Így élheti túl a cég az alapítót és a tékozló utódokat

"A vagyon sorsának tervezhetőségében első lépcső a végrendelet, a következő - ennél jobb - megoldás pedig a bizalmi vagyonkezelés (BVK). Ha működő vagyonelemekről, cégekről van szó, ez a jogintézmény biztosítja a folyamatos működést, hiszen rendelkezik a vagyonelemek sorsáról" - mondta a Portfolio-nak Szűcs Bálint, az RSM Legal adójogásza.

A bizalmi vagyonkezelés lényege - amelyről korábbi cikkünkben bővebben írtunk -, hogy a tulajdonos a cégvagyont egy vagyonkezelőre bízza, aki az általa meghatározott feltételek teljesülésekor adja csak tovább azt az utódoknak. Addig pedig akár egy külső operatív menedzsmentre bízhatja a cég működtetését, a vagyon gyarapításának szem előtt tartásával. Ez külföldön bevett módszernek számít, Magyarországon egy 2013-as szabályozás fektette le a működéséhez szükséges kereteket, ami azonban túl szigorúra sikerült.

Lazábbra vették

Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy akik kacérkodtak a gondolattal, hogy vagyonkezelőként piacra lépnek, végül a szabályozási bizonytalanságok és nehézségek miatt letettek terveikről, és ezért - egyedi eseteket leszámítva - elmaradt ennek az új üzletágnak a kifejlődése. Azonban a tavalyi törvénymódosítás feloldotta a régi jogszabályi keretrendszer problémáit, így idén már nagyobb aktivitás várható ezen a területen.

A változást követően a szabályozás kevésbé bürokratikus, mint korábban. Például nem üzleti vagyonkezelésből évente egyet lehetett csinálni, és a vagyonkezelési díj, vagy más gazdasági előny nem haladhatta meg a kezelt vagyon szerződéskötéskori értékének 1 százalékát. A más gazdasági előny megfogalmazás, azonban képlékennyé tette az értelmezést, ennek kockázatát viszont nem vállalták fel a potenciális szereplők. A mai szabályozás kellően biztonságossá teszi a bizalmi vagyonkezelés keretrendszereit mindkét érintett fél, a vagyonrendelő (tulajdonos) és a vagyonkezelő számára is, miközben a biztonsági háló nem vékonyodott

- mondta a szakértő.

A szabályozás alapvetően két bizalmi vagyonkezelési típusra ad lehetőséget - szigorúbb feltételrendszer mellett - az üzleti jellegű és a nem üzleti típusú vagyonkezelésre. Ha legalább két megbízása van egy vagyonkezelőnek egy évben, akkor az már üzleti jellegűnek minősül.

"Az üzleti jellegű BVK-hoz komoly tárgyi és személyi feltételrendszert kapcsol a törvény.

A tevékenység MNB engedélyhez kötött, amit Kft., vagy Zrt., külföldi cég fióktelepe, vagy ügyvédi iroda végezhet. A vagyonkezelőnek minimum háromféle szakemberrel - közgazdász, jogász, könyvvizsgáló -, minimum 70 millió forint saját tőkével és 70 millió forint pénzügyi biztosítékkal kell rendelkeznie.

Az IT és nyilvántartási rendszerre vonatkozó elvárások szintén szabályozottak, a kezelt vagyonelemekről auditált nyilvántartást kell vezetniük" - árulta el az adójogász.

A nem üzleti jellegű bizalmi vagyonkezelés feltételei egyszerűbbek, nincs tőke és személyi követelmény, vagyonkezelő és vagyonrendelő is lehet ugyanaz, de csak egy ilyen szerződése lehet a vagyonkezelőnek. A szerződést jelenteni kell az MNB felé, a vagyonrendelő és a kedvezményezett adataival együtt."Míg a bizalmi vagyonkezelő kompetenciája az összes típusú vagyonelemre, így ingatlanra, ingóságokra, vállalati részesedésekre is kiterjed, a bizalmi vagyonkezelés keretein belül kezelt pénzösszegeket - a bizalmi vagyonkezelők megbízásából - túlnyomórészt privátbanki vagy befektetési szolgáltatók kezelik olyan rendszerben, mint a diszkrecionális portfólió kezelés. Ennek lényege, hogy a befektető által meghatározott iránymutatások és kockázati szintek szerint professzionális pénzügyi szakemberek gyarapítják az ügyfelek pénzét"- mondta el Kállay András, az Erste Group Privátbanki Kompetencia Központjának vezetője.

Elhomályosuló tulajdonviszonyok

Bár a BVK intézménye nem erre a célra jött létre, az azonban tény, hogy a vagyonkezelő tulajdonosi pozíciója elfedi a tényleges tulajdonos személyét, így téve ellenőrizhetetlenné, hogy egy adott személyhez gazdasági értelemben ténylegesen milyen vagyonelemek kapcsolhatók.

"Ha valaki a cégét, üzletrészét a vagyonkezelő tulajdonába adja, a vagyon átadását követően a kapcsolódása nem mutatható ki közvetlenül. Ugyanakkor például egy Kft. üzletrész nem eldugható, a cégbírósági nyilvántartásból lekövethető, hogy kinek a tulajdonában van. Részvénytársaságnál már kicsit más a helyzet, a tulajdoni aránytól függően csupán a részvénykönyvből lehet kideríteni, hogy kik a tulajdonosok. De például az ingatlan, autó, hajó, repülő, stb. tulajdoni státusza a nyilvántartásokból lekövethető.

Ami nem látszik, hogy például készpénzből milyen vagyonelemeket vásárolt a bizalmi vagyonkezelő. Feltételezve, hogy kettő, vagy több szerződés alapján dolgozik, már nem azonosítható, hogy a mérlegében elkülönítetten kimutatott elemek melyik vagyonrendelő kezelt portfóliójába tartoznak"

- mondta Szűcs.

Tipikus példája ennek, amikor az üzleti életből érkezik valaki a politikába: ha korábban nem is, de a politikai szerepvállalás idejére az összeférhetetlenség elkerülésére ilyenkor vagyonukat vagyonkezelőre bízzák. Bár ez a gyakorlat eddig inkább külföldön volt jellemző, a közjegyzői okiratba foglalt nem üzleti jellegű vagyonkezelésből pár tucatnyi már jelenleg is működhet itthon, a kedvező jogszabályi változásoknak köszönhetően pedig ennek határozott bővülése várható.

A cikk megjelenését az Erste Bank támogatta.

• Címkék:
• Vallalatok,
• generációváltás,
• erste bank,
• jogszabály,
• bizalmi vagyonkezelés