Különleges gázerőművett vett Gönyűn a Veolia

Különleges gázerőművett vett Gönyűn a Veolia

Magyarország legmodernebb és az egyik legnagyobb kombinált ciklusú gázturbinás erőművét vásárolta meg a Veolia Gönyűn, amely a rendszerszintű kiegyenlítő szabályozási szolgáltatások piacának legnagyobb szereplője, illetve képes a teljes hazai villamosenergia-hálózat kiesése esetén hálózatvisszaindulási, ún. black start szolgáltatásra is – emelte ki a tegnap bejelentett adásvételi tranzakcióról közleményében a Veolia Invest Hungary. Maga a tranzakció egyébként várhatóan 2024. harmadik negyedévében zárul le, miután a szükséges hatósági engedélyeket is megszerzi a vevő.

Kiderült: a Veolia veszi meg a gönyűi gázerőművet

Kiderült: a Veolia veszi meg a gönyűi gázerőművet

A francia Veolia hétfőn reggel bejelentette, hogy megállapodott a német Uniperrel a gönyűi kombinált ciklusú rugalmas gázerőmű megvásárlásáról, az ügylet azt követően zárul le, hogy megszerzi a vevő a magyar hatósági jóváhagyásokat.

Megszületett a nagy alku Berlinben: négy hatalmas gázerőmű is épülhet állami támogatásból

Megszületett a nagy alku Berlinben: négy hatalmas gázerőmű is épülhet állami támogatásból

Az elmúlt hetek heves vitái után hétfőn megszületett a három német koalíciós párt vezetői között a megállapodás az új német erőművi stratégiáról, amelynek jegyében négy nagy rugalmas gázerőmű építését támogatja majd a német állam, az ezekkel kapcsolatos tenderek rövidesen megjelennek – jelentette be a német gazdasági tárca. Frissítés! Később a Reuters-nek két német koalíciós forrás azt jelezte, hogy mintegy 16 milliárd eurót takarhat a tervezett állami támogatás a 4 gázerőmű számára, ami fedezné a beruházási és a későbbi üzemeltetési költséget is.

Jön az MVM új stratégiája, duplázzák a megújuló kapacitásokat 2025-ig

Jön az MVM új stratégiája, duplázzák a megújuló kapacitásokat 2025-ig

Idén kidolgozta az MVM Csoport az új stratégiáját, 2024-ben elindul annak megvalósításával, és „továbbra is cél, hogy több mint 800 MW új megújuló kapacitást helyezzünk üzembe 2025-ig”, amely során „építünk és veszünk is PV erőműveket” – többek között ezeket nyilatkozta Mátrai Károly az nrgreport.com-nak. Az MVM Csoport vezérigazgatójának szavai azt jelentik, hogy az idei első félév végi 402 MW-ról megduplázódhat a megújuló energiás kapacitása a vállalatcsoportnak 2025-re.

Lantos Csaba: évtizedes energetikai döntést hozott a kormány, 2029 előtt nem várhatók új szélerőművek

Lantos Csaba: évtizedes energetikai döntést hozott a kormány, 2029 előtt nem várhatók új szélerőművek

Mivel annyira sok naperőművi fejlesztés áll sorban, így 2029 előtt nem várható, hogy a nemsokára módosuló szabályok mentén új szélerőmű kapacitás lép be a magyar áramtermelési mixbe – többek között ezt jelezte a parlament Gazdasági Bizottsága előtti keddi meghallgatásán Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter azt is bejelentette, hogy a kormány döntést hozott arról, hogy megépít egy szivattyús tározós erőművet, és már a megvalósíthatósági tanulmánya is készül az évtizedes távon megvalósuló fejlesztésnek. Utalt arra is, hogy csúszhat az a korábbi menetrend, miszerint 2027 elejétől belépnek az új rugalmas gázerőművek a termelésbe, hiszen a jövő évi tenderbontáshoz képest három és fél éves építési időt említett.

Egyre fogy a levegő a gázerőművek körül, különös piaci folyamat indult meg

Egyre fogy a levegő a gázerőművek körül, különös piaci folyamat indult meg

Az akkumulátortechnológia fejlődése átformálja az energetikát, és az olcsóbb alternatívák megjelenésével megkérdőjelezi a gáztüzelésű erőművek életképességét. Az energiaellátás stabilizálására és a szakaszos megújuló energiaforrások ellensúlyozására tervezett óriás akkumulátorok egyre versenyképesebbek, mert a beruházási és működési költségek is jelentősen csökkentek ezeknél. A fejlesztők világszerte sorra mondják vissza a gázerőműépítési projekteket – számolt be a Reuters.

Fontos döntést hozott a kormány a Mátrai Erőmű működéséről

Fontos döntést hozott a kormány a Mátrai Erőmű működéséről

Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.

Fontos terveket árult el a kormány a szélerőművekről

Fontos terveket árult el a kormány a szélerőművekről

Már az ötödik javaslatot terjesztette elő a magyar kormány az Európai Bizottságnak a szélerőművek építésének szabályozásáról, és az őszre várható megállapodás után elsősorban a nyugat-magyarországi területeken tervezi engedélyezni az új kapacitások kiépítését, növelve egyúttal a magyar tulajdonosok arányát is – többek között ezeket jelezte a Planet Budapest 2023 Expo és Élményprogramon pénteken Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Négy atomreaktor kell a cseheknek és a lítiumbányászatba is belefoghatnak

Négy atomreaktor kell a cseheknek és a lítiumbányászatba is belefoghatnak

Összesen négy új nukleáris reaktorra van szüksége Csehországnak a szénerőművek kiváltására, de addig is rövidebb távon további megújuló energiás kapacitásokat kell kiépíteni és gáztüzelésű erőművekre is szükség lesz – jelentette ki egy pénteki gazdaságpolitikai beszédében a cseh miniszterelnök.

Csúszhat a Mátrai Erőmű leállítása, és emiatt EU-pénzek is veszélybe kerülhetnek

Csúszhat a Mátrai Erőmű leállítása, és emiatt EU-pénzek is veszélybe kerülhetnek

A kormány egy hivatalos brüsszeli anyagban tavaly még 2025 végére ígérte a jelentős környezetterheléssel járó Mátrai Erőmű leállítását, de az elmúlt időszak nyilatkozatai, illetve a társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Klíma és Energiaterv alapján ez legalább egy évvel, az új gázerőművek 2027 eleji üzembe helyezéséig is elhúzódhat – mutat rá összefoglalójában a hvg360. Ez azért lényeges, mert az erőmű az energiatermelő ágazatok teljes CO2-kibocsátása 50%-áért, illetve az egész ország CO2-kibocsátása mintegy 14%-áért felelős, illetve a lap szerint a csúszás veszélybe sodorhatja az uniós Igazságos Átmenet Alapból, illetve a KEHOP Pluszból származó források lehívhatóságát is. Bár a cikk nem említi, de egy tavaly szeptemberi kormányhatározat még azt is rögzítette, hogy a lignitalapú termelést egészen 2029 végéig is fokozni kellene, így tehát különösen érdekes, hogy meddig termelnek még áramot lignitből az egyébként már 50 évnél is idősebb mátrai blokkok.

Óriásit zuhant a gázár, és a kétségbeesett oroszok még lejjebb lökhetik

Óriásit zuhant a gázár, és a kétségbeesett oroszok még lejjebb lökhetik

Közel kétéves mélypontra, 30 euró/MWh közelébe zuhant péntekre a holland TTF gáztőzsdén a legközelebbi havi szállítás ára, amiben több tényező mellett az orosz gázszállítási stratégia változása is szerepet játszhatott orosz költségvetési okok miatt. A gázárak mélybe zuhanása egyúttal új lendületet adhat a szén áramtermelésből való kiszorulásához is, mivel a gázerőművek egyre versenyképesebbek a szénerőművekkel szemben.

Kiderült: fokozatosan oldaná fel a napelemes csatlakozási stopot a kormány

Kiderült: fokozatosan oldaná fel a napelemes csatlakozási stopot a kormány

A tavaly október végétől elrendelt lakossági napelemes hálózati csatlakozási stop kapcsán „most azon dolgozunk, hogy felülvizsgáljuk, hol és milyen ütemezésben lehet finomhangolni, fokozatosan feloldani az ideiglenes korlátozást” – mondta a Mandinernek adott interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter hozzátette, hogy még mintegy 100 ezer olyan háztartás van, amely az október végi jelentkezési határidőig jelezte a hálózati csatlakozási igényét, így tehát ők még tároló telepítése nélkül betáplálhatnak a hálózatba. Arra a kérdésre, hogy a 100 ezer háztartás után mikor engednek telepíteni új napelemeket, amelyek szintén betáplálhatnak a hálózatba, úgy reagált: „Azon leszünk, hogy mielőbb, akár már idén.”

Lantos Csaba: kulcsfontosságú az orosz gázszerződés, akár idén megszűnhet a napelemes csatlakozási stop

Lantos Csaba: kulcsfontosságú az orosz gázszerződés, akár idén megszűnhet a napelemes csatlakozási stop

Az orosz gáz továbbra sem nélkülözhető, a hosszútávú magyar-orosz gázszerződés az "energiaellátás biztonságának záloga", és bár talán nem lesz a tavalyihoz hasonló kilengés a gáz árában idén, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet az ár – többek között ezeket mondta a Mandiner hetilap csütörtöki számában megjelent interjúban Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter az MTI összefoglalója szerint azt vázolta, hogy 2030-ra a korábban megcélzott 6 GW helyett akár 10-12 GW is lehet a Magyarországon beépített napelemes kapacitás és az új kapacitások hálózati csatlakoztatására hamarosan újra lesz lehetőség, akár még idén. A miniszter a Paks II. körüli bizonytalanságok kapcsán leszögezte, hogy a magyar kormány nem akarja leállítani a projektet, azaz nem akarja elkövetni szerinte azt a hibát, mint a finnek.

Felfedte árampiaci reformtervét Brüsszel, csökkenhet a gázár hatása a rezsiszámlákon

Felfedte árampiaci reformtervét Brüsszel, csökkenhet a gázár hatása a rezsiszámlákon

A mélyrehatónak ígért reformlépések helyett inkább hasznos kiegészítő intézkedésekre tett javaslatot kedden bemutatott árampiaci intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság, amely többek között azt igyekszik elérni, hogy a hullámzó gázárak minél kevésbé rángassák az áramárakat, és így kiszámíthatóbb, lehetőleg alacsonyabb áramszámlákat kaphassanak a fogyasztók. Ennek egyik eszköze a hosszú távú áramvásárlási szerződésekre buzdítás, amelyekről több előadás is lesz a Portfolio Vállalati Energiabeszerzés 2023 című áprilisi konferenciánkon, a részletek ide kattintva érhetők el.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Magyar üzletlánc saját márkás terméke is felkerült a szégyenlistára
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.