Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot költ el alapítványokra, jelentős pénzügyi vagyont halmozva fel nekik, aminek ők a hozamaiból gazdálkodhatnak. A közvéleményt hosszan foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan van a jegybanknak ennyi pénze, amire a leegyszerűsített válasz az, hogy árfolyamnyereségből. A jegybank ugyanis a monetáris politikájának és egyéb tevékenységének (devizaváltások a kormány számára) aktuális melléktermékeként "nyereséges". A jegybank "mérleg szerinti eredménye" normál esetben olyan tartalékba áramolhat, amiből a jövőbeli veszteségeit fedezheti (ha ez nincs, akkor a költségvetésnek kell állnia). Fontos, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy nyereséges legyen, hanem az, hogy az árstabilitás és a pénzügyi rendszer felett őrködjön.
Ezt a pénzt nem kötelező tehát az államkasszába befizetniük, noha a jegybank igazgatósága dönthetne így. Megjegyzendő viszont, hogy az uniós költségvetési módszertan (ESA) szerint kizárólag a működési (pontosabban tranzakciós) nyereség számolható el államháztartási bevételként, vagyis ennek terhére az állam nemigen költekezhetne. Az adósságfinanszírozást ugyanakkor még így is segíthetné ez az összeg, és a vita egészen pontosan erről szólt.
Erről írt részletes elemzésünket az alábbi linken olvashatják el: Jó, de pontosan honnan jön ez a pénz?
Az MNB tehát nyereséges a jelenlegi kamatkörnyezet mellett, és nagy tartaléka képződött a devizaváltásokkal, amit az állam számára végzett és végez. A mögöttes ügyletekről ugyanakkor igen keveset lehetett eddig tudni, ami rengeteg piaci spekulációnak adott teret. Felröppent olyan hír is, hogy esetleg a jegybank direkt az árfolyamnyereség céljából napon belül váltogatja a devizatartalékát oda-vissza, hogy nyeresége képződjön. Ez ugyanakkor alaptalan feltételezés volt, ugyanis a jegybank a napon belüli váltásokat nem tudná árfolyamnyereségnek elszámolni.
Megkérdeztük a jegybankot, hogy esetleg napon túl ügyletek elképzelhetőek-e, de válaszukban leszögezték: nem hajtottak végre ilyen céllal tranzakciókat. Az árfolyamnyereséget ők leginkább az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizáltak eddig, vagyis akkor, amikor az állam devizát váltott a bankjánál, az MNB-nél. Ezen ügyletek részleteit ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni a jegybank, hiszen abból kikövetkeztethettük volna, hogy volt-e piaci intervenció az elmúlt időszakban és mekkora.
Még nagyobb nyereségük lehet
Jól látható, hogy ezt a 200 milliárdos költekezést az eddigi árfolyamnyereségéből is ki tudja fizetni a jegybank, úgy hogy nyereséges maradjon. A devizahitelek forintosítása pedig erre még egy jó nagy lapáttal rá fog tenni jövő év elején, különösen ha a forint addigra tovább gyengül (a Portfolio által megkérdezett alapkezelők gyengülésre számítanak). Mivel a jegybanki kommunikáció szerint jövő év végéig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten kívánják tartani az alapkamatot, ezért a jegybank 2015-ben is igen szabadosan költekezhet majd. Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy ez a történet még egyáltalán nem ért véget.
Ebből van az MNB-nek pénze Az alábbiakban a jegybank nekünk adott teljes válaszát közöljük: 1) Milyen tranzakciókhoz kötődően képződik a jegybank realizált árfolyamnyeresége az idén? 2) A triviális csatornán túl (kormányzati devizaigény kielégítése adósságfinanszírozás céljából) vannak-e más tételek? Az első két kérdés szorosan összefügg, ezért közösen válaszolnánk meg őket. A jegybank árfolyameredményét - a forint és a bekerülési árfolyam mellett - döntően az MNB devizapozíciójának változása határozza meg. A jegybank jelentős mértékű nyitott devizapozícióval rendelkezik, ugyanis a devizaeszközökkel szemben döntően forintforrások állnak. Eredmény realizálására akkor kerül sor, amikor a jegybank nyitott devizapozíciója csökken, praktikusan az MNB devizát ad el. Jelenleg a bekerülési árfolyam az aktuális árfolyamnál alacsonyabb, ezért devizaeladáskor a jegybanknak árfolyamnyeresége keletkezik. Az MNB árfolyamnyereséget valóban alapvetően az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizál, vagyis amikor például egy devizakötvény lejárata vagy a válság kitörése után a nemzetközi szervezetektől felvett devizahitel visszafizetése miatt az állam devizát vásárol az MNB-től. Az államnak ugyanakkor számos más esetben is szüksége van devizára, ami szintén a jegybanki eredmény javulásával jár. Ilyen ügyletek például a devizában kapott fejlesztési hitelek visszafizetése, a devizában denominált államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetések, a Magyar Államkincstárral kötött ügyletek (például a devizában teljesített nyugdíj-kifizetések vagy áfa-visszatérítések), illetve az ÁKK deviza-forint relációjú likviditásmenedzsment műveletei (például KESZ-simítás). Az egyes ügyletek mértékére azonban nem áll módunkban adatokat közölni, mivel segítségükkel kikövetkeztethető lenne, hogy az MNB végzett-e a monetáris politika céljait támogató egyéb devizapiaci műveletet (például piacra vezetést). Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem nyilatkozik az esetleges intervenció tényéről és mértékéről. 3) Kötött-e ügyleteket kifejezetten a nagyobb árfolyamnyereség érdekében az MNB? Történt-e ilyen célból napon belüli deviza eladás majd visszavétel a devizapiacon? Erre határozott nem a válaszunk. Az MNB többször jelezte, hogy alapvetően tartózkodik a devizapiaci folyamatok közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától, meglátása szerint az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya kell, hogy meghatározza. Az MNB-nek emellett eredménycélja sincs, a jegybanki árfolyameredményt alapvetően a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok révén kialakuló árfolyam és állami deviza-tranzakciók határozzák meg. Érdemes itt még azt is hangsúlyozni, hogy a napon belüli devizaeladás majd visszavétel nem jelent az MNB számára árfolyamnyereséget, mivel az árfolyameredmény realizálásához a napi devizapozíció csökkenése szükséges (a napon belüli tranzakciók pedig kiütik egymást). Az MNB törvényi mandátumával ugyanakkor az sem lenne összhangban, ha az MNB - eredményrealizálás céljából - néhány napos futamidejű pozícióvállalással eltérő irányban befolyásolná az árfolyamot.
Nincs megállás, itt az újabb csúcsdöntés az amerikai tőzsdéken
Ismét a vámháború van fókuszban.
Bátor lépés a magyar alapkezelőktől, megint veszik a csúcsra törő USA-részvényeket
Az új háború ellenére visszatérni látszik a befektetők bizalma.
Meddig tart még a dollár mélyrepülése és a forint diadalmenete?
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Történelmi légitámadást indított Oroszország, újabb F-16-ost vesztett el Kijev – Ukrajnai háborús híreink hétfőn
Cikkünk folyamatosan frissül.
Elsöprő offenzívára készül Vlagyimir Putyin - Összeroppanhat az ukrán hadsereg?
Odesszára pályázik az orosz elnök.
Súlyos jelentés érkezett Donald Trump "nagy és gyönyörű" tervéről
Az alsóbb rétegeken csattan az ostor.
Albérlet vagy hitel? - Fiatalok lakhatási dilemmái
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Albérlet vagy hitel? - Fiatalok lakhatási dilemmái A fiatalok egyik legnagyobb dilemmája ma Magyarországon: albérletben lakjanak, vagy inkább saját ing
Franklin Resources Inc. - kereskedés
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam, vagy esetleg adjam el és fektessem másba a pénzt.Megnéztem a roic.ai alapj
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
PORTRÉ - Két hazai "reneszánsz" privátbankár, akik a leggazdagabbak pénzét kezelik
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője, amely elsősorban private banking szolgáltatásokat kínál ügyfelei számár
Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt a devizahitelekkel? 2006 környékén sok fiatal pár nagy reményekkel vágott bele
Végső soron a NATO is csak üzlet
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a...
The post Végs
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)

- Súlyos csődhullám söpör végig Magyarországon - Sorra zárnak be az éttermek, kávézók, mulatóhelyek
- Szép csendben megindultak a kirúgások Magyarországon, és még nincs vége a leépítési hullámnak
- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Meddig tart még a dollár mélyrepülése és a forint diadalmenete?
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Újratervez a CATL Debrecenben – ekkora az akkumulátorválság?
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.