Elsütötte különleges adófegyverét a kormány, ki fizeti a súlyos árat valójában?
Bank

Elsütötte különleges adófegyverét a kormány, ki fizeti a súlyos árat valójában?

Csak idő kérdése volt, hogy mikor jelenti be a kormány a kiigazító csomagját, ugyanis a jövő évi és az idei költségvetésen is lyuk tátong. A megoldás egy részét az egyik legkíméletlenebb adózási csodafegyver hozta, amely mindig óramű pontosággal hozza az elvárásokat: alaposan megemelték a tranzakciós illetéket. Az idén közel 100, jövőre majdnem 250 milliárd forinttal megemelt adót a bankok szedik be, ám nem mindegy, hogy ebből kire és mennyit hárítanak tovább.

A láthatatlan fejőstehén

Technikailag több mint 10 éve fizetik a bankok a tranzakciós illetéket, ám az áthárítás miatt helyettük elsősorban a vállalati, és kisebb részben a lakossági banki ügyfelek viselik a terhet. (2019-ben kiderült, hogy a teljes tranzakciós illetékbevétel nem egészen negyede, kb. 22 százaléka érkezik a lakosságtól, a többit a vállalati tranzakciók adják).

Azóta ugyan időről-időre felmerült, hogy csökkenteni, módosítani kellene az illetéket, de

a kormány nem szívesen nyúlna a szinte láthatatlanul legelésző, de így is évente több száz milliárdot tejelő fejőstehénhez.

Hogy néz ki az emelés?

Azoknál a tranzakcióknál, amelyek után eddig is fizetni kellett tranzakciós illetéket, így változik az illeték augusztus 1-jétől:

  • általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik 0,3 százalékról, és fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
  • készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik 0,6 százalékról.

Vagyis a normál tranzakciós illeték esetében a terhek az eddigiek másfélszeresére növekednek. A nagyobb ügyletek esetén pedig duplázódásról beszélünk, hiszen a felső limit 10 ezer forintról 20 ezer forintra emelkedik.

Október 1-jétől jön egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő:

  • ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmaz (ideértve a deviza swap-ügyleteket is), úgy ezt az ügyletet 0,45 százalékkal magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli, 20 ezer forintos limit mellett. Vagyis 0,3-ról 0,9 százalékra nő az illeték a devizakonverzióval járó ügyletek esetében.

Érdemes megjegyezni, a fizikai pénzváltásra eddig is vonatkozott a tranzakciós illeték, amely az általános 0,45-ös szintre emelkedik.

Tranzakciós illeték változása
  Emelés előtt Emelés után Emelés költségvetési hatása 2025-re (mrd forint)
Általános illeték 0,3%/max. 10 ezer forint 0,45%/max. 20 ezer forint 213
Készpénzfelvételi illeték 0,6%/max. 10 ezer forint 0,9%/max. 20 ezer forint
Devizakonverziós kiegészítő illeték - 0,45%/max. 20 ezer forint 30
Forrás: Portfolio-gyűjtés      

A fentiek alapján a felső (kétszeres) limetek elérése a következőképpen módosul: eddig 3,333 millió volt a 10 ezres illetéklimit eléréséhez szükséges határ, most ez tisztán forint ügyleteknél 4,444 millióra, devizakonverziósoknál 2,222 millióra változik.

Hogy néz ki a matek?

Az általános illetékemelésből 85 milliárd forintot, a kiegészítő konverziós illetékből 7 milliárd forintot vár a kormány 2024-ben. Utóbbiról tudjuk, hogy 2025-ben elérheti a 30 milliárd forintot. A kormány 2024-re 348 milliárdos bevételre számított az emelés előtt, az emelések után ez 440 milliárd forintra módosul.

2025-ben a konverziós kiegészítő illetékkel, a megemelt általános illetékkel és a megemelt felső határokkal együtt, feltételezve az előző évi pénzforgalom-növekedés folytatódását

becsléseink szerint 2025-ben kicsit több, mint 600 milliárd forint csilingelhet az államkasszában tranzakciós illetékből.

A kormány és a bankszektor másképpen értelmezi, mennyire volt jó éve a bankoknak tavaly (erről például itt és itt, itt és legutóbb itt írtunk), az viszont tény, hogy a pénzforgalmi bevételek szépen híznak, és ebből a tranzakciós illetéket levonva is marad még a bankoknál.

2023-ban a bankok egész éves pénzforgalmi bevétele (átutalási díjak, kártyás bevételek, számlavezetési díjak stb.) meghaladta a 840 milliárd forintot, ebből 333 milliárd forintot fizettek be tranzakciós illetékként, vagyis durván 507 milliárd forintnyi bevételük maradt az illetéktől tisztítva.

penzforgalom071101

Fejlesztési és működési költségek is akadnak bőven a bankoknál, elég csak az Azonnali Fizetési Rendszerre gondolni. Ám azt is érdemes észben tartani, hogy iparági szakértők szerint a pénzforgalom egyre inkább alapszolgáltatás a bankoknál, nem pedig profitcentrum.

Ki állja a cechet és meddig?

Az áthárítás kérdése kemény dió: a kormány az illetékemelést nem engedi átterhelni a lakossági ügyfelekre, 2024 végéig e körben megtiltotta a díjemelést vagy kedvezmények eltörlését.

Ez a pénzforgalmat jól ismerő forrásunk szerint egyelőre hatékonyan megakadályozza a bankokat abban, hogy áthárítsák a díjakat a szegmensben. Bár más szolgáltatások árát növelheti a bank, a verseny ezt korlátozni fogja.

Annyit lehet mondani 2024-ről, hogy az idei 92 milliárdos illetékbefizetés lakossági részét (kb. 20 százalékát) valószínűleg a bankok állják, a vállalati részt valószínűleg áthárítják.

Az is világos, hogy

a díjemelési stop lejárta után a bankok át fogják terhelni a lakossági ügyfelekre is az illetéket, és erre minden joguk megvan: a díjemelések oklistájában szerepel a jogszabályi változás is.

Ám az már nem olyan biztos, hogy csak év végéig marad érvényben a stop. Ahogy azt már láthattuk korábban, könnyen lehet, hogy a kormány még évekig, de legalább a 2026-os országgyűlési választásokig nem fogja elengedni a lakossági ügyfelek kezét.

A tranzakciós illetékmentességet a lakossági átutalásoknál az eddigi 20 ezer forintról 50 ezer forintra növeli a kormány, ezt már korábban is javasolta az MNB. Arra is figyelni kell majd a szabályozóknak, hogy ahogy a terheket, ez esetben a kedvezményt is átadják a lakosságnak a bankok. Mivel az ügyfél számára kedvezően változtathatnak a díjakon, ezzel nem kell megvárniuk az év végét sem.

Mennyire drágul meg a devizaváltás?

A konverziós kiegészítő illeték - ellentétben az általános szabályokkal - a saját számlák közötti váltásra is vonatkozik, tehát például a Revolut, a Wise, vagy a területen éppen velük versenybe szálló hazai bankok multidevizás számlás átváltására is fizetni kell 0,45 százalékot, maximum 20 ezer forintot.

Ugyanakkor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap már azt mondta, ha középárfolyamon vált a Revolut és a Wise a lakossági ügyfeleknek, akkor nem kell a megemelt illetéket megfizetni.

Ha lesz ilyen szabály, az nyilván a bankokra is így fog vonatkozni. Amíg ezen részletek nem dőlnek el, azt sem tudhatjuk, hogyan drágulhatnak meg ezek a szolgáltatások, de a tegnapi jelzés alapján bízhatunk benne, hogy leginkább a vállalati devizaügyletek adójáról van szó. Ez az év végéig, az áthárítási stopig szinte biztosan kiderül majd.

Lehetséges hatások

Nem tudhatjuk, hogy mi lett volna, ha sosem vezetik be a tranzakciós illetéket, de iparági szakértők is úgy vélik, hogy a puszta léte nem vetette vissza jelentősen a digitális átállás folyamatát a pénzforgalomban. Mindenki hozzászokott, hogy a „bank” (valójában az állam) csipeget az átutalásokból, és a minapi emelés sem fogja érezhető mértékben a készpénzhez visszatéríteni a banki ügyfeleket.

Ugyanakkor az szinte biztos, hogy előbb-utóbb lakossági oldalon is érezni fogjuk az illetékemelés hatását, és az is, hogy a vállalatok már idén extra költségekkel számolhatnak majd.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újult erővel támad a fertőzés, ami Magyarországon is halálozással járt - Már a hazai járványhatóság is figyelmeztet

Pénzügyi modellező/vezető modellező

Pénzügyi modellező/vezető modellező
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai?

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Kérdések és válaszok azzal kapcsolatban, hogy mire figyelj, ha kezdő befektető vagy!

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Követeléskezelési trendek 2024
2024. szeptember 18.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Budapest Economic Forum 2024
2024. október 17.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Bankkártyabomba: berobban Magyarországra a bankok nagy ellensége