Varga Mihály: A fejlettségi szint is számítson az új uniós forráselosztásban

Portfolio

2019. július 08. 19:57

Az Európai Parlamenti választások után is folytatódnak az eurózóna-költségvetési eszköz kialakításáról szóló egyeztetések, mivel a tagállamokat leginkább megosztó több lényegi kérdésről eddig nem sikerült megállapodni - hangsúlyozta Varga Mihály az eurót használó uniós országok pénzügyminisztereinek (Eurogroup) kibővített találkozóját követően. Hazánk ezután is tartja magát ahhoz az állásponthoz, hogy az új eszköz nem vonhat el forrásokat a nem euróövezeti országoktól és nem veszélyeztetheti egyéb költségvetési célok finanszírozását - tette hozzá a magyar tárcavezető. Varga reakciója az alábbi kijelentésekre született:

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek június 21-i tanácskozásán született nyilatkozat értelmében az Eurogroup feladata, hogy a gazdasági és monetárius unió (GMU) megerősítését célzó csomag eddig vitatott elemeit tisztázza - tájékoztatott Varga Mihály a PM sajtóközleményén keresztül. Mint mondta: Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy az eurozóna-költségvetési eszköz forrásainak megosztásáról az unió hétéves pénzügyi keretének részeként minden EU-tagállam egyetértésével szülessen döntés. A vitatott kérdések közé tartozik továbbra is, hogy milyen módon veszik figyelembe a relatív fejlettségi szintet és a népességi adatokat - mutatott rá Varga Mihály megemlítve, hogy az arányos és igazságos finanszírozási elvek érvényesülése érdekében a számításokba ez egy főre jutó GDP-adatokat is be kell vonni. A finanszírozás kérdése továbbra is teljesen nyitott, és még több a bizonytalanság, mint a részleteket rögzítő dokumentum elfogadását megelőzően - szögezte le a miniszter.

Magyarország érdekelt az unió pénzügyi stabilitásának erősítésében, ezért euróövezeten kívüli tagállamként is fontos számunkra az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) reformja - emelte ki Varga Mihály. Mint mondta: támogatjuk a bankunió megvalósításának elemét képező közös védőháló kialakítását, illetve az ennek keretén belül megvalósuló egységes betétbiztosítási rendszert.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.