Jövőre még brutálisabban költekezhet az MNB
A Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forintot költ el alapítványokra, jelentős pénzügyi vagyont halmozva fel nekik, aminek ők a hozamaiból gazdálkodhatnak. A közvéleményt hosszan foglalkoztatta a kérdés, hogy honnan van a jegybanknak ennyi pénze, amire a leegyszerűsített válasz az, hogy árfolyamnyereségből. A jegybank ugyanis a monetáris politikájának és egyéb tevékenységének (devizaváltások a kormány számára) aktuális melléktermékeként "nyereséges". A jegybank "mérleg szerinti eredménye" normál esetben olyan tartalékba áramolhat, amiből a jövőbeli veszteségeit fedezheti (ha ez nincs, akkor a költségvetésnek kell állnia). Fontos, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy nyereséges legyen, hanem az, hogy az árstabilitás és a pénzügyi rendszer felett őrködjön.
Ezt a pénzt nem kötelező tehát az államkasszába befizetniük, noha a jegybank igazgatósága dönthetne így. Megjegyzendő viszont, hogy az uniós költségvetési módszertan (ESA) szerint kizárólag a működési (pontosabban tranzakciós) nyereség számolható el államháztartási bevételként, vagyis ennek terhére az állam nemigen költekezhetne. Az adósságfinanszírozást ugyanakkor még így is segíthetné ez az összeg, és a vita egészen pontosan erről szólt.
Erről írt részletes elemzésünket az alábbi linken olvashatják el: Jó, de pontosan honnan jön ez a pénz?
Az MNB tehát nyereséges a jelenlegi kamatkörnyezet mellett, és nagy tartaléka képződött a devizaváltásokkal, amit az állam számára végzett és végez. A mögöttes ügyletekről ugyanakkor igen keveset lehetett eddig tudni, ami rengeteg piaci spekulációnak adott teret. Felröppent olyan hír is, hogy esetleg a jegybank direkt az árfolyamnyereség céljából napon belül váltogatja a devizatartalékát oda-vissza, hogy nyeresége képződjön. Ez ugyanakkor alaptalan feltételezés volt, ugyanis a jegybank a napon belüli váltásokat nem tudná árfolyamnyereségnek elszámolni.
Megkérdeztük a jegybankot, hogy esetleg napon túl ügyletek elképzelhetőek-e, de válaszukban leszögezték: nem hajtottak végre ilyen céllal tranzakciókat. Az árfolyamnyereséget ők leginkább az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizáltak eddig, vagyis akkor, amikor az állam devizát váltott a bankjánál, az MNB-nél. Ezen ügyletek részleteit ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni a jegybank, hiszen abból kikövetkeztethettük volna, hogy volt-e piaci intervenció az elmúlt időszakban és mekkora.
Még nagyobb nyereségük lehet
Jól látható, hogy ezt a 200 milliárdos költekezést az eddigi árfolyamnyereségéből is ki tudja fizetni a jegybank, úgy hogy nyereséges maradjon. A devizahitelek forintosítása pedig erre még egy jó nagy lapáttal rá fog tenni jövő év elején, különösen ha a forint addigra tovább gyengül (a Portfolio által megkérdezett alapkezelők gyengülésre számítanak). Mivel a jegybanki kommunikáció szerint jövő év végéig a jelenlegi 2,1 százalékos szinten kívánják tartani az alapkamatot, ezért a jegybank 2015-ben is igen szabadosan költekezhet majd. Ebből kifolyólag mi azt gondoljuk, hogy ez a történet még egyáltalán nem ért véget.
Ebből van az MNB-nek pénze Az alábbiakban a jegybank nekünk adott teljes válaszát közöljük: 1) Milyen tranzakciókhoz kötődően képződik a jegybank realizált árfolyamnyeresége az idén? 2) A triviális csatornán túl (kormányzati devizaigény kielégítése adósságfinanszírozás céljából) vannak-e más tételek? Az első két kérdés szorosan összefügg, ezért közösen válaszolnánk meg őket. A jegybank árfolyameredményét - a forint és a bekerülési árfolyam mellett - döntően az MNB devizapozíciójának változása határozza meg. A jegybank jelentős mértékű nyitott devizapozícióval rendelkezik, ugyanis a devizaeszközökkel szemben döntően forintforrások állnak. Eredmény realizálására akkor kerül sor, amikor a jegybank nyitott devizapozíciója csökken, praktikusan az MNB devizát ad el. Jelenleg a bekerülési árfolyam az aktuális árfolyamnál alacsonyabb, ezért devizaeladáskor a jegybanknak árfolyamnyeresége keletkezik. Az MNB árfolyamnyereséget valóban alapvetően az adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizaigény kielégítésével realizál, vagyis amikor például egy devizakötvény lejárata vagy a válság kitörése után a nemzetközi szervezetektől felvett devizahitel visszafizetése miatt az állam devizát vásárol az MNB-től. Az államnak ugyanakkor számos más esetben is szüksége van devizára, ami szintén a jegybanki eredmény javulásával jár. Ilyen ügyletek például a devizában kapott fejlesztési hitelek visszafizetése, a devizában denominált államadóssághoz kapcsolódó kamatfizetések, a Magyar Államkincstárral kötött ügyletek (például a devizában teljesített nyugdíj-kifizetések vagy áfa-visszatérítések), illetve az ÁKK deviza-forint relációjú likviditásmenedzsment műveletei (például KESZ-simítás). Az egyes ügyletek mértékére azonban nem áll módunkban adatokat közölni, mivel segítségükkel kikövetkeztethető lenne, hogy az MNB végzett-e a monetáris politika céljait támogató egyéb devizapiaci műveletet (például piacra vezetést). Az MNB a korábbi gyakorlatnak megfelelően továbbra sem nyilatkozik az esetleges intervenció tényéről és mértékéről. 3) Kötött-e ügyleteket kifejezetten a nagyobb árfolyamnyereség érdekében az MNB? Történt-e ilyen célból napon belüli deviza eladás majd visszavétel a devizapiacon? Erre határozott nem a válaszunk. Az MNB többször jelezte, hogy alapvetően tartózkodik a devizapiaci folyamatok közvetlen, aktív beavatkozással történő befolyásolásától, meglátása szerint az árfolyam alakulását ugyanis alapvetően a piaci kereslet és kínálat viszonya kell, hogy meghatározza. Az MNB-nek emellett eredménycélja sincs, a jegybanki árfolyameredményt alapvetően a monetáris politika céljai és választott eszközei, valamint a hazai és nemzetközi gazdasági folyamatok révén kialakuló árfolyam és állami deviza-tranzakciók határozzák meg. Érdemes itt még azt is hangsúlyozni, hogy a napon belüli devizaeladás majd visszavétel nem jelent az MNB számára árfolyamnyereséget, mivel az árfolyameredmény realizálásához a napi devizapozíció csökkenése szükséges (a napon belüli tranzakciók pedig kiütik egymást). Az MNB törvényi mandátumával ugyanakkor az sem lenne összhangban, ha az MNB - eredményrealizálás céljából - néhány napos futamidejű pozícióvállalással eltérő irányban befolyásolná az árfolyamot.
Brüsszel lajstromba vette, mi nem teljesülhet a kormány vállalásaiból 2030-ra
Az uniós jelentés gazdasági téren is lehangoló képet fest.
Lecsap a hidegfront: videó és térkép jött Magyarországról, kiadták a figyelmeztetéseket
Vészesen közeleg, itt vannak az időjárás-előrejelzések.
VIDEÓ! Devizapiaci fordulópont? A dollár technikai támaszhoz ért
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci mozgások a befektetői portfóliókban. A dollárindex (DXY) 98,8 közelé
Csőre töltik az arcképelemzést? - Már egy elemző értékelése is elég az azonosításhoz
Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy
Mennyit iszik a ChatGPT? Új folyadékhűtési technológiák jelenthetik a megoldást az AI hőproblémáira
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetbe
Cégstruktúra újragondolva: a beolvadás, szétválás és formaváltás üzleti logikája
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti eszközök, amelyek révén a vállalatok javíthatják adózásukat, vagyonvédel
Az ausztriai Klimabonus program
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Csak bírjuk szuflával az AI-t
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem...
The post Csak bírjuk szuflával az AI-t
GINOP botrányok számokban - Ki vitte el a pénzt (és mi lett vele)?
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása volt az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a támogatásokkal való visszaélé
VIDEÓ! Profitálhatnak-e a befektetők az AI nukleáris fordulatából?
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves szerződést kötött egy illinoisi atomerőművel, nem véletlenül: 2019 és


- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
- Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
- Már nagyon érik: mikor engedi el több százezer magyar család kezét a kormány?
- Ijesztő erőfitogtatásból világraszóló kudarc: így siklott félre a világ legsötétebb diktatúrájának nagy terve
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Száguldj velünk a tőzsde hullámain!
Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.
Végleg összeveszett Trump és Musk? Ez fájni fog!
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Eurómilliárdoknak inthet végleg búcsút Magyarország – Mi történik?
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen