Új szereplő a magyar tőzsdén: nagy tervek a környezettechnológiában és a gyártásban

A VERTIKAL Group a hulladékgazdálkodási üzletágban többféle, egymáshoz kapcsolódó tevékenységet is végez. Hogyan illeszkednek egymáshoz ezek a folyamatok, milyen piacokon érintett a vállalat?

A VERTIKAL története 1970-re nyúlik vissza, a hulladékgazdálkodás és a településüzemeltetés tradícióját és tapasztalatait hozza magával, a modern műanyagipari és környezetgazdálkodási technológiákkal ötvözve mind szakmailag, mind infrastruktúra tekintetében. Az integrált üzleti gondolkodás szellemében, egymástól eltérő jellegű tevékenységeket kapcsoltunk össze, úgymint a műanyag feldolgozás és gyártás, valamint az ezekhez szükséges infrastruktúra megteremtése.

A gyártói lábat az elmúlt 10 évben indítottuk el a VERTIKAL-csoport égisze alatt. Már ekkor meg kívántuk alapozni a műanyag és hulladékipar szoros kapcsolatát, figyelemmel arra, hogy Magyarországon korábban nem volt érdemben ipari és lakossági felhasználásra szánt hulladékgyűjtőedény-gyártás. Ennek az volt az oka, hogy a hazai gyártói közösség és a környezetipar között nem létesült olyan kapcsolat, ami a tudást, a know-how-t, valamint az infrastruktúrát össze tudta volna kötni. Erre a hiányra reagálva integráltuk a két területet oly módon, hogy a gyártás kapacitásához ténylegesen a közszolgáltatás, a környezetvédelem infrastruktúráját használjuk, kapcsoljuk össze. Ennek eredményeképp kitanultuk a műanyaggyártás moduljait, úgymint a vákuumformázást, granulálást, regranurálást, fröccsöntést, flakonfúvást, és eljutottunk oda, hogy egy olyan üzemfejlesztést adtunk át, amelyben a hasznosító gépsor akár már az általunk begyűjtött hulladékot is képes átalakítani a gyártásban felhasznált alapanyaghoz. Ennek a jelentősége abban mutatkozik meg, hogy most már gyakorlatban is megvalósulhat, hogy egyes anyagokból a gyártások során termékelőállításra használható alapanyag keletkezik.

Eseménydús volt az elmúlt egy-másfél év mind a magyarországi hulladékgazdálkodás, mind a vállalat életében. Miként befolyásolta a vállalatot, mint hulladékgazdálkodót, a 2023-ban átalakuló magyarországi hulladékrendszer?

Tavaly a MOHU belépésével a hulladékgazdálkodásban új fejezet nyílt, az állam, mint koordináló szerv tevékenysége megváltozott. A döntéshozók úgy ítélték meg, hogy a hulladékgazdálkodás sokkal eredményesebben működhet a jövőben, ha egy koncessziós társaság for profit alapon, piaci és közszolgáltató gazdasági szereplőkkel, gazdasági motivációk alapján is működteti. Ennek előzménye, hogy a Mol a kőolajszármazékokból fakadó műanyagipari melléktermékek újrahasznosításába kívánt először belépni, az etilén újrahasznosításának irányát keresték. Ennek mentén építették fel azokat a lehetőségeket, amelyek a különböző anyagában történő hasznosításokból fakadnak, majd eljutottak oda, - ami ezen az úton megkerülhetetlen volt - hogy magát a begyűjtést is koordinálják. Az uniós csatlakozásunk óta a hazai hulladékgazdálkodás fokmérője az lett, hogy az EU-s vállalásokat miként tudjuk elérni, hogyan növelhető minél nagyobb arányban az anyagában történő hasznosítás, annak érdekében, hogy a hulladéklerakótól történő eltérítés minél nagyobb mértékben megvalósulhasson. Ennek egy eszköze volt a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV), majd ezt követően a MOHU minta koncessziós társaság.

Amikor a jogalkotó újragondolta a hulladékgazdálkodást, ami korábban a törvény által megfogalmazott nonprofit formában volt csak lehetséges, kinyílt egy ajtó a for profit vállalatok előtt, hogy gazdaságorientált módon láthassák el a feladatokat.

Akkor döntöttünk úgy, hogy egy ipari és környezetgazdálkodási cég legtranszparensebb és legmagasabban művelt formája a tőzsdei jelenlét lenne.

A komplex beruházásokhoz a forrásbevonásoknak egy sokkal tágabb eszköztárát tudja egy vállalat elérni a tőzsdei jelenléttel. Lehetőségként tekintettünk a tőzsdére, és azt gondoltuk, hogy az a komplex tevékenység, ami a tényleges körforgást jelenítteti meg a VERTIKAL-ban, a kis- és nagybefektetők számára is érdekes lehet.

Sustainable World 2024

Szeptember 4-én jön az éves fenntarthatósági üzleti rendezvényünk, a Sustainable World 2024 konferencia. Megújuló enregia, zöld pénzügyek és ESG. Témák és részletek a linken.

Információ és jelentkezés

Mik az eddigi tapasztalatok a tőzsdei jelenléttel kapcsolatban? Melyek lehetnek a következő lépések?

Tavaly kezdtük el lefektetni a tőzsdei jelenlét alap mérföldköveit, a Budapesti Értéktőzsde középvállalati platformjára, a BÉT Xtendre léptünk, és novemberben megkezdődött a részvényekkel való kereskedés is. Kialakulóban van egy közkézhányad, aminek az alakulásával elégedettek vagyunk. 2024 elején tőkeemelést hajtottunk végre a magánbefektetők bevonásával, céljaink között szerepel az Xtend kategóriából való átlépés a Standard kategóriába.

Mire fordítják a tőkeemeléssel bevont összeget?

Infrastruktúra-fejlesztésre, valamint banki finanszírozásunk optimalizálásra.

Terveznek további részvénykibocsátást?

Igen, alapvetően azok a lehetőségek, amik előfordulhatnak egy tőkepiaci cégnél, nálunk is nyitva vannak.

A 2023-as éves beszámoló alapján a társaság nettó árbevétele közel 70 százalékkal növekedett és elérte a 12,5 milliárd forintot. Mi állt ennek a hátterében?

A tőzsdére lépéskor meghatároztuk a következő öt év üzleti növekedésének tervezett szintjét, ebben a 2023-2024-es számokat is megjelenítettük. 2023-ban világossá vált, hogy a koncessziós társaság belépésével a feladatok hogyan integrálhatók a részvénytársaság tevékenységébe. Korábban a VERTIKAL-csoporton belül különböző cégben jelent meg a gyártás, a hulladékgazdálkodás, a végpont-üzemeltetés, amelyeket vegyesen for és nonprofit formában voltunk kötelesek működtetni a törvényi kötelezettségnek megfelelően. A MOHU belépésével ez a felállás megszűnt és a különböző tevékenységeket centralizáltuk a részvénytársaságba. Részben ebből is fakad az árbevétel-növekedés.

Nemrég számoltak be egy 2,5 milliárd forint értékű technológiai fejlesztés átadásáról Dombóváron.

Így van, a VERTIKAL a történetének egyik legnagyobb beruházását hajtotta végre 2,5 milliárd forint értékben. 50 százalékos finanszírozási támogatással infrastruktúra-fejlesztés, gyártócsarnok-átalakítás, funkcióváltás, logisztikai terek fejlesztése és kapacitásbővítés valósult meg. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében, a Magyar Kormány és az Európai Unió 1,115 milliárd forint feltételesen visszatérítendő támogatása segítségével jött létre. A környezetgazdálkodási és környezetvédelmi tevékenység folytatásához ingatlan átalakítást, napelemes rendszer telepítését és három, korszerű eszköz beszerzését is megvalósítottuk. Ennek részeként olyan speciális nagygépes fröccsöntő gépeket is beszereztünk, amik ritkák a piacon, és képesek további nagyméretű edények gyártására, a bérgyártási folyamatok kiszolgálására, a gyártástechnológia korszerűsítésével és az egységnyi termék előállításra jutó fajlagos energiafelhasználás minimalizálásával jelentősen csökkentjük tevékenységünk környezeti terhelését. Jelentős árbevételre számítunk a beruházást követően, abból fakadóan, hogy a logisztikai tereket megnöveltük, az összeszerelést, a csomagolást korszerűsítettük, így már nemcsak darabárut tudunk kínálni, hanem késztermékeket is. A vevői elvárásokat magasabb szinten, komplex szolgáltatásokkal tudjuk kiszolgálni.

Megvalósult olyan fejlesztés is, ami a körforgásos gazdasági modellt támogatja?

Az említett beruházással párhuzamosan önerőből egy újrahasznosító gépsort is telepítettünk, ami azt a célt szolgálja, hogy a begyűjtött, bálázott, anyagában válogatott hulladékot, amit már terméknek nevezünk, képesek legyünk ledarálni, mosni, regranulálni. Így olyan alapanyagot állítunk elő, ami a gyártósoron már azonnal felhasználható.

Mekkora az újrahasznosított arány a gyártott termékekben?

Jogszabály határozza meg, hogy az újrahasznosított anyagból mennyit lehet beépíteni egy termékbe. A hulladékgyűjtő edények esetében ez például maximum 30 százalék, ezt a felső határt biztosítani tudjuk.

Azt látjuk, hogy a fenntarthatóság és a környezettudatosság szellemében a vevők keresik azokat a gyártókat, akik képesek újrahasznosított anyagokból gyártani. Korábban ez gazdasági kérdés volt, ma már azonban a vevők írják elő.

A vállalat működésének egy része a hulladék koncesszióhoz kapcsolódik, míg egy másik része ezen kívüli tevékenység. Hogyan választják szét ezeket?

A koncessziós feladat ellátása alapvetően gyűjtésre, szállításra vonatkozik, illetve előkezelésre, hasznosításra. Bizonyos kapacitásokat, amelyek a koncessziós társaságok anyagáramához tartoznak, átadjuk a MOHU-nak, az egyéb kapacitásainkat viszont, amelyek koncesszión kívüli körbe esnek egyéb ipari szereplőktől, egyéb beruházásoktól származó anyagáramok, azokat a piacon értékesíthetjük. A koncesszión kívüli tevékenységből származó árbevételünk körülbelül 20 százalékot tesz ki.

Milyen várakozásaik vannak rövid, illetve középtávon?

A világban zajlik most egy általános átrendeződési folyamat, ami az ipari befektetéseinket is érinti. Az elmúlt 20 évben Kínába kerültek az európai gyártási kapacitások, onnan vásároltak számos terméket akár a hazai gyártók is. Mára ez a trend megfordult. Kínával már abszolút versenyképes a hazai vagy uniós gyártás. Ez a folyamat a pandémia időszakában indult el, és még mindig tart. A megnövekedett munkabér-, és logisztikai költségek, valamint a Szuezi-csatorna válsága rámutatott, hogy kockázatot is jelenthet Európának ilyen volumenben Kínában gyártatni. Ezt a kockázatot felmérve és beárazva, a gyártások visszatelepülnek, vagy hazai kapacitások épülnek. Telepítéseket látunk a hűtőgépgyártásban, a gyógyszergyártásban, a háztartásigép-gyártásban, de az autóiparban is. Mi ebben szeretnénk minél nagyobb szerepet vállalni, a meglévő infrastruktúránk és az új modern gyárkörnyezet Dombóváron visszaigazolta, hogy erre jogot formálhatunk, ezekbe aktívan bekapcsolódhatunk.

Az elmúlt öt év sok mindent átrajzolt a gyártások tekintetében, és vélhetően a következő öt évben is bebizonyosodik, hogy a változás állandó.

Az ipari szegmens milyen növekedési, terjeszkedési lehetőségeket teremt a vállalat számára? Hogyan tervezik a nagyobb szerepvállalást?

A cégcsoport jelenleg a környezetgazdálkodás terén főként a koncessziós rendszert kiszolgálva, valamint kisebb részben az ezen kívüli tevékenységéből szerez árbevételt. A VERTIKAL középtávon azt szeretné elérni, hogy 3-5 éven belül a hulladékgazdálkodási árbevételét az ipari tevékenységének mutatói is elérjék, ezt követően pedig a gyártással együtt dominálják a cégcsoport tevékenységét. Minél nagyobb volumenű egyéb tevékenységet tudunk a cég működésébe bevonni, annál hatékonyabban tudjuk végezni a környezetgazdálkodási és gyártási tevékenységünket, csökkenteni a fajlagos költségeinket. Amikor meghatároztuk az ötéves célszámainkat, jelentős hatékonyságnövekedéssel számoltunk, hiszen területi lefedettségben ma közel egymillió embernek látjuk el a közszolgáltatást, 9 végpontot üzemeltetünk Közép-és Észak-Magyarországon. Földrajzilag nem szeretnénk terjeszkedni, mert vélhetően kevésbé integrálható területeket tudnánk csak becsatornázni, ami ronthatná a hatékonyságot. Ezzel szemben inkább azt keressük, hogy a meglévő területeken tudjunk minél hatékonyabban működni, minél nagyobb arányú feldolgozással tudjuk a MOHU-t kiszolgálni. Ahhoz, hogy a cég tőzsdei befektetői szempontból is érdekes legyen, elengedhetetlen, hogy az ipari szegmensben is tovább növekedjünk, ami hosszú távú eredményes működést és biztonságot nyújt, hiszen a társaság több pilléren nyugvó tevékenységét is jelenti.

A cikk megjelenését a VERTIKAL Group támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio/Stiller Ákos