A török jegybank változatlan szinten, 8,5 százalékon tartotta az irányadónak számító, hétnapos repokamatot csütörtökön, amit azzal indokolt, hogy a múlt havi pusztító földrengések után még fontosabbá vált a pénzügyi feltételek támogatásának fenntartása a növekedés lendületének megőrzése érdekében.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Ülésezik hétfő délelőtt a parlament gazdasági bizottsága, mely meghallgatja a jelölteket az MNB Monetáris Tanácsába – derül ki a bizottság oldalán megjelent meghívóból. Hivatalosan továbbra sem tudni, kiket jelölnek, a hírek szerint Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek az új tagok.
A Fed 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet, amely ezzel elérte az 5%-ot az USA-ban. A Fed a kamatelőrejelzésében 5,1%-os szintet jelzett előre év végére, ez effektíve azt jelenti, hogy a Fed döntéshozóinak többsége szerint a jelenlegi, 5%-os szinten lesz majd a kamat az év végén (mivel az 5,1%-os szint csak az előrejelzések mediánja, a jegybank jellemzően 25 bázispontonként lép). Jerome Powell elnök a sajtótájékoztatón megerősítette ezt az előrejelzést: szerinte már nem feltétlenül lesz szükség további kamatemelésekre, a bankválság miatt ugyanis maguktól szigorodnak a pénzügyi feltételek. Az infláció letörése viszont továbbra is kulcsfontosságú cél, ebből nem enged a Fed. Emellett a bankrendszer problémáiról is bőven beszélt ma a jegybankelnök.
Az infláció még mindig magas, és az alakulását övező bizonytalanságok nőttek - mondta el Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke.
Búza Éva és Kovács Zoltán lehetnek a Monetáris Tanács új tagjai – értesült a Bloomberg. A következő hetekben két jelenlegi tagnak, Parragh Biankának és Kocziszky Györgynek is lejár a hatéves mandátuma, őket válthatják az új tagok.
A hét legfontosabb eseménye egyértelműen a Fed kamatdöntő ülése lesz, főleg úgy, hogy az utóbbi napokban az amerikai bankrendszer problémái új feladat elé állították a jegybankot. A fő kérdés az lesz, hogy a pénzügyi stabilitási kockázatok hogyan befolyásolják majd a Nyíltpiaci Bizottság döntését, illetve hogyan kommentálja ezeket a nehézségeket a Fed. Itthon a külföldi hírek mellett az állampapírpiaci fejleményekre és a friss munkanélküliségi adatra lehet érdemes figyelni, illetve kiderülnek a hatalmas februári költségvetési hiány okai is.
Már majdnem elfelejtettük, milyen érzés reggel úgy felkelni, hogy a forintért kell aggódnunk, hiszen az utóbbi hónapok sokkal inkább az erősödésről szóltak a magyar deviza piacán. Aztán az amerikai bankcsődök hírére elindult piaci kockázatkerülés bebizonyította, hogy a 18 százalékos irányadó kamat mellett is lehet sérülékeny a magyar deviza, újra meg kellett barátkoznunk a 400-as euróárfolyammal. Valószínűleg a következő napokban kiderülhet, hogy egy néhány napos piaci pánikról van szó vagy valami komolyabb alakul a gazdaságban, ez pedig a forint további sorsát is nagyban befolyásolhatja.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist március 15-i különkiadása. Továbbra is elképesztő hullámokat ver világszerte és itthon is a Silicon Valley Bank pénteki csődje, a kialakult helyzet pedig nagyon sok kérdést vet fel a globális gazdasági környezettel és a magyar makropályával kapcsolatban is. Ezért meghívtuk a műsorba Zsiday Viktort, a Citadella alap portfóliókezelőjét, hogy több témáról is kérdezzük, köztük arról, hogy kapunk-e most egy pénzügyi válságot a nyakunkba, vagy hogy az amerikai bankcsőd hírére miért szakadt be a forint még a régiós valutákhoz képest is. A gyorsan változó gazdasági környezet miatt fontos kiemelni, hogy a műsort március 14-én fél kettőkor rögzítettük.
Tavaly november óta jórészt stagnálnak a referenciakamatok Magyarországon, és az amerikai bankcsőd friss fejleményei sem adtak határozott irányt. Az újonnan elérhető lakáshitelek sem drágultak tovább idén, pedig 1-2 százalékpontos kamatemelés bőven benne volt még a pakliban. A legmagasabban árazó nagybankokat, a K&H-t, az OTP-t és az Erstét leszámítva mintha aktív piacszerzésre, vagy inkább az aktivitásuk (úgy-ahogy lehetséges) fenntartására próbálnák megragadni a több mint 60%-os keresletzuhanással sújtott üzleti környezetet a hitelintézetek. Szórványosan, de már kamatcsökkentések is előfordulnak. Nagy átlagban így is másfélszer akkorák a törlesztőrészletek, mint a kamatemelések megindulása előtt, és a 9-10%-os kamatok a legkevésbé sem vonzóak a hitelfelvevőknek, de jó bankválasztással sokat lehet nyerni, ebben is segítünk az alábbiakban.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően 6%-ra esett februárban az infláció az Egyesült Államokban, a maginfláció pedig 5,5% volt, ami szintén nem okozott meglepetést.
A Nomura szakemberei szerint az amerikai bankrendszer utóbbi napokban felszínre került problémái miatt márciusban 25 bázisponttal csökkenti majd az irányadó kamatot a Fed Nyíltpiaci Bizottsága, illetve leállítja mérlegének zsugorítását a jegybank.
Látra szóló egyenlegre fizet érdemi kamatot egy magyar bank, az évi 8 százalékos kamatért még lekötni sem kell a pénzt. A Gránit Bank által bejelentett – jegybanki alapkamat mínusz 5 százalékot fizető – konstrukció kirívónak számít a folyószámlapénzek után elérhető kamatok piacán, ezeket ugyanis a magyar bankszektor még ma is elhanyagolható mértékű eredménnyel díjazza.
Februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami megfelel az előzetes várakozásoknak. Ezzel valószínűleg a januári áremelkedés volt a csúcs, komolyabb esés viszont várhatóan csak az év második felében jön majd.
A devizapiaci pozícionáltságból arra lehet következtetni, hogy időnként próbálkoznak a magyar deviza ellen pozíciókat felvenni a befektetők, azonban a jelenlegi kamatszintek mellett továbbra is öngyilkosság ezeket hosszú ideig fenntartani. Az igazán érdekes majd az lehet, hogyan reagál a forint az esetleges kamatcsökkentésre, bár az MNB legutóbbi kommunikációja alapján az továbbra sincs a küszöbön.
Már elérhető a Portfolio Checklist keddi adása. Az első részben arról volt szó, hogy sok adósnak fájhat a feje a kamatstop kivezetése miatt, ami bár csak nyáron lesz jelentős törlesztőrészlet-emelkedést hozhat, ha addig a kormány nem vezet be valamilyen intézkedést. Az elmúlt hetekben is azt lehetett látni, hogy mélyült a szakadék a piaci kamatszint és a rögzített között. Egy olyan hitel esetében, amelyből még 7 év van hátra és a tőketartozás 5 millió forint, az ügyfél nem havi 71 ezer forintot, hanem 109 ezer forintot fizetne. Erről Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével beszélgettünk. A második rész témája az volt, hogy USA felmondta a magyar-amerikai kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, mintegy büntetésül, hogy Magyarország megakasztotta a globális minimumi adó bevezetését. Vendégünk volt Szabó Dániel, lapunk uniós ügyekkel foglalkozó makroelemzője.
A héten idén harmadszor vizsgálják a hitelminősítők a magyar adósbesorolást, eddig nem sok sikerélményünk volt, hiszen januárban a Fitch negatívra rontotta a kilátást, a Standard & Poor’s pedig leminősített. Kérdés, követi-e őket a harmadik nagy cég, a Moody’s is, nem lenne meglepetés egy újabb negatív kilátás. Emellett az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülésére figyelünk elsősorban, a fő kérdés az lesz, tesz-e óvatos utalást a jegybank az irányadó kamat közelgő csökkentésére.
Szinte biztosra vehető, hogy most sem változtat a kamatkondíciókon a Monetáris Tanács, hiszen az inflációban egyelőre nem látszik csökkenés, az uniós források sorsa pedig erősen kérdéses. A szakemberek szerint legkorábban a március végi ülésen merülhet fel reálisan a 18 százalékos irányadó kamat csökkentése. Ugyanakkor míg nemrég ez a dátum konszenzusos álláspont volt a piaci szereplők körében, az elmúlt hetek globális hangulatváltozása, kötvénypiaci fejleményei, na és a hazai inflációs folyamatok miatt mára a többség úgy látja, hogy az MNB csak később indulhat el a kamatvágásokkal. A holnapi ülés után kiadott közlemény és az esetleges háttérbeszélgetés hangvétele érdekes lehet, hiszen, ha tényleg hamarosan lazítani akar a jegybank, akkor arra lassan el kell kezdenie felkészíteni a piacot. Vagyis a fő kérdés most az, hogy látunk-e az eddiginél erősebb utalást a közelgő kamatcsökkentésre kedd délután.
Jamie Dimon, a JP Morgan Chase vezérigazgatója szerint a Federal Reserve kissé elveszítette az irányítást az infláció felett, ugyanakkor azt is mondta, hogy az amerikai gazdaság jó erőben van – írja a CNBC.
A kínai központi bank 3,65 százalékon tartotta az egyéves hitelek referenciakamatát (Loan Prime Rate/LPR) hétfői döntésével.
Év elején nagyot javult, márciusban már romlott az érték.
Az elnök a jogrend és a szólásszabadság párhuzamos fenntartását kérte.
Mostantól nehezebb követni a leépítéseket.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
