Két évük van az alapkezelőknek, hogy kitaláljanak valamit

Hasonló témákról is szó esik az október 30-i Portfolio.hu Öngondoskodás 2013 Konferencián. Regisztráljon Ön is a rendezvényre!

A magyar megtakarítási piacon igazán két termék keresett a lakossági befektetők körében, ez a kettő az állampapír és a befektetési alap. Az alapkezelők szempontjából a helyzet azért kedvező, mert az agresszív árazás miatt versenytársnak számítanának az állampapírok, viszont egyelőre a két termékkategória jól meg tud egymás mellett élni, hiszen a lakosság inkább a betétekből csoportosítja át a vagyonát. A kerekasztal beszélgetésben résztvevő szakemberek szerint hosszabb távon viszont már komolyabb versenyre van kilátás, már csak azért is, mert a banki értékesítési csatornákban magas marzs mellett értékesíthetők az állampapírok.

A banki értékesítésben éles váltás nem valószínű a következő években, egyelőre a tartósan alacsony betéti kamatkörnyezetre kell felkészülni, a hitelezési aktivitás alacsony volta miatt forint forrásra a bankoknak nincs igazán szükségük. A befektetők korábban nagy dilemmában voltak, amikor a bankok az akciós betéteket a jegybanki alapkamat felett több százalékponttal magasabban árazták, most viszont három hónapos időtávon alig lehet megkeresni betéten 2-2,5%-ot. Ilyen feltételek mellett a betéten kívüli megtakarítási termékek továbbra is fókuszban maradhatnak.

Az igazán nagy kérdés az, hogy ha a gazdasági növekedés magára találásával összhangban a hitelezés is beindul, akkor mi lesz a befektetési alapokkal. Szakértők szerint körülbelül két év türelmi ideje még lehet a szektornak, ez alatt az idő alatt kell kitalálni, hogy milyen alternatívát adjanak az alapkezelők az ügyfeleknek. Ma a legjobban értékesíthető alapok a pénzpiaci és rövid kötvényalapok, az ügyfelek azonban a mögöttes eszközök átárazódása után nem fognak mindig kitartani az alapok mellett. Valahogy az alapkezelőknek azt kell megoldaniuk, hogy magasabb hozammal kecsegtető, de még nem túl magas kockázatvállalási termékekbe irányítsák át az ügyfeleket. Erre bizonyos esetekben az abszolút hozamú alapok lehetnek jók, viszont kézenfekvő a korábban nagyon elfeledett, de most újra felfedezett vegyes alapok előretörése.

A panelbeszélgetés során szó esett az alapok költségterheléséről is, a hivatalosan elérhető információk szerint egy alacsony kockázatú alapért is elkérnek az alapkezelők 1,5-2%-ot, ami ilyen alacsony kamatkörnyezetben nem lesz fenntartható. Egyelőre a költségek visszavágása több tényező miatt nem történt meg. Egyrészt az ügyfelek felől még töretlen a tőkebeáramlás az alapokba. Másrészt még nem látták be a befektetők, hogy az előretekintő hozamok az alapoknál jelentősen lecsökkentek. Végül, de nem utolsó sorban az értékesítési csatornák abban érdekeltek, hogy az alapokra terhelt forgalmazói díjak fennmaradjanak. A tartósan alacsony kamatkörnyezet viszont egy idő után az alapkezelőket is rá fogja bírni, hogy a pénzpiaci vagy éppen a rövid kötvényalapoknál a költségterhelés csökkenjen.

A felszólalók egyöntetű véleménye szerint az alapkezelőknek fokozott hangsúlyt kell fordítaniuk az ügyfelek és az értékesítői hálózatok edukációjára. A témakör jellemzően feljön a hasonló témájú beszélgetéseken, azonban sajnos még mindig ott tartunk, hogy érdemi előrelépés nem történt a lakossági ügyfelek pénzügyi kultúrájában. Sokan még most sem ismerik a befektetési alapokat, sem magukat az alapkezelőket, sok termék teljesen ismeretlen számukra. Emiatt fordulhat elő, hogy egy külön befektetési alapokból álló portfóliót lehetetlenség eladni a lakossági ügyfelek széles tömegeinek, csak egyetlen alap adható el, így például egy diverzifikált portfóliót adó abszolút hozamú alap vagy egy aktívan kezelt vegyes alap.

A befektetési alapok alacsony ismertsége nagy lehetőséget tartogat a szektor számára, a lakossági befektetők széles tömegeit lehetne elérni, erre a legjobb módszer a megtakarítási program lehet. viszonylag sok ember megengedheti magának, hogy hosszabb távon, bizonyos céllal megtakarítson, ezt kellene kihasználni. Széles körre lehet célozni, potenciális ügyfél lehet, aki havonta 5000 forintot tud csak éppen félrerakni, vagy az is, aki 50-100 ezer forintot. Egyelőre ezen a téren nem sikerült áttörő sikert elérni, a következő évek nagy kihívása az, hogy minél több ügyfélhez jussanak el a befektetési alapok.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• öngondoskodás,
• dorsum