormányzati fejlesztési együttműködések is relevánsak e téren, ezek Navracsics Tibor miniszter úrhoz tartoznak. Minisztériumi háttérintézményként itt fontos szerepünk van abban, hogy a brüsszeli források szempontrendszerét integráljuk a fejlesztési tervekbe.

Petri Bernadett

A harmadikként pedig az a fajta uniós tapasztalatokra épülő gyakorlatiasság, ahogy magukat a partnerségeket kialakítjuk, a projektek kereteit meghatározzuk. Ez egy klasszikus tanácsadói tevékenység. És csak a negyedik fázis lesz az, amikor a konkrét pályázatírás megkezdődik. Ezt a négy lábat igyekszünk teljes egészében végig követni, kiegészítve egy hatékony brüsszeli érdekképviseleti tevékenységgel. Reményeink szerint mindez azt fogja eredményezni, hogy egyrészt a munkaprogramok is sokkal inkább megfelelnek majd a magyar igényeknek, másrészt a magyar szereplők jobban megértik, magukévá teszik ezeket az EU programokat, harmadrészt pedig elmozdulás történik a közvetlen források igénybevétele szempontjából.

Hogyan néz ki a pályázás a közvetlen források esetében a gyakorlatban, milyen konkrét eszközökkel tudja segíteni az MFOI a vállalkozásokat? Térítésmentesen elérhetőek ezek, vagy milyen költségekkel kell kalkulálni?

Egyelőre úgy látjuk, hogy sok tekintetben nekünk kell proaktívnak lenni, megkeresni azokat a potenciális vállalatokat, amelyeket meg tudunk szólítani kiírásokkal. Azonban már most sok megkeresés érkezik hozzánk, a vállalatok, önkormányzatok, vagy az egyetemek képviselői bármikor bejöhetnek, felvehetik velünk a kapcsolatot, segíteni fogunk. Megkereshetnek szakpolitikai kérdésekkel is, vagy azzal, hogy milyen elemekkel bővítsék a stratégiájukat annak érdekében, hogy jövőre már képesek legyenek pályázni. De megkereshetnek azzal is, hogy az adott ötlet, ami az ő terveik között szerepel, átforgatható-e közvetlen uniós pályázattá, vagy akár azzal is, hogy az EU programok miként felelhetnének meg jobban az ő érdekeiknek.

Petri Bernadett

Egy pályázatírói körrel dolgozunk együtt, akiket mi szelektálunk és minőségbiztosítunk is a folyamat teljes időszakára. Ha megkeres minket egy vállalat egy ötletével, és el akar indulni egy pályázaton, akkor arra kell számítani, hogy lesz egy hosszabb tanácsadási időszak, amikor megnézzük, milyen felhívás, milyen alap lenne alkalmas az ő projektjére, és ezt követi maga az írási folyamat, amire egy olyan tapasztalt pályázatírót fogunk kiválasztani, akinek azzal az alappal már egészen biztosan van tapasztalata. Ezt a folyamatot mi végigkísérjük tanácsadóként, igyekszünk biztosítani a megfelelő szakmaiságot és minőséget és brüsszeli irodánk kapacitásait is használjuk és a szintén Brüsszelben működő tanácsadó partnereinket is bevonjuk ebbe az egyeztetésbe.  Igyekszünk a maximális szintig fokozni annak az esélyét, hogy ez egy nyertes projekt legyen.

Mi e téren legfeljebb sikerdíjat számolunk fel, ha nyert a pályázat, mert úgy értelmezzük, hogy ez a felkészítés egy közfeladat, ezt az irodát a Magyar Kormány azért hozta létre, hogy megsegítse ezeket a vállalatokat, amelyek

ha piaci alapon kellene, hogy igénybe vegyék ezeket a szolgáltatásokat, az pályázatonként vagy ötletenként akár több tízmillió forintos költséget jelentene.

Mennyire tarthatja vissza a vállalkozásokat az, hogy ezek komplexebb, időigényesebb pályázati lehetőségek, mint a korábban megismert rendszerben?

Ez egy jogos felvetés, pontosan ezért nem akarjuk olyan alapok igénybevételére biztatni a vállalatokat, amelyek elsőre túl nehezek. Vannak olyan pályázati kiírások, ahol könnyebben lehet sikert elérni. De bárhogy is legyen, a pályázati  felkészülés mindig kifizetődik, még akkor is, ha végül be sem adják a pályázatot. Olyan együttműködések alakulnak ki, és olyan módon szervezik át a vállalatok a működésüket, ami egyrészt egy nagyon jó belépő az európai piacra, másrészt sokkal versenyképesebbé teszi őket akár regionálisan, akár nyugat-európai versenytársakkal szemben. Lehet, hogy az első pályázat nem fog nyerni, de az is lehet, hogy igen, ráadásul az egyes pályázatok egymásba is konvertálhatóak. Ha valaki most elkezd azon gondolkozni, hogy közvetlen uniós forrásra pályázik, lehet, hogy nem 1-2 hónapon belül lesz belőle jó projekt, de jövőre biztosan eljut arra az érettségi szintre, hogy olyan pályázatot adhasson be, ami jó eséllyel sikeres lesz. Irodánk ajtaja pedig mindig nyitva áll a pályázni vágyók előtt.

Fotók: Stiller Ákos

A cikk megjelenését az MFOI támogatta.

Holdblog

A Föld legnagyobb részvénytársasága

Kevés olyan közvetlen biológiai jellemzőt találunk, ami kiemelne minket a többi faj közül, leginkább fejlett kommunikációs képességeink tesznek minket azzá, amik vagyunk. Lehet minket, embere

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Főpolgármester-választás: Karácsony Gergely győzött, de új választás jöhet Budapest vezetéséért

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
2024. június 12.
Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
g7-csoport