Egyre fenntarthatóbban működnek a magyar bankok: kérdés, mit éreznek ebből az ügyfelek

Második, a magyar bankszektorról szóló Fenntarthatósági Percepciós Index jelentését tette közzé októberben a Mastercard. A tanulmány célja, hogy felmérje a hazai pénzügyi szektor környezeti fenntarthatósági teljesítményének megítélését.

Az index három pillérből áll, ezek:

• a bankok saját megítélése fenntartható működésükről;
• a fogyasztók véleménye a bankok fenntarthatósági teljesítményéről;
• valamint a bankok átláthatósága a nyilvános fenntarthatósági jelentéseik alapján.

A 2024-es index 62 pontot ért el a 100-as skálán, ami 5 pontos javulást jelent az előző évhez képest. Ez fokozatos fejlődést mutat a szektor fenntarthatósági erőfeszítéseiben.

A banki felkészültségi alindex 74 pontot ért el, 9 ponttal többet, mint az előző évben. A kutatás szerint ez leginkább az üzleti stratégia és a zöld átállás terén mutatott előrelépésnek köszönhető, ide értve a zöld pénzügyi megoldások egyre bővülő kínálatát is. A legnagyobb magyar bankok mind kínálnak olyan termékeket, amelyek közvetlenül támogatják a környezeti fenntarthatóságot, ugyanakkor a válaszadók mindössze 27%-a ismeri ezeket a megoldásokat.

A fogyasztói percepciós alindex 1 ponttal nőtt, 41 pontra. Az ügyfelek 55%-a még soha nem kapott tájékoztatást bankja fenntarthatósági kezdeményezéseiről. A megkérdezettek 76%-a faültetési lehetőséget vagy más környezettudatos ösztönzőket várna el a fenntartható vásárlások után, míg 10-ből 8-an fontosnak tartják, hogy a bankkártyák újrahasznosított anyagokból készüljenek.

Az átláthatósági alindex 5 ponttal 81 pontra emelkedett, ami azt jelzi, hogy a magyar bankszektor jelentéstételi gyakorlatában előrelépés történt. A bankok számára kulcsfontosságú lesz a jövőben, hogy a jelentéseikben megjelenő adatok ellenőrizhetősége és átláthatósága tovább javuljon, ezáltal erősítve a fogyasztók bizalmát.

Stratégiában és szakértőkben jól áll a bankszektor

A hazai pénzintézetek az elmúlt időszakban jelentős lépéseket tettek működési teljesítményük javítása érdekében a fenntarthatóság terén. A bankok konkrét célértékeket határoztak meg és követnek nyomon, valamint fenntarthatósági gyakorlatokat követelnek meg a finanszírozott szervezetektől, szolgáltatóktól és partnerektől. A megkérdezett kilenc magyar kibocsátó bank szinte mindegyike kidolgozott olyan ESG-stratégiát, amely összhangban áll üzleti céljaival, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival és a párizsi klímaegyezménnyel.

A bankok nyitottak az átláthatóságra: minden részt vevő pénzintézet közzétette fenntarthatósági stratégiájának összefoglalóját a honlapján, így az ügyfelek könnyen hozzáférhetnek ezekhez az információkhoz.

Bár a pénzintézetek főként a környezeti fenntarthatóság különböző aspektusaira fókuszálnak, mindegyikük felvázolja az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó tervét is, és elkötelezettséget mutat a közvetlen és közvetett kibocsátások csökkentése mellett.

A megkérdezett bankok többsége konkrét lépéseket tesz a környezetvédelem érdekében: kilencből nyolc bank rendelkezik energiahatékonysági tervvel, hét pedig szén-dioxid-kompenzációs stratégiával. Ugyanakkor kevesebb bank - mindössze kettő-három - rendelkezik körforgásos gazdaságra, vízvédelemre vagy a biológiai sokféleség védelmére vonatkozó tervekkel. A felmérés rávilágít arra is, hogy

a megkérdezett magyar bankok közel fele elkötelezte magát a nettó zéró kibocsátás elérése mellett.

Közös céljuk, hogy 2030-ra elérjék a nettó zéró közvetlen kibocsátást, 2050-re pedig a portfólióhoz kapcsolódó nettó zéró kibocsátást. Minden megkérdezett magyar banknál van fenntarthatósági vezető, aki felügyeli a fenntarthatósági stratégiát és az ehhez kapcsolódó tevékenységeket.

Az intézmények közel 60%-a rendelkezik külön fenntarthatósági csapattal is, bár egyes esetekben a menedzser más területekért, például kockázatkezelésért és stratégiáért is felelős. Szinte valamennyi bank felvázolta az ESG/környezeti fenntarthatósági stratégia végrehajtásához szükséges konkrét lépéseket és terveket - ez erős elkötelezettséget mutat a környezeti fenntarthatósági célok elérése iránt.

Hogy állunk a zöld hitelezéssel?

A megkérdezett bankok kivétel nélkül beépítik a környezeti kockázatokat a portfólióértékelésükbe, és többségük már a vállalati ügyfelek hitelképességének vizsgálatakor is számításba veszi ezeket a tényezőket. A megkérdezett bankok zöld eszközaránya jelenleg a teljes portfólió alacsony százalékát teszi ki, ami jelentős növekedési potenciálra utal a fenntartható, klímasemleges banki finanszírozásban. „A pénzügyi intézmények hitelezési gyakorlatuk, befektetéseik és fenntartható termékkínálatuk révén jelentős szerepet játszanak a zöldebb gazdaságra való áttérésben" - hangsúlyozza a tanulmány.

A felmérés szerint a kilenc megkérdezett bankból hét figyelembe veszi a környezeti kockázatokat a potenciális vállalati ügyfelek hitelképességének értékelésénél. A bankok több mint fele már a hitelek árazásába is beépíti ezeket a szempontokat, míg a többi pénzintézet jelenleg dolgozza ki az erre vonatkozó folyamatait. A pénzintézetek körülbelül fele forgatókönyv-elemzéseket használ a pontos célok meghatározásához, és a globális legjobb gyakorlatokat követve azonosítja a főbb kockázatokat.

A bankok általában egy bizonyos küszöbérték felett veszik figyelembe a környezeti kockázatokat a hitelek esetében. Ennek oka, hogy a nagyobb vállalatoknak jelentősebb a környezeti hatásuk, és hatékonyabban tudnak adatot szolgáltatni ezekről a tényezőkről. "A vállalatoknak fenntarthatóbb gyakorlatokat kell bevezetniük" - állapítja meg a tanulmány, utalva arra, hogy a pénzügyi szektor növekvő környezeti tudatossága várhatóan a vállalati szférára is hatással lesz.

Az összes megkérdezett bank megkezdte az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó tervének végrehajtását, ami a nettó zéró kibocsátási célok iránti elkötelezettségüket jelzi. Hat bank már elindította energiahatékonysági tervének megvalósítását is. Következő lépésként a pénzintézetek olyan kevésbé ismert területeken hajthatnák végre terveiket, mint a vízvédelem, a biológiai sokféleség és a körforgásos gazdaság. Bár ezeken a területeken nehezebb pontosan mérni a hatásokat, a bankok finanszírozási tevékenysége miatt ezek is kiemelt fontosságúak.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a magyar bankszektor egyre inkább felismeri a környezeti kockázatok jelentőségét, aktívan tesz a portfólió zöldítéséért, részt vesz a fenntarthatósági törekvésekben és folyamatosan dolgozik azon, hogy ezeket beépítse a döntéshozatali folyamataiba.

De mit éreznek ebből az ügyfelek?

A magyar pénzintézetek fenntarthatósági teljesítményének megítélése vegyes képet mutat a fogyasztók körében. Míg egyesek elismerik a bankok lépéseit a környezettudatosság terén, mások további fejlődési lehetőségeket látnak, különösen a célzott kommunikáció területén. A Fenntarthatósági Percepciós Index szerint jelentős számú ügyfél nem rendelkezik határozott véleménnyel a pénzintézetek környezettudatos működéséről.

„A kedvezőtlen véleményt megfogalmazó ügyfelek elsősorban a bankok magas papír- és energiafogyasztását, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos kommunikáció hiányosságait kifogásolták" - derül ki a kutatásból. Ezzel szemben a pozitív megítélést tükröző válaszok főként két területet emeltek ki: a bankok digitalizációs törekvéseit, illetve a környezetbarát pénzügyi termékek és szolgáltatások elérhetőségét. Ahogy azt a kutatás készítői is megjegyzik,

a pénzintézeteknek nemcsak fenntarthatónak kell lenniük, hanem annak is kell látszaniuk a piacon.

Ha ugyanis nyilvánosan környezettudatos bankként azonosítják a bankot, az fokozza az ügyfelek hűségét, csökkenti a bankváltás valószínűségét, és üzleti lehetőséget teremt, hiszen a fogyasztók hajlandóak magasabb díjakat fizetni a fenntartható banki szolgáltatásokért. A környezettudatos fogyasztói szegmens a kereslet egyik motorja, ami már a fogyasztók közel egyötödét teszi ki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A cikk megjelenését a Mastercard támogatta. A tanulmány ide kattintva tölthető le.