A koronavírus által teremtett helyzetben hetek alatt vont be új adatforrásokat, vezetett be új adatgyűjtési módokat és adatfeldolgozási technikákat a Központi Statisztikai Hivatal, így például az inflációs, gépjárműforgalmi, illetve kiskereskedelmi statisztikákhoz – emelte ki a KSH a 2020. évi Statisztikai Világnap alkalmából küldött közleményében.
Az ország két táborra oszlik a lakásárak kérdésében. Vannak, akik azért imádkoznak, hogy végre újra gombokért lehessen belvárosi luxusgarzonokat és új építésű óriásteraszos penthouse-okat vásárolni, és van a kitartó árnövekedésben (de lagalább stagnálásban) bízó vagy azt vélelmező tulajdonosok és eladók tábora, akik mérlegelve a körülményeket, továbbra is azt szajkózzák (köztük jómagam is, de kizárólag szakmai meggyőződésből), hogy márpedig nincs oka és nincs realitása a lakásárak bezuhanásának. A mostani adat lehet egyesek számára meglepő, másoknak a várva várt igazolás, de két dolgot mindenképp tegyünk hozzá. Az egyik, hogy előzetes adatokról van szó, vagyis változhat még (elvben bármelyik irányba, de gyakorlatig inkább a drágulás felé), hiszen érkeznek be folyamatosan, a másik, hogy egy olyan időszakra vonatkozik (2020 Q2), ahol látványosan alacsonyabb volt a tranzakciók száma éves összevetésben (-34%), és történhetett ezen időszak alatt magasabb arányú üzleti felfogású gyors értékesítés, menekülés, kiszállás a jövedelemtermelő eszközből (a vírus miatt elhúzódó válságra adott reakció), illetve a moratórium ellenére tényleges kényszerértékesítések. Október végéig izgulhatunk a végső számokért.
Szeptemberben 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai szerint az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők arra számítottak, hogy 4% közelében alakul az infláció, ahogy augusztusban is láthattuk. Ahogy a KSH adatai, az MNB inflációs alapmutatói is az infláció lassulását jelzik.
Szeptemberben 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH adatai szerint az előző év azonos időszakához képest. Az elemzők arra számítottak, hogy 4% közelében alakul az infláció, ahogy augusztusban is láthattuk. Az adat a korábbinál kényelmesebb helyzetbe hozza a Magyar Nemzeti Bankot.
Augusztusban 33%-kal csökkent a vendégéjszakák száma éves alapon, jelentette a KSH. A tavasszal teljesen leálló turizmus után nyáron már javult a helyzet, a belföldi vendégek száma augusztusban csaknem megközelítette a tavalyit, azonban a külföldiek elmaradása fájdalmas kiesés a szektor számára. A gyenge lábakon álló turizmus ráadásul szeptembertől újra megreccsenhetett.
Szeptemberben is magas maradhatott az infláció Magyarországon a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint. A most 4% közelében mozgó áremelkedési ütem az év végére csökkenhet, de a jövő év első felében akár 5%-hoz közeli indexeket is láthatunk majd. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) vélhetően csak ezt követően lélegezhet fel, amikor az infláció érdemben csökkenhet.
A tavaly augusztusi értékeknél országosan 6,4%-kal, míg Budapesten átlagosan 10%-kal olcsóbban adták ki idén a KSH-ingatlan.com-lakbérindex alapján a lakásokat - szerepel a KSH elemzésében.
A múlt heti meglepő kamatemelés után felértékelődik az MNB egyhetes betétének jelentősége, a hét egyik nagy kérdése az lesz, tovább gyengül-e a forint, illetve arra újabb szigorítással reagál-e a jegybank. Emellett érkezik az államadósság friss adata, Amerikában pedig a felülvizsgált GDP-adat mellett a munkaerőpiac szeptemberi állapota lehet érdekes a befektetők számára.
Augusztusban a jegybank inflációs célsávján kívül ragadt az indirekt adóktól szűrt maginfláció, a tartós árfolyamatokat leginkább megragadni képes mutató. Az index alakulása erős inflációs nyomásról árulkodik.
Itthon egyértelműen az augusztusi inflációs adatra lesz érdemes figyelni a héten, emellett a költségvetés helyzetének friss beszámolója is érdekes lehet. Közben a nemzetközi devizapiaci befektetők az EKB kamatdöntésére figyelnek elsősorban.
Reprezentatív, azaz a teljes magyar társadalmat leképező adatgyűjtés keretében próbanépszámlálást indít augusztus 31-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A próbafelvétel célja, hogy adatokkal segítse a 2021. évi népszámlálás szakmai előkészítését. A részvétel önkéntes, egy-egy kitöltő közel 350 háztartást képvisel – olvasható a statisztikai hivatal hétfői közleményében.
Megjelent az első hazai lakbérindex, ami a KSH és az Ingatlan.com együttműködéseként jött létre. Az új mutató a két szervezet adatainak felhasználásán alapulva a jövőben havi rendszerességgel publikálja majd a bérlakáspiac aktuális folyamatait.
Az elszálló költségvetési hiány és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt biztosan jelentősen emelkedett a GDP-arányos adósságunk a második negyedévben, hétfő reggel az MNB előzetes adataiból az is kiderül, mennyivel. Miközben itthon csak háromnapos lesz a hét az ünnep miatt, külföldön épp a hét végén jönnek majd az újabb fontos konjunktúraadatok.
Pénteken jelennek meg a második negyedéves GDP-adatok, így többek között a magyar gazdaságról is kiderül, mekkorát esett április és július között. Abban nincs kétség, hogy visszaesés lesz majd a korlátozások miatt, a régió többi országában is csak az a kérdés, mekkora lesz ennek mértéke. Az Erste Bank elemzői szerint Szlovákia után Magyarországon lehetett a legnagyobb a gazdaság zsugorodása.
Újra 3% fölé emelkedhetett az infláció júliusban Magyarországon – vélik a Portfolio által megkérdezett szakemberek. Vagyis március után először haladhatta meg a jegybanki célsáv közepét az áremelkedési ütem, ami az elemzők szerint a következő hónapokban is hasonló szinten maradhat.
Éves alapon már stagnált júniusban a magyar kiskereskedelmi forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint, mivel a nem-élelmiszer jellegű forgalom érdemben nőtt, miközben az élelmiszer jellegű forgalom kissé, az üzemanyagok forgalma jelentősen csökkent – derült ki a KSH adatközléséből.
A GDP-adatokra még várni kell a jövő hétig, de a napokban is jönnek fontos adatok a júniusi gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban, melyekből már nagyjából összeállhat a kép. Közben fél szemmel a költségvetési hiányra is érdemes lesz figyelnünk, hiszen már az első félévben komoly deficitet halmozott fel a büdzsé.
2020 első felében 8697 új lakás épült, ez 34%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 12 475 volt, 32%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A most átadott lakások számából látszik, hogy még kitart az előző évek dübörgő fejlesztési tevékenységének lendülete, az építési engedélyek száma azonban drasztikus visszaesést vetít előre. Igaz ugyanakkor, hogy júniusban már mutatkoztak a fellendülés jelei.
A héten egy sor fontos adat érkezik, kiemelkednek az európai és az amerikai GDP-statisztikák, melyek képet adhatnak a második negyedévről, ami a szakemberek szerint a legrázósabb lehetett a világgazdaság számára. A magyar adatra még egy kicsit várni kell, de viszonyítási alapot kapunk a héten. Emellett a Fed kamatdöntését érdemes kiemelni, miközben az amerikai járvány még mindig tombol.
Az előzetes adatok szerint 2020 első félévében a születések száma 5,5%-kal több, a halálozásoké 5,5%-kal kevesebb volt, mint 2019 azonos időszakában - írja a KSH. Ennek következtében a természetes fogyás 23%-kal, 6024 fővel csökkent 2019 első félévéhez képest. 2020 júniusában az élveszületések száma 8,2%-kal nőtt, a halálozásoké 6,8%-kal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Az 1645 fős júniusi természetes fogyás 43%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál.
Egyebek mellett erről volt szó a pénteki Checklistben.
Erről és osztrák állampapírokról is szó volt a csütörtöki Checklistben.
Milyen árfolyamra készüljünk idén?
