A MOL-csomag után az E.ON gázüzletágát is megvette a kormány

A magyar kormány és az E.ON AG által még november 30-án kitűzött időpontig, január végére lezárultak a magyar kormány és a német E.ON energiaszolgáltató közötti tárgyalások a magyarországi E.ON Földgáz Trade (EFT) és E.ON Földgáz Storage (EFS) állami tulajdonba vételéről.Orbán Viktor tegnap Moszkvában értesítette a távirati irodát arról, hogy megszületett a megállapodás az eszközök átvételéről. A kormányfő bejelentése szerint "a kormány a tegnap Budapesten megvette, visszavásárolta azokat az eszközöket - például gáztározókat, szerződéseket - amelyeket az előző kormányok privatizáltak". Hozzátette: "Magyarország polgárai most már biztonságban érezhetik magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár tekintetében is".

Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke később azzal egészítette ki a kormányfő bejelentését, hogy az állam képviselői és az E.ON között a tárgyalások minden érdemi kérdésben lezárultak, a szövegszerű megállapodási javaslat elkészült, a technikai lebonyolítás zajlik. További részleteket későbbre ígért a sajtófőnök.

Az ügylet kapcsán még rengetek kérdés maradt nyitva, ideértve például a vételárat is. A Népszabadság tegnapi értesülése szerint az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő az MVM tegnapi közgyűlésén 875 millió eurós keretet határozott meg az E.ON-eszközök megvásárlására, amely összeg a vételáron felüli egyéb kötelezettségvállalásokat is magában foglalja. A Vagyonkezelő egyben felkérte az MVM menedzsmentjét, hogy igyekezzen a magyar állam számára legkedvezőbb szerződést megkötni.Ma reggel Orbán Viktor a Kossuth Rádióban azonban már úgy fogalmazott, hogy nem tudja, hogy a vételárat a szerződés aláírása előtt szabad-e nyilvánosságra hozni, aminek értelében az adásvételi szerződéseket még nem írták alá felek. Hangsúlyozta: minden megállapodás létrejött, csak technikai részletek maradtak. A vételárral kapcsolatban a a kormányfő csak annyit mondott, hogy "nem irreálisak" a sajtóban megjelent 800 millió euró körüli értesülések.Finanszírozási kérdések

Az E.ON gázüzletágának megvásárlása két kérdést vet fel a magyar államháztartás szempontjából: egyrészt, hogy ki fizeti ki az összeget, és ez a tranzakció hogyan érinti az állam közpénzügyi mutatóit. A jelenlegi felállás szerint a kormány számára több lehetőség is szóba jön.

Egyrészt az MVM megoldhatja "saját erőből" a tranzakciót (hitelt vesz fel), ami egy állami garanciavállalás mellett képzelhető el. Ebben az esetben az ügylet nem érinti az állam számláit, így nincs hatással sem a költségvetés, sem pedig az államadósság mutatóira.

A második lehetőség, ha a kormány a rendelkezésére álló tartalékának (akár forint, akár a jegybanknál vezetett devizabetétje) terhére tőkésíti fel az MVM-et, amely az így kapott forrást fordítja a vásárlásra. A MOL-részesedés 2011-es megvásárlását is ebből a forrásból finanszírozta az állam. Ebben az esetben a magyar állam nem von be új forrást, vagyis a bruttó államadósságmutató nem emelkedik. Ugyanakkor a korábban bevont forrást egyszer vissza kell majd fizetni, vagyis a külfölddel szemben fennálló követelés csökken, ami a nettó adósságmutatót emeli. Az ügylet nem befolyásolja az uniós módszertan (ESA) szerint számolt költségvetési hiányszámot (hiszen az állam vagyonelemeinek értéke bővül a kiadások növekedésével párhuzamosan), viszont növeli a pénzforgalmi deficitet.

A gázüzletág megvásárlásának háttere

A 2010-es választásokat követően alakult kormány már a kezdetektől egyértelművé tette, hogy erősebb állami szerepvállalást szeretne a hazai energiaszektorban, nagy hangsúlyt fektetve a MOL orosz kézben lévő részvénycsomagjára, illetve az ország földgázellátását biztosító orosz importszerződést tulajdonló EFT-re. A kormány elsőként a MOL részvénycsomagjának visszavásárlását hajtotta végre. A kormányfő 2011. május 24-én jelentette be, hogy megállapodtak az orosz Surgutneftegazzal a 21,2%-os MOL-pakett adásvételéről. A kormány 1,88 milliárd eurót fizetett az orosz vállalatnak, a kifizetést az IMF-hitelből korábban lehívott összeg terhére hajtották végre.

Az E.ON gázüzletágának visszaszerzéséről már 2011 júliusában olyan lapértesülések jelentek meg, miszerint a felek már a menedzsmenttel kapcsolatos ügyekről egyeztetnek. Szintén ekkor tájt került be a sajtóba az a vételártartomány is, amelyet hivatalosan egyik fél sem kommentált ezt követően. Az akkori híradások szerint az E.ON magyarországi gázüzletágáért a német 1,2 milliárd eurót szerettek volna kapni, míg a kormány 800 millió eurót kínált. Az azóta történt piaci és szabályozói változások azonban az elmúlt időszakban már inkább, a 800 millió euró felé tolták a várt vételárat.

Az EFT-vel összefüggésben egyébként még 2010 márciusában a Bajani-kormány kötött elővásárlási szerződést a német E.ON AG-val. A megállapodás mögött kevésbé állt valós vételi szándék, az akkori kormányzat inkább azt a kockázatot szerette volna eliminálni, hogy az E.ON a magyar kormány felügyelete nélkül adhasson túl azon az EFT-n, amely a 2015-ben kifutó hosszútávú gázellátási szerződést birtokolja. A félelem elsősorban az volt, hogy orosz kézbe kerül a szerződés, és ezzel tovább romlik Magyarország energiaellátással és -biztonsággal kapcsolatos tárgyalási pozíciója.

Az esetleges tranzakcióval kapcsolatos csendet közel egy év után Orbán Viktor miniszterelnök törte meg idén augusztusban, amikor egy fesztiválon azt mondta: "pillanatokon belül visszavásároljuk az E.ON-t a németektől".A következő hetekben, hónapokban a folyamatos találgatások színtere volt a magyar médiába a kormányfő "bejelentésével" összefüggésben. Ekkor került be a kormányzati kommunikációba a lakossági kört érintő profitmentes közműszolgáltatás célkitűzése is, amelyet a politikus megszólalások rendszeresen összemostak az E.ON gázüzletágának várható megvásárlásával. A felek mindvégig tartották magukat ahhoz, hogy semmilyen információt nem adnak ki a tárgyalás menetéről, és nem is kommentálták a sajtóban megjelenő híreket sem.

November 30-án került elő ismét a téma, amikor is Orbán Viktor miniszterelnök és Johannes Teyssen, az E.ON elnök-vezérigazgatója bejelentették, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a gázüzletág, tehát az EFT és az EFS adásvételéről. Az akkor közöltek szerint a felek abban állapodtak meg, hogy a két E.ON-leány az MVM tulajdonába kerülhetnek egy 2012. december 15. napjáig véglegesen kitárgyalásra és kézjeggyel ellátásra kerülő, valamint legkésőbb 2013. január 31. napjáig aláírandó részvény adásvételi szerződés keretében.A Népszabadság január közepén arról számolt be, hogy a felek végső egyezségre jutottak, és a vételár 0,8-1 milliárd euró közé eshet. A Napi Gazdaság később egy 600 millió eurós vételárra vonatkozó értesülést jelentetett meg. Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója az Indexnek adott interjújában arra figyelmeztetett, hogy a kormány igencsak magas prémiumot készül kifizetni az E.ON gázüzletágáért, aminek mértéke akár az 500 millió eurót is elérheti. Ezt követően több politikai szervezet és ellenzéki párt arra szólította fel a kormányt, hogy tegye nyilvánossá az ügylettel kapcsolatos cégértékeléseket és dokumentumokat.

Kockázatok

A kormány láthatóan komoly stratégiai értéket tulajdonít a két E.ON cégnek, azonban energiapiaci szereplők számos kockázatot is látnak a gázüzletág átvételében. Az elmúlt években folyamatosan veszteséget termelő EFT egyetlen értéke a 2015-ben kifutó orosz ellátási szerződés, azonban ennek megvásárlásra egyáltalán nem előfeltétele annak, hogy ezt követően ne az E.ON, hanem egy magyar, állami kézben lévő vállalat kösse újra az oroszokkal az újabb ellátási szerződést. Az EFT jelentős pénzügyi kockázatokat rejthet magában az orosz értékesítési gyakorlatokból (take-or-pay jellegű szállítás) származó, a korábbi években át nem vett földgázmennyiségek utáni fizetési kötelezettségből fakadóan, azonban ezek részletei szintén nem ismertek.

Kormányzati képviselők korábban beszéltek arról, hogy a gázüzletág megvásárlásával olcsóbbá válhat a magyarországi földgázvételezés, azonban a Gazpromnál nem várható, hogy az új tulajdonos hatására a következő 2-3 éves időszakra (tehát a meglévő szerződés kifutásáig) érdemi diszkontot nyújtsanak a jelenlegi árakhoz képest. Ezt egyébként Alekszandr Medvegyev a Gazprom elnökhelyettese is nemrég egy lapinterjúban megerősítette.Az igazi értéket vélhetően a földgáztárolók jelenhetik a kormány számára, és nem lehetetlen, hogy az E.ON csak az EFT-vel együtt volt hajlandó értékesíteni az azokat felügyelő EFS vállalatot. Az E.ON magyarországi tárolóinak 4,2 milliárdos tárolókapacitása európai viszonylatban is jelentős, és az új nemzetközi vezetékek megépülése esetén valóban fontos szerephez juthatnak, azonban iparági szakértők szerint a tárolók fontossága jelen gázpiaci körülmények mellett visszaszorulóban van. Egyrészt jelentősen visszaesett a fogyasztás, másrészről pedig az integrált piac európai víziója mellett egyre rugalmasabbá is válik a kontinentális gázpiac, az épülő interkonnektorok által pedig új forrásokhoz fog hozzáférni Magyarország is, aminek következtében csökkenhet a tárolók jövedelmező-képessége. A kormány mindazonáltal komoly stratégiai érdeket feltételez a tárolók mögött, ugyanis időközben a jogszabályi környezet átalakításával az ország egyetlen, nem az E.ON tulajdonában lévő gáztárolójának állami tulajdonba vételét is előkészítette, tehát azt szeretne, ha a teljes tárolói infrastruktúra állami kézben összpontosulna.

Az E.ON érezhetően csökkenti jelenlétét a régióban

A német E.ON a válság elmélyülését, valamint a fukusimai balesetből fakadó német politikai fordulatot követően felülvizsgálta stratégiáját, amelynek részeként új, főként Európán kívüli növekedési területek azonosított, valamint a társaság hitelállományának csökkentését irányozta elő. A társaság az új célok elérésére 15 milliárd euró értékű eszközértékesítési programot hirdetett, aminek részeként több kelet-közép-európai eszközétől is megvált vagy megválni készül.

Két héttel ezelőtt jelentette be az E.ON, hogy megállapodott a szlovák gázpiacot domináló SPP vállalatban lévő kisebbségi részvénycsomagjának eladásáról. Az E.ON és a francia GDF Suez által közösen alkotott konzorcium 49%-os részesedéssel és a menedzsmentjogokkal rendelkezett az SPP-ben. A két cég egyenként 1,3 milliárd eurót kap majd részvénycsomagjáért, a vevő a cseh EPH energetikai csoport.Nem sokkal később a szlovák sajtóban megjelent, hogy az E.ON szintén értékesítené a Nyugat-szlovákiai Villamos Művekben (ZSE) lévő kisebbségi részvénycsomagját is, amelynek vevője ugyancsak a cseh energetikai csoport, az EPH lehet.