Itt egy kriptopénz, ami kenterbe verte a bitcoint

Kovács Ádám

2017. december 29. 12:30

Piaci kapitalizáció alapján a bitcoin a legnagyobb kriptopénz. Mára már odáig nőtte ki magát a történet, hogy nem tudjuk bekapcsolni a tévét vagy a rádiót anélkül, hogy mindenhonnan ez folyna, de már egy étterembe sem tudunk elmenni anélkül, hogy valamelyik asztalnál valaki ne figyelné árgus szemekkel a bitcoin árfolyamát, vagy épp dicsekedne vele, hogy mekkora hozamot ért el pár hét leforgása alatt. A Ripple más. Annak ellenére, hogy csak az idén 80-szorosára emelkedett az értéke, és a harmadik legnagyobb kriptopénzzé nőtte ki magát, alig hallunk róla valamit. Így most az alábbiakban röviden összefoglaltuk, hogy mit is kell tudni az egyik legizgalmasabb kriptopénzről.

Mi is az a Ripple?

A Ripplet lényegében azért hozták létre, hogy egy gyorsabb és olcsóbb megoldást nyújtsanak főként a nemzetközi tranzakciók valós idejű lebonyolítása terén azáltal, hogy a hálózathoz csatlakozó bankokat és más intézményeket direktben kötik össze egymással a tranzakciók zökkenőmentes lebonyolításához.

Gondoljunk csak bele, jelen pillanatban ha utalni szeretnénk itthonról mondjuk Amerikába, akkor a bankok SWIFT-rendszerét használjuk. Ekkor a bankunktól indított utalás először egy amerikai bank által vezetett nostro számlán landol, és onnan akár több köztes pénzintézeten keresztül jut csak a kedvezményezett bankjába a pénz, ami 2-4 napba is telhet, és persze nem éppen olcsó mulatság (minden köztes szereplő leveszi a maga sápját, és akkor még az átváltási költségekről nem is beszéltünk).

Itt egy kriptopénz, ami kenterbe verte a bitcoint

A Ripplet hivatalosan csak 2012-ben indították útjára, azonban ténylegesen már régebb óta létezik, mint a bitcoin. A technológia mögött álló vállalat már 2004-ben is létezett. Igaz, akkor még nem jutottak sokra a fejlesztésekkel, az igazi munka akkor kezdődött, mikor az E-Loan társalapítója, Chris Larsse, és az MtGox alapítója, Jed McCaleb felkarolták a projektet.

A Ripple ugyanúgy, egy megosztott főkönyvön alapul, mint a bitcoin vagy az ether, azonban több lényeges dologban is különbözik tőlük:

Az egyik, hogy a bitcoint, és az ethert bányásszak, nem úgy mint a Ripplet, amit a Ripple Lab bocsátott ki, összesen 100 milliárd darabot (a bitcoinból 21 millió lesz összesen), aminek körülbelül 60 százalékát maga a vállalat birtokolja, tehát a Ripple nem decentralizált. (Ez persze okozott is némi zavarta befektetők körében, hiszen mi történik, ha az alapítók gondolnak egyet, és a piacra dobják a részüket? Ezt végül úgy oldották meg, hogy 55 milliárd XRP-t letétbe helyeztek, amelyből minden hónapban 1 milliárdot a piacra dobnak.)

Egy másik, és talán a legnagyobb különbség, hogy míg a bitcoint lényegében a hagyományos pénzek konkurenciájaként hozták létre, addig a Ripplet már az első naptól fogva arra optimalizálták, hogy együttműködjön a hagyományos bankokkal (emiatt sok kritika is éri a projektet).

Van egy harmadik is, ami pedig az, hogy míg a legtöbb kriptopénz megkerüli a rendszert, addig a Ripplet pont úgy alakították ki, hogy együtt tudjon működni például az adóhatóságokkal, és szabályozható legyen.

Mit tud nyújtani a Ripple?

Tranzakció idő: A blockchain alapú megoldások közül messze a Ripple tranzakcióideje a leggyorsabb, mindössze 4 másodperc, míg ether esetben ez 2 perc, a bitcoinnál pedig akár több óra is lehet.

Skálázhatóság: Egy másik hatalmas előnye a skálázhatóság, a rendszer másodpercenként 1500 tranzakciót bír el, ami a bitcoinnál mindössze 3-6 tranzakció.
Költségek: a Ripple hálózaton a tranzcakiók "majdnem ingyenesek". A minimális költség is csak azért van, hogy ne nyomják tele a hálózatot mindenféle fölösleges tranzakciókkal. És ezt a töredéket, amit levonnak a tranzakciónál, a rendszer elpusztítja utána, így növelve a keresletet.

A pénzváltó, és tranzakciós szolgáltatások mellett további áttörést érhet még el a Ripple a treasury és fizetésforgalmi operáció tekintetében azáltal, hogy teljesen fölöslegessé teszi a köztes elszámolóházak, és levelezőbankok szerepét a rendszerből. A levelező banki rendszerrel szemben a Ripple egy sokkal hatékonyabb elszámolási rendszert biztosít azáltal, hogy az egymással kereskedő bankoknak nem szükséges minden egyes devizában a nostro számla fenntartása. Helyette a Rippleben tartott egyenlegüket használhatják kereskedésre bármilyen devizával szemben.

Na, és mi van a nagy volatilitással?

A Ripple esetében ez sem tűnik túl nagy problémának, pont a tranzakció gyorsasága miatt. Mondjuk ha "A" bank vesz egymillió Ripplet, és 5 másodperccel később elutalja bank "B"-be, és ezalatt az idő alatt a Ripple árfolyama mondjuk 0,1%-ot esik, akkor 1500 dollár párolgott el a tranzakció alatt.

Azonban ez a tranzakció idő még egy ilyen volatilis termék esetében is igen csábító, nem beszélve arról, hogy több likvidítást biztosító harmadik fél is örömmel vállalja ezt a kockázatot a profit reményében.

Mi lesz a sorsa?

Az elmúlt hónapokban tapasztalt extrém árfolyamemelkedés főként annak tudható be, hogy mára már több mint 100 pénzügyi intézmény használja a Ripple hálózatot (a múlt hónapban az American Express is beadta a derekát), tovább az is segítette, hogy Michael Arrington's 100 millió dolláros alapját is Rippleben fogják jegyezni.

Ami a jövőt illeti, a naponta elindított 5,7 ezer milliárd dollárnyi tranzakcióból a Ripple piaci részesedése jelenleg alig nagyobb, mint nulla. Ennek tudatában, ha több bank elkezdi használni a rendszert, és értelmezhető piacméretet tudnak kiszakítani maguknak, akkor a Ripple XRP ára az egekbe szökkenhet.