Lenyúlták tőlük a Facebookot - Erre felkaroltak egy ötletet, ami még nagyobbat szólhat

A Facebook sztori

A 2000-es évek elején a Winklevoss fivérek miközben gazdaságot tanultak a Harvardon egy radikális ötleten törték a fejüket, méghozzá azon, hogy hogyan tudnák az emberek szociális életét átvinni az online világba. Eredetileg a diákok közötti kommunikációs távolságaokt akarták áthidalni, hiszen egyrészt Boston egy hatalmas város, másrészt mindenki az egyetemi tanulmányaira koncentált, így nem igazán jutott a diákonak egymásra ideje. Ők viszont áthidalva az idő és földrajzi helyek okozta távolságot az internet segítségól hívva kitaltáták a ConnectU-ra keresztelt, egyetemi kapcsolatépítő webszolgáltatást, amiben a különlegességet (ugyanis akkor már a MySpace és a Riendster is létezett) az e-mail címek adták, ugyanis .edu egyfajta minőségellenőrzésként szolgált.

Két programozó segítségével el is kezdtek dolgozni az ötleten, azonban egy idő után egyik szoftverfejlesztőjük időhiány miatt kiszállt a projektből, így lévén, hogy ők nem értettek a programozáshoz új embert kellett találniuk a helyére. Ekkor a csatasorból kiesett programozó Zuckerberget ajánlotta maga helyett, mivel ismerte régebbről Markot, aki akkor épp a - filmből is jól ismert - FaceMash nevű oldalon dolgozott (diáklányokat a fényképeik alapján lehetett összehasonlítani, és szavazni rájuk, hogy melyik a dögösebb közülük).

Zuckerberg el is vállalta a munkát, azonban a Winklevoss fivérek szerint egy idő után kezdtek furcsává válni a dolgok Mark körül, azonban ezt akkor betudták annak, hogy biztosan csak elfoglalt a tanulmányai miatt.

Amire azonban biztosan nem számítottak, hogy bő egy évvel az első beszélgetésük után a reggeli hírek között szemezgetve a Harvard újságjának címoldalán nézett velük farkasszemet, hogy Zuckerberg 2004. január 11-én bejegyeztette a The Facebook domainnevet.

Az üzleti terv még nem volt teljesen kidolgozva. Először a Harvardon akartunk indítani és utána akartuk kiterjeszteni a rendszert a többi egyetemre. Ezt el is mondtuk neki. Vagyis ezért nem lepődtünk meg később, hogy a Facebook is ugyanezt az elvet követte. Elkezdeni az egyetemeken, majd ahogy az emberek idősödnek és nő a kapcsolati hálójuk, úgy fejlődik maga az oldal is. Ennek ellenére derült égből villámcsapásként ért minket a Facebook megjelenésének híre. Éppen reggeliztünk, sok újság volt előttünk, s akkor azt olvastuk az egyiknek a címoldalán, hogy Mark csinált egy oldalt a mi ötletünkkel. Megdöbbentünk, mivel sosem beszélt nekünk erről a tervéről és a viselkedésében sem utalt erre semmi.

-számoltak be egyik interjújuk során a Winklevoss testvérek

Ezt persze a testvérpár sem hagyhatta szó nélkül, elindult egy több évig tartó jogi csata, aminek lezárásául végül 2009-ben Zuckerberg peren kívül megegyezett a testvérpárral: a hírek szerint a Winklevoss fivérek 20 millió dollár készpénzt, és 1,253 millió részvényt kaptak a Facebookból. Ezt azt egyeszséget egyébként később még próbálták visszacsinálni a Winklevossok arra hivatkozva, hogy a tárgyalás során alulbecsülték az alku alapját képező cégértéket, azaz ők többet is kaphattak volna.

Ez azonban nem járt sikerrel, innentől kezdve pedig a sztori már mindenki számára ismert, a Facebook elindult világhódító útjára, mára már az emberek mindennapi élete részévé vált, nem rég pedig az oldal havi aktív felhasználóinak száma meghaladta a két milliárdat, ami azt jelenti, hogy a Föld népességének a 25 százaléka bejelentkezik a Facebookra legalább havi egy alkalommal.

A jelszó: nem feladni

Fél évtizeddel később 2012-ben, miközben a testvérpár Oxfordban tanult, egy bulis hétvége során Ibizán megismerkedtek az akkor viszonylag még gyerekcipőben járó Bitcoinnal. Minél jobban belemélyedtek a Bitcoin mögött álló blockchain technológiába, annál jobban nyűgözte le őket a kriptovaluta ötlete.

Szerintünk a Bitcoin lehet a világ legjelentősebb kapcsolati hálója. Felnyitotta a szemünket az új alternatíva lehetősége. Olyan volt, mint egy új szín feltalálása.

-nyilatkozott Tyler Winklevoss a Bitcoinról, mint a digitális gazdaság egy eddig hiányzó láncszeméről.

Azonban amely leginkább felkeltette a figyelmüket az a Bitcoin értékálló tulajdonsága volt. Mivel véges számú (21 millió darab) bányászható ki, ezért igaz, hogy hasonló fundamentális tulajdonságokkal rendelkezik, mint az arany, azonban sokkal értékesebb annál több dolog miatt:

• A Bitcoint az arannyal ellentétben nem kell fizikailag tárolni, így nem foglal helyet, nem sérül és könnyen szállítható
• A benne rejlő potenciál miatt Bitcoinból véges számú (21 milli darabot) lehet bányászni, míg ha egyszer az űrutazás olcsóbbá válik, végtelen számban juthatunk olcsó aranyhoz például az aszteroidákon, így pedig már nemi is lesz olyan ritka és értékes a nemesfém.

Tudjuk még sci-fiként hangozhat, de nincs is olyan messze, hogy Elon Musk, vagy valaki más bányászni kezdjen az űrben.

Ennek tudatában a fivérek a hírek szerint már 2012-ben elkezdték kialakítani a Bitcoin-portfóliójukat, amikor még mindössze 9 dollár volt a szuperpénz árfolyama.

Nagyobb, mint a Facebook

Rövid ismerkedésük után a kriptodevizákkal a testérpár rögtön kijelentette, hogy a Bitcoin nagyobbra nőhet, mint a Facebook. Persze itt érdemes megemlíteni, hogy valószínűleg savanyú a szőlő amiatt, hogy őket kigolyózták a Facebookból, de azt meg kell hagyni, hogy még évekkel a hatalmas őrület előtt meglátták a Bitcoinban rejlő potenciált.

A Bitcoin technológiai szempontból is óriási előrelépést jelent, de a társadalmi hozzájárulása sem kevésbé jelentős. Tehát nemcsak egy menő új vállalkozást indíthatunk, magas befektetési hozamot érhetünk el, de az átutalások és a bankolás terén is ígéretesnek tűnik a Bitcoin megjelenése.

Nem is tétlenkedett sokáig a testvérpár, a Zuckerbergtől kapott pénzből beszálltak több blockcahin technológián alapuló vállakozásba, mint amilyen például a wallet szolgáltatást nyujtó Xapo, mindemellett masszívan el is elkezdték halmozni a kriptodevizát.

A hírek, és információk alapján arról megosztottak a vélemények, hogy pontosan mekkora kitettséggel rendelkeznek Winklevossék a Bitcoinban, van aki szerint a teljes közkézen forgó Bitcoin mennyiség egy százaléka, míg más hírek szerint akár 550 ezer darab szuperpénz is lehet náluk. Számszerűsítve ez a jelenlegi árfolyamon számolva valahol 400 millió és 1,87 milliárd dollár (!) között lehet.

Ennek ellenére a testvérpár nem szállt ki az üzletből, évek óta harcolnak azért, hogy a Bitcoin körül kialakuljon valamiféle szabályozói környezet, ennek törekvéseként 2015-ben megalapították az egyik első szabályozott online Bitcoin tőzsdét, a Geminit, továbbá több éve próbálják meggyőzni az amerikai tőzsdefelügyeletet (SEC), hogy engedélyezzék több tőzsdén kereskedett alapjukat (ETF), amelyek célja a kriptopénzek átlagos árfolyamának a pontos lekövetése lenne.

Persze a kriptopénzek és a Facebook összehasonlítása piaci kapitalizáció alapján olyan, mintha kutyát hasonlítanánk egy bahamai úszó malachoz, de csak a teljesség kedvéért a Winklevoss fivérek gondolatmenetét követve játszadozunk el a számokkal:

• Jelenleg a Bitcoin piaci kapitalizációja körülbelül 57 milliárd dollár. Ehhez ha hozzávesszük az összes többi kriptodevizát - feltételezve, hogy azóta már azokba is belefektetett a testvérpár - a teljes piaci kapitalizáció jelenleg 123,21 milliárd dollárra adódik, ami egyelőre jóval kevesebb mint a Facebook piaci kapitalizációja (497,1 milliárd dollár).
• Winklevosésk azonban anno azt prognosztizálták, hogy a Bitcoin piaci kapitalizációja néhány éven belül eléri a 140-150 milliárd dollárt, amihez ha szintén hozzáadjuk a többi digitális valutátk - feltételezve, hogy piaci kapjuk hasonló ütemben növekszik - már egy 300 milliárd dollárnyi összeget kapunk, ami már közelít a Facebookhoz.
• Még durvább előrejelzések alapján a szuperpénz ára 50 ezer dollárig is emelkedhet, ami már viszont 1000 milliárd dollár fölé emelné a Bitcoin piaci kapitalizációját, ami feltételezhetően több, mint a Facebooké lehet a jövőben.

Tehát elhagyva a valóság talaját, nem túl szofisztikált számításokat alkalmazva lehetséges, hogy a Winklevoss fivérek egyszer gazdagabbak lesznek a kriptodeivzák által, mintha maradtak volna a Facebook alapítoi.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• facebook,
• kriptopénz,
• kovács ádám,
• bitcoin