Erre kevesen gondolnak, amikor drága ajándékot vesznek karácsonyra

Évről évre nő a közjegyzők előtt kötött ajándékozási szerződések száma: az elmúlt két évben 26 százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz ajándékozási ügyben - tudta meg a Portfolio a Magyar Országos Közjegyzői Kamarától (MOKK). Bár időről időre mindenki kedveskedik ajándékkal a szeretteinek - főleg a karácsonyi időszakban nagyon aktuális ez a téma - kevesen tudják, hogy kinek, mikor és mekkora illetéket kell fizetni az ajándékozás után. Ráadásul ajándékot nemcsak adni lehet, hanem vissza is lehet követelni, és vissza is utasíthatjuk, ha nem szeretnénk részesülni benne, illetve az ajándékozást akár feltételekhez is köthetjük.

Miért kössünk ajándékozási szerződést?

Sok mindent ajándékozhatunk: pénzt, ékszert, festményt, autót vagy vagyoni értékű jogot (pl. társasági részesedést), de például egy tartozás elengedése is ajándékozásnak minősül.

Az egyik legfontosabb tudnivaló az ajándékok értékével kapcsolatos: a törvény megkülönböztet szokásos mértékű, illetve azt meghaladó mértékű ajándékot. Kisebb ajándékokról (pl. egyszer ékszer, karóra) nem szokás szerződést írni, ám értékesebb ingóságoknál (pl. autó) célszerű, ingatlan ajándékozásakor pedig kötelező

- mondta el Parti Tamás közjegyző, a Budapesti Közjegyzői Kamara (BKK elnöke.

Aki szeretné írásba foglaltatni az ajándékozást, annak célszerű a megajándékozottal közjegyzői okiratba foglalt ajándékozási szerződést kötnie. Ennek az alábbi esetekben lehet kiemelten fontos szerepe:

• Az okirat bizonyítékként szolgálhat, ha később számot kell adni arról, hogy hogyan került az illető tulajdonába az adott értéktárgy (vagy annak ellenértéke) például vagyongyarapodás igazolásának szükségessége, válás vagy öröklés esetén;
• Az okiratban meghatározott feltételek bekövetkezése és ehhez kapcsolt megfelelő megajándékozotti kötelezettségvállalás esetén az ajándék peres eljárás nélkül visszakövetelhető lesz.

A megajándékozott sem jár rosszul a szerződéssel, mert a közokirat mindkét fél vonatkozásában kiemelt bizonyító erővel hivatkozható.

Mit jelent a szokásos mértékű ajándék?

A törvény által megkülönböztetett szokásos mértékű, illetve azt meghaladó mértékű ajándék megítélése relatív. Befolyásolja például, hogy milyen a felek anyagi helyzete, hiszen más a szokásos egy gazdag és egy szegényebb családban. Általános zsinórmértékként a bírósági gyakorlat egy gépkocsi ajándékozását már nem tekinti szokásos mértékű ajándéknak.

Az ajándékozást - az illetékről szóló törvényben meghatározott kivételekkel - az állami adóhatósághoz 30 napon belül be kell jelenteni. Az ajándékozási illeték általános mértéke az ajándékozás tárgyának értéke után 18%, a lakástulajdonhoz köthető vagyoni jog ajándékozási illetékének mértéke 9%.

Az ajándékozás tárgyától (pl. ingatlan) vagy értékétől függően illetékköteles, és mindig az, ha okiratot állítottak ki róla vagy ha az ingó ajándék értéke meghaladja a 150 ezer forintot. De létezik az ajándékozás tárgyától vagy a szerződő felek személyétől függő illetékmentesség: például az egyenesági rokonok és a házastársak egymás közötti ajándékozása illetékmentes.

Visszautasítás, visszakövetelés és kikényszerítés

Az ajándékot vissza is lehet követelni, vissza is lehet utasítani, illetve akár feltételekhez is lehet kötni. Az ajándékozó megtagadhatja a szerződés teljesítését, ha saját körülményeiben vagy a megajándékozotthoz fűződő viszonyában olyan lényeges változás következik be, ami miatt a szerződés teljesítése nem várható el tőle. Bizonyos feltételek esetén arra is jogosult, hogy az ajándékot visszakövetelje, de ez alól kivétel a szokásos mértékű ajándék. Az ajándékozó akkor is visszakövetelheti az ajándékot, ha a létfenntartása érdekében szüksége van rá, feltéve, hogy a megajándékozott még rendelkezik az ajándék tárgyával.

Az ajándékot vissza is lehet utasítani minden további nélkül, hiszen az ajándékozási szerződés kétoldalú szerződés, vagyis ketten kellenek hozzá: egy ajándékozó, aki adni akar, és egy megajándékozott, aki ezt elfogadja. Ha pedig az ajándékozó az ajándékot a szerződésben meghatározott határidőben, nem adja át a megajándékozottnak, akkor az a közjegyzői okiratba foglalt szerződés alapján az ajándékozótól akár végrehajtási eljárás keretében is kikényszeríthető.

Az ajándékozást lehet feltételekhez is kötni: például csak akkor lesz gyermekünké az áhított autó, ha elvégzi az egyetemet, vagy vissza kell adnia az egyetemi évek alatt használt autót, ha nem szerzi meg a diplomát. Az úgynevezett halál esetére szóló ajándékozási szerződés pedig még az örökhagyó életében jön létre azzal a céllal, hogy a megajándékozott csak az örökhagyó halálával szerzi meg az ajándék tulajdonjogát. A hagyatéki eljárás során is lehet ajándékozni, ilyenkor az örökös a megszerzett örökségét vagy annak egy részét ruházza át a törvényben meghatározott lehetséges személyekre. Például, ha öröklünk egy lakást, azt még a hagyatéki eljárás során örököstársunknak ajándékozhatjuk. Ebben az esetben azonban tudnunk kell, hogy az esetleges hagyatéki tartozásokért az ajándékozó örökrésze erejéig az ajándékozástól függetlenül továbbra is felelős marad. Az ajándékozás kérdése tehát nem feltétlenül egyszerű, így főleg értékes ajándékok esetén a fenti összefüggések miatt érdemes lehet közjegyzőhöz fordulni, aki az igazságszolgáltatás részeként a jogviták megelőzése érdekében tevékenykedik.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• szerződés,
• mokk,
• közjegyző