Családi kisvállalkozásból a régiós élmezőnybe: nagy dobásra készül a tatabányai csavarkereskedő

Heteken keresztül néztem a raktárban a folyamatokat, hogyan zajlik a komissiózás, hol vannak a gyengeségek, hogyan lehetne még jobban optimalizálni a rendszert

– mondta a Portfolio-nak Havellant Kristóf, az Iron Trade Havellant Kft. operatív ügyvezetője arról, hogyan kezdődött a családi cég jövőre debütáló logisztikai rendszerének fejlesztése. Az ily módon feltárt fejlesztési pontokat aztán megpróbálták beépíteni a meglévő szoftverbe, de ezek szétfeszítettek annak keretrendszerét, ezért egy logisztikai tanácsadó cég segítségével kidolgoztak egy 110 oldalas dokumentációt, amely alapján kiírtak egy tendert az új rendszer lefejlesztésére.

Az új rendszer bevezetésének igénye még a Covid-járvány idejére nyúlik vissza, amely jelentős változásokat hozott mind az iparágban, mind a cég életében. Míg korábban néhány száz nagyobb partnert szolgáltak ki raklapos mennyiségekkel, addig a járvány miatt felpörögtek a néhánydarabos online megrendelések, amelyek kiszolgálására egy teljesen más logisztikai rendszert kellett kiépíteni.  

2021-ben átgondoltuk a pozícióinkat, és elhatároztuk, hogy új alapra helyezzük a működésünket egy saját igényekre fejlesztett logisztikai rendszer kiépítésével, amely gyorsabbá és hatékonyabbá teszi az összesen 30 ezer különböző cikk kezelését

– tette hozzá a cég alapító-tulajdonosa, Havellant István.

Orosz importtól a webshopig

Ahhoz azonban, hogy a fejlesztés jelentősége igazán megmutatkozzon, érdemes visszatekinteni arra, honnan indult a hazai csavar- és kötőelempiac meghatározó szereplője. Az 1993-ban Iron Trade Hungary néven induló cég eleinte a szocialista örökségből megmaradt infrastruktúrát kihasználva vaskereskedelemre szakosodott, és Oroszországból importált acélipari alapanyagokat. A magyar privatizációs hullám idején, amikor a hazai csavargyárakat eladták, új tulajdonosaik pedig jellemzően felszámolták őket, a cégvezető felismerte a piaci rést, és egy erdélyi csavargyárral kötött kizárólagos magyarországi forgalmazói szerződést csavarokra, kötőelemekre és szerszámokra.

„Első körben ennek az erdélyi gyárnak a magyarországi vezérképviseletét láttuk el, és innen indult az a történet, amely mára egy több országban leányvállalattal rendelkező cégcsoporttá nőtte ki magát” – mondta az alapító-tulajdonos. Az évek során a cég több leányvállalatot is alapított: 1998-ban Kézdivásárhelyen, 2008-ban Kolozsváron és Szlovákiában, valamint 50%-os részesedést szereztek a budapesti Csavarda Plusz Kft-ben is. A cég 1998-ban költözött Tatabányára, 2001-ben megvásárolták jelenlegi telephelyüket az ipari parkban. 2002-ben épült meg az első raktárépület és az irodaház, majd 2008-ban a második raktárcsarnok. Ekkor kezdődött a félautomatizált logisztikai rendszer kiépítése is, 2015-ben pedig a vállalat neve Iron Trade Havellant Kft.-re változott, miközben megtartotta az ITH rövidítést, amely mára meghatározó branddé vált a piacon.

2016-ban csatlakozott a céghez Havellant Kristóf, aki már gimnazistaként is dolgozott a vállalatnál, megismerkedve a termékekkel és az üzleti folyamatokkal. Az ő belépésével

új lendületet kapott a cég online platformjának fejlesztése, amely ma már a forgalom 80%-át adja.

"Már a 2010-es évektől nagy hangsúlyt fektettem az online megjelenésre, az elsők között volt a cégnek online webshopja is, amelynek jelentősége aztán a Covid alatt vált csak igazán versenyelőnnyé" – emelte ki Havellant István.

Bő három évtized veszteséges év nélkül

Az ITH-nál felismerték, hogy az online rendelések összetételének megváltozása másfajta működést és logisztikát igényel, amiben a céghez csatlakozó Havellant Kristófnak kulcsszerep jutott. Bár a logisztikai szoftver fejlesztésre kiírt tenderen nyertes cég végül nem tudott megfelelő rendszert szállítani, a raktárkezelési megoldásokat fejlesztő QLM-ben megtalálták az ideális partnert.

"A cég terméke biztosít egy vázat az alapvető logisztikai funkciókkal, és e köré építettük fel mi a saját egyedi működésünket" – magyarázta Havellant Kristóf. Az új rendszer várhatóan 2026 februárjában indul el élesben, és a várakozások szerint 35-45% közötti termelékenység-növekedést eredményez majd.

A beruházás finanszírozásában szerepet játszik az MBH Bank, amellyel a cég 2002 óta áll kapcsolatban. „A jelenlegi magas piaci kamatok miatt elsősorban a Széchenyi Kártya Program kedvezményes hiteleivel finanszíroztuk beruházásainkat: két évvel ezelőtt jött ki a Széchenyi Beruházási Hitel, amely egymilliárdos keretig biztosított a vállalat számára hitelforrást, 5%-os kamat mellett, illetve a Széchenyi-programhoz tartozó folyószámla és eszközfinanszírozási hitelekkel éltünk" – mondta az alapító, aki felhívta a figyelmet arra, hogy bár a cég tevékenysége magas finanszírozási igényű, beruházásaikat alapvetően önerőből valósítják meg, miközben az elmúlt 33 év mindegyikében nyereségesen tudtak működni.

A cég üzleti modelljének sajátossága, hogy a termékek jelentős részét távol-keleti importból szerzi be, ami jelentős kintlévőséget eredményez. "Egy megrendelésnél jellemzően 20-30% előleget azonnal kifizetünk, majd, amikor 60-90 nap múlva elkészül a termék, és hajóra rakják, kifizetjük a maradék 70-80 százalékot" – magyarázta Havellant István. Az áruk beérkezése után további 30 napot várnak a vevői kifizetésekre, így a teljes folyamat finanszírozása jelentős cash-flow igényt jelent.

A jelentős kintlévőség ellenére az ITH minden egyes kockázatot alaposan felmér, a döntések mögött racionális tervezés van, és stabilan állnak a földön, miközben nem mulasztják el a versenyképesség szempontjából fontos fejlesztéseket. Banki oldalról sem tudnánk ennél konzervatívabb, mégis előrelátó működést javasolni

– mondta Szarka László, az MBH Bank Középvállalati hálózatirányítás igazgatója.

A Románia felé irányuló értékesítés megháromszorozódott az idei évben

Az idei év 20 százalékos növekedésének több mint felét az export biztosítja a vállalat számára, ami jól mutatja a külföldi piacok egyre növekvő jelentőségét a cég üzleti stratégiájában. A nemzetközi terjeszkedésben elsősorban a környező országokra koncentrálnak, ahol már most is jelentős sikereket könyvelhetnek el.

A legfontosabb exportpiacok közé tartozik Szlovákia és Románia, ahol a vállalat leányvállalatokkal is rendelkezik. A cég azonban már nemcsak a leányvállalatokon keresztül, hanem közvetlenül is kiszolgálja ezeket a piacokat, ami az online értékesítési csatornák térhódításának köszönhető. Különösen kiemelkedő a román piac teljesítménye, amely 2025-ben megháromszorozódott.

A vállalat jövő évtől további exportpiacok fejlesztését tervezi, beleértve Ausztriát, Horvátországot, Szlovéniát és Csehországot. Bár Csehország nem közvetlen szomszédja Magyarországnak, a szlovák kapcsolatokon keresztül ez a piac is jól megközelíthető a cég számára.

Az exportpiacok dinamikus fejlődése azonban még fontosabbá teszi a hatékonyságnövelő beruházásokat is. A termékek akár 800 kilométeres körzetben történő versenyképes terítéséhez ugyanis rendkívül hatékony működésre van szükség, mivel a szállítási költségek jelentős tételt képviselnek az áru értékéhez képest. Ha a vállalat nem működne elég hatékonyan, a fuvarköltségek elvinnék a nyereséget, és a termékek nem lennének versenyképesek a célpiacokon.

A kelet-európai országokban a vállalat versenyelőnye éppen a hatékonyabb működésből származik, ami lehetővé teszi, hogy 500-700 kilométeres távolságban is versenyképes árakat tudjanak biztosítani. Ez a versenyelőny a jövőben várhatóan még erősebbé válik, ahogy a vállalat tovább fejleszti működési hatékonyságát.

A cég akvizíciós törekvései között szerepel a romániai jelenlét további erősítése is. A vállalatnak már két leányvállalata van az országban, de további felvásárlásokat terveznek, hogy még nagyobb piaci részesedést szerezzenek. A következő öt évben nagy lehetőségeket látnak a nemzetközi terjeszkedésben, a hatékony működési modell exportálása és a már meglévő piaci kapcsolatok további erősítése jelentős növekedési potenciált jelent a cég számára.

A cikk megjelenését az MBH Bank támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio