Magyar szempontból a keddi kamatdöntés lesz a hét legfontosabb eseménye, a nemzetközi makronaptár azonban a hét első felében szinte teljesen üres. Pénteken aztán fordul a kocka és csak kapkodjuk a fejünket a GDP- és inflációs adatok tengerében.
Kedden a Monetáris Tanács ülésén döntés születhet a kamatfolyosó felső szélének csökkentéséről, ezzel pedig az MNB elindulhat a lassú lazítás útján. Egyelőre a 18 százalékos irányadó kamat szinte biztosan a helyén marad, de talán kedd délutánra többet tudunk majd annak jövőbeli sorsáról is. Éppen ezért a keddi ülés akár a fordulópontot is jelentheti a magyar monetáris politikában, így a forint árfolyamára is hatással lehet.
A viszonylag kedvező nemzetközi befektetői hangulatban arra a szerda reggeli hírre, hogy már a jövő keddi ülésen hozzányúlhat az MNB a kamatfolyosó felső széléhez, azaz közelít a jegybank az első tényleges kamatcsökkentéshez is, megütötték a forintot. A reggeli 371 közeléből ugyanis délre 377,5-ig esett a forint, a dollárral szemben pedig 345-ig. Mindez azután következett be, hogy éppen tegnap ért új egyéves csúcsra a forint, és ezután jött a jegybanki jelzés, amit a jelek szerint érzékenyen fogadtak a befektetők.
2023 második negyedévétől ismét növekedési pályára állhat a magyar gazdaság, fokozatosan javulhat a fogyasztás, és elindulhat az infláció tartós csökkenése. A Magyar Bankholding makrogazdasági elemzői felfelé módosították az éves GDP-növekedési várakozásaikat, míg számításaik szerint az infláció egyszámjegyű lehet 2023 végére. A szakemberek szerint a forint árfolyama nagy valószínűséggel marad a jelenlegihez közeli szinten.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsor első felében arról volt szó, hogy közel egyéves csúcson pörög a forint az euróval szemben. Ennek az ára persze a rekordmagas kamat, ami viszont több szempontból is kihívások elé állíthatja a költségvetést, valamint általánosságban a magyar gazdaságot. A témával kapcsolatban Beke Károly, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében munkaerőpiaci témával foglalkoztunk, a Portfolio-n is megjelent nemrég, hogy újra milliós kezdőbérrel keres munkavállalókat az ALDI. A szóban forgó pozíció részleteiről Kulcsár Dénest, a cégügyvezető igazgatóját kérdeztük.
Sokszor felvetődik a kérdés, miért lehetséges az, hogy a bankok akár a felvett hitelösszeg dupláját is visszakérik, holott a kamat csak 8-10 százalék körül mozog. Bár észszerű lenne azt gondolni, hogy ilyenkor a hitel teljes költsége száz százalék, ami nem igazán van összhangban a kamattal, a valóságban ez a dolog nem ilyen egyszerű. Ebben a cikkben azt vesézzük ki, hogy mitől függ a hitelek teljes visszafizetendő összege, és miként tudjuk azt csökkenteni – még ha nem is mindig éri meg igazán.
Ezen a héten érkezik a márciusi amerikai foglalkoztatottsági adat, ami a monetáris politika számára egy kulcsfontosságú indikátor. A Fed azt várja, hogy a kamatemelések hatására a gazdaság lelassul, a foglalkoztatottság visszaesik. Ehhez képest a munkaerőpiac továbbra is erős volt az év első két hónapjában, és ha márciusra vonatkozóan is erőteljes bővülést látunk, akkor ismét nőhetnek a kamatemelésre vonatkozó várakozások - ez pedig minden eszköz árazására hatással lenne.
Azok után, hogy tavaly megjárta a pokol bugyrait a magyar deviza, szinte hihetetlen, de 2023-ban eddig a forint a világ egyik legjobban teljesítő fizetőeszköze. Az első negyedévben csak a chilei és a mexikói devizák teljesítettek kicsit jobban nála. Ez pedig ismét azt támasztja alá, hogy elsősorban a magas kamat nyújt erős mankót a forintnak, hiszen mindkét országban 10 százalék felett van az irányadó ráta.
A várakozásoknak megfelelően tovább csökkent az infláció Németországban, ez ugyanakkor nagyrészt bázishatásoknak köszönhető – derül ki a csütörtökön megjelent előzetes adatból. A maginfláció a vártnál nagyobb áremelkedést jelez, ami újabb kamatemeléseket jelezhet az EKB szempontjából, nem is véletlen, hogy az euró erősödéssel reagált az adatra.
Az utóbbi hetek piaci feszültsége megint rávilágított a forint sérülékenységére, az amerikai és európai bankszektor problémáinak hatására rögtön a spekulánsok célkeresztjébe került a magyar deviza, majd a hangulat megnyugvásával megint a 18 százalékos kamatszint került előtérbe erősítve a forintot. Az átmeneti megingás miatt pedig az MNB továbbra is óvatos a kamat csökkentését illetően, az elemzők egyre nagyobb része szerint júniusig nem is fogja elkezdeni a lazítást a jegybank. Vagyis, ha tényleg lecsillapodik a piac, akkor újabb forinterősödési kör jöhet, hiszen a kamat védelme most erősebb lehet, mint az aggodalom.
Az MNB kiemelten figyelemmel követi a nemzetközi piacokat az utóbbi hetek feszültségei után, a kamatkondíciókban továbbra is indokolt az óvatosság - emelte ki keddi, a kamatdöntés után tartott háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint a magas inflációt csak összehangoltan lehet letörni, hogy az év végére egyszámjegyűre csökkenjen.
Nem változott az MNB előrejelzése az idei inflációra vonatkozóan, a decemberi prognózishoz hasonlóan most is széles sávot határozott meg a jegybank a lehetséges idei inflációra. A jövő évre vonatkozó előrejelzést viszont némileg felfelé, míg az idei GDP-növekedési előrejelzést némileg lefelé módosította a jegybank.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a kamatkondíciókat az MNB Monetáris Tanácsa. Így az alapkamat továbbra is 13 százalék, a kamatfolyosó két széle pedig 12,5, illetve 25 százalék.
Délután három órakor háttérbeszélgetést tart a monetáris politika aktualitásairól Virág Barnabás, az MNB alelnöke – derül ki a jegybank meghívójából. Vagyis a kamatdöntő ülés után immár szokás szerint megszólal a döntés hátteréről az MNB.
Új lakástakarékpénztári megtakarítási formát indított március elsejétől az OTP Bank, amely magánszemélyeknek és társasházaknak egyaránt elérhető, a termék iránt máris nagy az érdeklődés – hangzott el a pénzintézet legutóbbi podcast adásában. Budai József, az OTP Lakástakarék üzleti vezetője ismertette a feltételeket is – köztük a 30 százalékos prémiumról is beszélt.
Amúgy sem lett volna unalmas, de az utóbbi hetek pénzpiaci feszültségei külön izgalmat adnak az MNB keddi kamatdöntő ülésének. Az amerikai és európai bankszektorral kapcsolatos fejlemények érezhetően elodázták a magyar kamatcsökkentés megkezdését az elemzők szerint, a többség már csak a második negyedévben vár csökkenést a 18 százalékos irányadó kamatban, mely messze a legmagasabb a régióban. Ráadásul az elmúlt két hét bebizonyította, hogy megint fokozottan kell szem előtt tartani a forint árfolyamát és az inflációs kilátásokat, vagyis nincs könnyű helyzetben a Monetáris Tanács, mely kedden akár egy újoncot is avathat.
Kifejezetten mozgalmasnak ígérkezik magyar szempontból a következő néhány nap, és ez így lenne az európai bankválság réme nélkül is. Az MNB aktuális kamatdöntő ülése ráadásul friss inflációs jelentéssel is párosul, érkezik a fizetési mérleg negyedik negyedéves adata, és mindezek mellett kell még az európai bankokra is figyelni.
Úgy tűnik, a lakáshitelek mellett a személyi kölcsönök kamata is mostanában tetőzött, ennél drágábban már csak jelentős piaci feszültségek kialakulása esetén fogják nyújtani e szabad felhasználású hiteleiket a bankok. A lakosság mintegy 1250 milliárd forinttal tartozik személyi kölcsön formájában a bankoknak, a kereslet visszaesése pedig jóval kisebb, mint a lakáshiteleknél, köszönhetően az infláció pozitív hatása mellett annak is, hogy a törlesztőrészlet kamatérzékenysége e hiteleknél jóval alacsonyabb. Megnéztük a bankok legjobb ajánlatait is.
A török jegybank változatlan szinten, 8,5 százalékon tartotta az irányadónak számító, hétnapos repokamatot csütörtökön, amit azzal indokolt, hogy a múlt havi pusztító földrengések után még fontosabbá vált a pénzügyi feltételek támogatásának fenntartása a növekedés lendületének megőrzése érdekében.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Nem erősítették meg az információkat.
Ismét előkerült Prigozsin neve.
"Ne hagyja, hogy kötvényalapot adjanak el önnek!"
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
