A kormányfő péntek reggel a Kossuth Rádióban ezzel szemben már úgy fogalmazott, hogy a szerződést még nem írták alá, azonban minden megállapodás megszületett a tranzakciót illetően, csak technikai részletek maradtak hátra. Hozzátette, a sajtóban keringő 800 millió euró körüli vételár "nem irreális".
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke később azzal egészítette ki a kormányfő bejelentését, hogy az állam képviselői és az E.ON között a tárgyalások minden érdemi kérdésben lezárultak, a szövegszerű megállapodási javaslat elkészült, a technikai lebonyolítás zajlik. További részleteket későbbre ígért a sajtófőnök.
Az ügylet kapcsán még rengetek kérdés maradt nyitva, ideértve például a vételárat is. A Népszabadság tegnapi értesülése szerint az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az MVM tegnapi közgyűlésén 875 millió eurós keretet határozott meg az E.ON-eszközök megvásárlására, amely összeg a vételáron felüli egyéb kötelezettségvállalásokat is magában foglalja. A Vagyonkezelő egyben felkérte az MVM menedzsmentjét, hogy igyekezzen a magyar állam számára legkedvezőbb szerződést megkötni. Ma reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azonban már úgy fogalmazott, hogy nem tudja, hogy a vételárat a szerződés aláírása előtt szabad-e nyilvánosságra hozni, aminek értelében az adásvételi szerződéseket még nem írták alá felek. Hangsúlyozta: minden megállapodás létrejött, csak technikai részletek maradtak. A vételárral kapcsolatban a a kormányfő csak annyit mondott, hogy "nem irreálisak" a sajtóban megjelent 800 millió euró körüli értesülések. Finanszírozási kérdések
Az E.ON gázüzletágának megvásárlása két kérdést vet fel a magyar államháztartás szempontjából: egyrészt, hogy ki fizeti ki az összeget, és ez a tranzakció hogyan érinti az állam közpénzügyi mutatóit. A jelenlegi felállás szerint a kormány számára több lehetőség is szóba jön.
Egyrészt az MVM megoldhatja "saját erőből" a tranzakciót (hitelt vesz fel), ami egy állami garanciavállalás mellett képzelhető el. Ebben az esetben az ügylet nem érinti az állam számláit, így nincs hatással sem a költségvetés, sem pedig az államadósság mutatóira.
A második lehetőség, ha a kormány a rendelkezésére álló tartalékának (akár forint, akár a jegybanknál vezetett devizabetétje) terhére tőkésíti fel az MVM-et, amely az így kapott forrást fordítja a vásárlásra. A MOL-részesedés 2011-es megvásárlását is ebből a forrásból finanszírozta az állam. Ebben az esetben a magyar állam nem von be új forrást, vagyis a bruttó államadósságmutató nem emelkedik. Ugyanakkor a korábban bevont forrást egyszer vissza kell majd fizetni, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelés csökken, ami a nettó adósságmutatót emeli. Az ügylet nem befolyásolja az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési hiányszámot (hiszen az állam vagyonelemeinek értéke bővül a kiadások növekedésével párhuzamosan), viszont növeli a pénzforgalmi deficitet.
A gázüzletág megvásárlásának háttere
A 2010-es választásokat követően alakult kormány már a kezdetektől egyértelművé tette, hogy erősebb állami szerepvállalást szeretne a hazai energiaszektorban, nagy hangsúlyt fektetve a MOL orosz kézben lévő részvénycsomagjára, illetve az ország földgázellátását biztosító orosz importszerződést tulajdonló EFT-re. A kormány elsőként a MOL részvénycsomagjának visszavásárlását hajtotta végre. A kormányfő 2011. május 24-én jelentette be, hogy megállapodtak az orosz Surgutneftegazzal a 21,2%-os MOL-pakett adásvételéről. A kormány 1,88 milliárd eurót fizetett az orosz vállalatnak, a kifizetést az IMF-hitelből korábban lehívott összeg terhére hajtották végre.
Az E.ON gázüzletágának visszaszerzéséről már 2011 júliusában olyan lapértesülések jelentek meg, miszerint a felek már a menedzsmenttel kapcsolatos ügyekről egyeztetnek. Szintén ekkor tájt került be a sajtóba az a vételártartomány is, amelyet hivatalosan egyik fél sem kommentált ezt követően. Az akkori híradások szerint az E.ON magyarországi gázüzletágáért a német 1,2 milliárd eurót szerettek volna kapni, míg a kormány 800 millió eurót kínált. Az azóta történt piaci és szabályozói változások azonban az elmúlt időszakban már inkább, a 800 millió euró felé tolták a várt vételárat.
Az EFT-vel összefüggésben egyébként még 2010 márciusában a Bajani-kormány kötött elővásárlási szerződést a német E.ON AG-val. A megállapodás mögött kevésbé állt valós vételi szándék, az akkori kormányzat inkább azt a kockázatot szerette volna eliminálni, hogy az E.ON a magyar kormány felügyelete nélkül adhasson túl azon az EFT-n, amely a 2015-ben kifutó hosszútávú gázellátási szerződést birtokolja. A félelem elsősorban az volt, hogy orosz kézbe kerül a szerződés, és ezzel tovább romlik Magyarország energiaellátással és -biztonsággal kapcsolatos tárgyalási pozíciója.
Az esetleges tranzakcióval kapcsolatos csendet közel egy év után Orbán Viktor miniszterelnök törte meg idén augusztusban, amikor egy fesztiválon azt mondta: "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől". A következő hetekben, hónapokban a folyamatos találgatások színtere volt a magyar médiába a kormányfő "bejelentésével" összefüggésben. Ekkor került be a kormányzati kommunikációba a lakossági kört érintő profitmentes közműszolgáltatás célkitűzése is, amelyet a politikus megszólalások rendszeresen összemostak az E.ON gázüzletágának várható megvásárlásával. A felek mindvégig tartották magukat ahhoz, hogy semmilyen információt nem adnak ki a tárgyalás menetéről, és nem is kommentálták a sajtóban megjelenő híreket sem.
November 30-án került elő ismét a téma, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója bejelentették, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a gázüzletág, tehát az EFT és az EFS adásvételéről. Az akkor közöltek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a két E.ON-leány az MVM tulajdonába kerülhetnek egy 2012. december 15. napjáig véglegesen kitárgyalásra és kézjeggyel ellátásra kerülő, valamint legkésőbb 2013. január 31. napjáig aláírandó részvény adásvételi szerződés keretében. A Népszabadság január közepén arról számolt be, hogy a felek végső egyezségre jutottak, és a vételár 0,8-1 milliárd euró közé eshet. A Napi Gazdaság később egy 600 millió eurós vételárra vonatkozó értesülést jelentetett meg. Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a kormány igencsak magas prémiumot készül kifizetni az E.ON gázüzletágáért, aminek mértéke akár az 500 millió eurót is elérheti. Ezt követően több politikai szervezet és ellenzéki párt arra szólította fel a kormányt, hogy tegye nyilvánossá az ügylettel kapcsolatos cégértékeléseket és dokumentumokat.
Kockázatok
A kormány láthatóan komoly stratégiai értéket tulajdonít a két E.ON cégnek, azonban energiapiaci szereplők számos kockázatot is látnak a gázüzletág átvételében. Az elmúlt években folyamatosan veszteséget termelő EFT egyetlen értéke a 2015-ben kifutó orosz ellátási szerződés, azonban ennek megvásárlásra egyáltalán nem előfeltétele annak, hogy ezt követően ne az E.ON, hanem egy magyar, állami kézben lévő vállalat kösse újra az oroszokkal az újabb ellátási szerződést. Az EFT jelentős pénzügyi kockázatokat rejthet magában az orosz értékesítési gyakorlatokból (take-or-pay jellegű szállítás) származó, a korábbi években át nem vett földgázmennyiségek utáni fizetési kötelezettségből fakadóan, azonban ezek részletei szintén nem ismertek.
Kormányzati képviselők korábban beszéltek arról, hogy a gázüzletág megvásárlásával olcsóbbá válhat a magyarországi földgázvételezés, azonban a Gazpromnál nem várható, hogy az új tulajdonos hatására a következő 2-3 éves időszakra (tehát a meglévő szerződés kifutásáig) érdemi diszkontot nyújtsanak a jelenlegi árakhoz képest. Ezt egyébként Alekszandr Medvegyev a Gazprom elnökhelyettese is nemrég egy lapinterjúban megerősítette. Az igazi értéket vélhetően a földgáztárolók jelenhetik a kormány számára, és nem lehetetlen, hogy az E.ON csak az EFT-vel együtt volt hajlandó értékesíteni az azokat felügyelő EFS vállalatot. Az E.ON magyarországi tárolóinak 4,2 milliárdos tárolókapacitása európai viszonylatban is jelentős, és az új nemzetközi vezetékek megépülése esetén valóban fontos szerephez juthatnak, azonban iparági szakértők szerint a tárolók fontossága jelen gázpiaci körülmények mellett visszaszorulóban van. Egyrészt jelentősen visszaesett a fogyasztás, másrészről pedig az integrált piac európai víziója mellett egyre rugalmasabbá is válik a kontinentális gázpiac, az épülő interkonnektorok által pedig új forrásokhoz fog hozzáférni Magyarország is, aminek következtében csökkenhet a tárolók jövedelmező-képessége. A kormány mindazonáltal komoly stratégiai érdeket feltételez a tárolók mögött, ugyanis időközben a jogszabályi környezet átalakításával az ország egyetlen, nem az E.ON tulajdonában lévő gáztárolójának állami tulajdonba vételét is előkészítette, tehát azt szeretne, ha a teljes tárolói infrastruktúra állami kézben összpontosulna.
Az E.ON érezhetően csökkenti jelenlétét a régióban
A német E.ON a válság elmélyülését, valamint a fukusimai balesetből fakadó német politikai fordulatot követően felülvizsgálta stratégiáját, amelynek részeként új, főként Európán kívüli növekedési területek azonosított, valamint a társaság hitelállományának csökkentését irányozta elő. A társaság az új célok elérésére 15 milliárd euró értékű eszközértékesítési programot hirdetett, aminek részeként több kelet-közép-európai eszközétől is megvált vagy megválni készül.
Két héttel ezelőtt jelentette be az E.ON, hogy megállapodott a szlovák gázpiacot domináló SPP vállalatban lévő kisebbségi részvénycsomagjának eladásáról. Az E.ON és a francia GDF Suez által közösen alkotott konzorcium 49%-os részesedéssel és a menedzsmentjogokkal rendelkezett az SPP-ben. A két cég egyenként 1,3 milliárd eurót kap majd részvénycsomagjáért, a vevő a cseh EPH energetikai csoport. Nem sokkal később a szlovák sajtóban megjelent, hogy az E.ON szintén értékesítené a Nyugat-szlovákiai Villamos Művekben (ZSE) lévő kisebbségi részvénycsomagját is, amelynek vevője ugyancsak a cseh energetikai csoport, az EPH lehet.
Az E.ON gázüzletágának visszavásárlásával a kormány jelentős lépést tett az új, erősebb állami szerepvállalást célzó politikájának megvalósítása felé, azonban az eszközök megvételének gazdasági szempontjaival szemben számos kérdés vetődik fel. Kérdéses, hogy mennyire kifizetődő az államnak az egyébként is kifeszített költségvetési viszonyok mellett egy évek óta veszteséges, és adott esetben hatalmas pénzügyi kockázatokat hordozó gáztársaságot vásárolnia, illetve hogy a gáztárolói infrastruktúra a jelen gázpiaci körülmények mellett mennyire tekinthető jövedelmező beruházásnak. Szintén felvetődhet kérdésként az is, hogy jelen államháztartási viszonyok mellett mennyire indokolt egy ilyen mértékű tranzakció végrehajtása, amikor a szabályozási eszközök használatával már így is a gazdaságilag indokolt költségek alatt sikerült tartani a lakossági energiaszolgáltatás díjait.
Tizenkét év késéssel bekapcsolják a francia Paks II.-t
A végszámla elérte az 5000 milliárd forintot.
Szexuális zalatások tömegét fedték fel az amerikai pénzügyi hatóságnál
Aki szólni mert, azt megbüntették.
Csapást szenvedett az orosz logisztika, beiktatták Vlagyimir Putyint - Híreink az ukrajnai háborúról kedden
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Bejelentette a lengyel kormány: már lényegében virtuális háborúban állnak Moszkvával
Krzysztof Gawkowski lengyel miniszter komoly bejelentést tett.
Gazdasági együttműködésről tárgyal majd a magyar kormánnyal a kínai elnök
Vasúti, közúti és energetikai projektek is lehetnek a fejlesztési programok között.
Óriási áttörés a tiszta, fenntartható, szinte korlátlan energia elérésében
Franciaországban rekord hosszan működött egy fúziós erőmű.
Készülj fel az otthonfelújítási támogatásra: ezekre szükséged lesz
Lezárult a társadalmi egyeztetés az otthonfelújítási pályázati kiírásával kapcsolatban. A program honlapja várhatóan május végén indul, addig is a minisztérium összeszedte milyen dokument
"Ideig-óráig be lehet avatkozni, de megfizetjük az árát"
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója. Optimisták a... The pos
"Ideig-óráig be lehet avatkozni, de megfizetjük az árát"
Új világ van ahhoz képest, mint amit megszoktunk, nem fogunk visszatérni az alacsony kamatok korába – hangsúlyozta Szabó Balázs, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatója. Optimisták a... The pos
Triplázni kell a "fehér arany" kitermelését, ha elektromosan akarunk autózni
Mindegy, hogy tarka párologtató medencékkel tesszük tele a sivatagokat vagy a Föld mélyére megyünk a lítiumért. Mindenképpen új lelőhelyeket kell kiaknázni, hogy a lítium kínálata... The p
A döntő többség nem igazán akar hazajönni
Igazán szomorú eredmény, hogy a megkérdezettek bő 80 százaléka egyáltalán nem szándékszik hazatérni vagy nagyon valószínűtlennek tartja a hazatérést. Hogyan csábítsuk haza a külföldre
A válóperes ügyvéd válaszol - Élettársi kapcsolat
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre mellett egyre gyakrabban fordulnak elő az élettársi k
Továbbra is ellentmondásos a német gazdaság közeljövője - 2. rész
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy évvel korábbinál 2023/2024 fordulóján a kölni IW gazdaságkutató intézet
Bux - '24.05.04 - frissítés
Az OTP elemzésben látható bullish kép a magyar tőzsdeindex képében is megmutatkozik, nyilvánvalóan nem véletlen, hiszen a bankpapír a legnagyobb részesedéssel rendelkező szereplő az indexben
- Bármikor beleroppanhat Oroszország a háborúba, ha a Nyugat enged a riválisának
- Hatalmas piacba nyúl bele a kormány – Fájni fog ez a betegeknek?
- Eljöhet a benzinkutak bosszúja
- Béketárgyalás lesz az ukrajnai háború lezárásáról, de máris jött egy igazán rossz hír
- Az ukrajnai háború árnyékában szép csendben Amerika egy újabb pusztító konfliktusra készül
Szenior treasury és kontrolling munkatárs
Az USA megtalálta Oroszország Achilles-inát?
Mire megy vele?
Miért esett nagyot a magyar export?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Mi következik egy akvizíció után?
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
- Állásfoglalást adott ki egy V4-es ország a nemváltásról
- Tőzsdeügyletek - piaci manipuláció miatt bírságoltak milliókra egy magánszemélyt
- Salát Gergely: Hszi Csin-ping látogatása Magyarország Kína melletti markáns kiállását is jutalmazza
- Vlagyimir Putyin: Oroszországnak önellátónak kell lennie és új távlatokat kell nyitnia
- Navracsics Tibor: erősíteni kell az együttműködést Budapesttel
- Újabb gyorsforgalmi útszakasszal bővült a magyar hálózat
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás
22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?