Elsöprő eredmény született: a svájciak kategorikusan elutasították a szupergazdagok megadóztatását

A vasárnapi népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége az indítvány ellen voksolt. Délutánig a választásra jogosultak mintegy 42 százaléka adta le a szavazatát. Egyes ellenzők attól tartottak, hogy egy szoros eredmény a következő években hasonló adótervek előtt nyithatna utat.

A referendum a közelmúlt egyik legmegosztóbb svájci szavazása volt.

Világszerte eltérő irányokat követnek a kormányok: némelyik adókedvezményekkel csábítja a tehetős családokat, mások a szerintük túlzott vagyonok megadóztatását sürgetik.

A radikális baloldali Ifjú Szocialisták indítványa 50 százalékos szövetségi örökösödési és ajándékozási adót írt volna elő az 50 millió svájci frank (CHF) feletti hagyatékokra és vagyonátruházásokra. Ez éles szakítás lett volna Svájc decentralizált, alacsony adóterhelésű hagyományaival. A bevételt klímacélokra fordították volna.

A szövetségi kormány ellenezte a javaslatot, arra figyelmeztetve, hogy az rontaná Svájc vonzerejét mint stabil otthon a nemzetközileg mozgó vagyon számára. A tervezet eredetileg visszamenőleges hatályt is tartalmazott, ami heves ellenreakciót váltott ki az üzleti szereplők és az adójogászok körében; ezt a passzust később enyhítették.

A Financial Times júniusi beszámolója szerint a lépés mély aggodalmat keltett a svájci family office-ok és a tehetős lakosok körében; egyesek a szavazás előtt költözést is mérlegeltek. Közgazdászok és jogászok arra is figyelmeztettek, hogy az intézkedés megnehezítheti a családi tulajdonú vállalatok generációváltását, mivel vagyonuk jelentős része nem likvid eszközökben áll.

Frédéric Rochat, a Lombard Odier svájci magánbank ügyvezető partnere szerint az egyértelmű eredmény azt mutatja, hogy "a svájci józan ész győzött". Mint mondta:

A svájciak szeretik, ha az ország politikája stabil és kiszámítható. Elutasítják az alantas populizmust, amely felesleges zajt kelt.

Philipp Zünd, a KPMG svájci adószakértője úgy vélte, hogy ha megszavazzák a javaslatot, az jelentős változást hozott volna a svájci adókörnyezetben.

A svájci választók megerősítették Svájc hírnevét mint stabil üzleti központot

– tette hozzá.

A svájci döntés idején a kormányok megközelítése a tehetős magánszemélyek felé élesen szétvált. Egyes pénzügyi központokban felgyorsult a verseny a gazdag családokért: Dubaiban, Abu-Dzabiban, Hongkongban és Szingapúrban adókedvezményekkel és enyhébb szabályozással igyekeznek vonzani az egyszemélyes family office-okat. Hongkong 2023-ban becslések szerint 2 700 family office-nak adott otthont, és 2025 végéig további 200-at kíván vonzani.

Másutt viszont szigorítanak vagy emelik a terheket. Olaszország átalányadó-rendszere a külföldi jövedelmekre – különösen Milánó köré szerveződve – sokakat csábított az országba, ám a kormány októberben bejelentette, hogy a jövő évtől 50 százalékkal, 300 ezer euróra emeli a terhet. Az Egyesült Királyságban Rachel Reeves pénzügyminiszter tavalyi első költségvetésében megerősítette a "non-dom" státusz eltörlését, amely lehetővé tette, hogy az Egyesült Királyságban élők külföldön szerzett jövedelmeik és nyereségeik után ne fizessenek brit adót.

Svájci ügyvédek szerint a népszavazási javaslat rontotta az ország esélyeit arra, hogy a brit non-dom változások nyomán várható adóexodusból profitáljon; sokan inkább Olaszországot választották Svájc helyett.

Közben október végén a francia parlament elutasította a szocialisták 2 százalékos vagyonadó-javaslatát a 100 millió euró feletti vagyonokra, ahogy egy másik, 3 százalékos, a 10 millió eurót meghaladó vagyonokat érintő indítványt is.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images