Nem mindennapi, amit ők csinálnak - Befektetési sztorik magyar profiktól

‹ 1 2

A HOLD Alapkezelő munkatársai nemcsak régiós, hanem magyar piaci sztorikat is hoztak az elmúlt évekből, a két jelentősebb befektetési lehetőséget és értéket a Graphisoft Parkban és az Állami Nyomdában látták.

• A Graphisoft Parkkal kapcsolatban kiemelték az elemzők, historikus okokra vezethető vissza a céggel kapcsolatos érdeklődésük. Kezdetben a szoftvercéggel foglalkoztak, a szétválást követően pedig úgy döntöttek, megtartják a részvényeket, mivel értéket láttak a cégben. A válságot követő nyomott árak ellenére növelték pozíciójukat a Graphisoft Parkban, főként a menedzsmentbe vetett hit miatt, ugyanakkor a cég részvényei csak az utóbbi két évben kezdtek felértékelődni, annak ellenére, hogy a tőkepiaci felívelés már hosszabb ideje tart.
• A másik jó magyar befektetési sztorinak az Állami Nyomda bizonyult, ahol a 2010-es kormányváltást követően sokan megkérdőjelezték, hogy az árbevétel 50%-át adó kormányzati megrendelések mellett mi lesz a cég sorsa. Azzal a HOLD elemzői is egyetértenek, hogy hagyományos nyomdaként nem volt túl sok hozzáadott értéke a cégnek, de itt egy digitális adatbiztonsággal és annak a szavatolásával foglalkozó vállalatról volt szó, amely tevékenység kevésbé helyettesíthető, így az erre a piacra való belépési korlát is viszonylag magas. A portfóliómenedzserek szerint a két cégen éves szinten 14%-os éves részvényesi hozamot lehetett realizálni az elmúlt 10 évben, ami a krízis időszakát is magában foglalja.

Ezek a sztorik nemcsak a válság utáni felívelés gyöngyszemei, mert akár így is tekinthetnénk rájuk. 2009-2010 után mindenki tudna jó sztorikat hozni a piacról. Éppen amiatt érdekesek ezek a sztorik, mert bár a piacokon már látható volt felértékelődés a válság után, ezekben a vállalatokban valamiért nem. De mivel láttuk az értéket bennünk és alaposan megismertük ezeket, meg mertük venni a részvényeket. Ráadásul ezen befektetések sikeréhez nem kellett a 2016/17-ben kibontakozó széles körű nagy részvénypiaci rali. Sok olyan esetet is láttunk a piacon az elmúlt években, ahol az első ránézésre olcsónak tűnő részvények végül nem értékelődtek fel

- mondja Orosz.

Vannak olyan befektetéseink is, melyeken sokszor nem úgy kerestünk pénzt, hogy megvettük olcsón és eladtuk a fair értékén, hanem vásároltunk egy vonzónak tűnő szinten. Majd lejjebb esett, ahol tovább növeltük a pozíciót. Volt, hogy több ilyen kör is előfordult mire jött a felívelés. Van olyan példa is, hogy még nincsen a kezdeti ár felett az adott társaság részvénye, de mivel a pozíciót összességében alacsonyabb áron építettük ki, már realizálódott nyereség a befektetésen.

Mielőtt még valaki azt gondolná, hogy a mai környezetben bármit meg lehet venni, látni kell, hogy most a világban nagyon sok részvény úgy ment nagyon sokat, hogy egyáltalán nem egy ciklusátlagot vagy egy hosszú távon fenntartható cashflow-t tükröző áron forognak a részvények, hanem annál jóval magasabban, "amihez már nem nyúlnánk" kategóriában

- fűzi hozzá Szőcs.

A befektetés, ami nem jött össze...

A portfóliómenedzserek meséltek olyan befektetésekről, amelyekben hiába bíztak, az idő és egyéb körülmények miatt kénytelen voltak idő előtt megválni. Ilyen volt az Ablon esete, amelyről Orosz Gergő beszélt:

Találtunk egy alulértékelt, ingatlan bérbeadással és üzemeltetéssel foglalkozó céget. A portfóliójában voltak olyan ingatlanok, amelyek bár hozamot generáltak, nagyon alacsony kihasználtsággal rendelkeztek, és voltak olyanok, amelyek nem termeltek hozamot (telkek, fejlesztési projektek), utóbbiak kissé vitték is a pénzt. Mindezek mellett egy jelentős összegű hitele is volt a vállalatnak.

Őszintén szólva kissé pesszimisták voltunk, a telkek szerintünk olyan értéken voltak nyilvántartva, ami nem volt reális, de a bevételekből a cég a hitelek aktuális esedékességét rendezni tudta. Mivel a válság után voltunk, bíztunk egy likvidebb piacban és az ingatlanpiaci felértékelődésben, de a hiteleknek kétségtelenül volt egy megújítási kockázata. Végül lassabban jött a fordulat, mint ahogy azt reméltük, a hitelek megújítása egyre esedékesebbé vált, és onnantól kezdve kényszerpályán kezdett el mozogni a cég, de jó esélyt láttunk arra, hogy a bankokkal történő egyezkedést követően is termőre fordulhat a befektetésünk. Végül nem lett igazunk.

Az Ablonnál két dolgot néztünk be: az egyik, hogy későn jött a piaci fordulat, a másik, hogy ezek a hozamot nem termelő ingatlanok nagyon durván túl voltak értékelve, és a likviditási nehézségek egyre lejjebb vitték ezeknek az eszközöknek az árát. De ettől még kereshettünk volna pénzt a részvényekkel, végül kijött a vállalatból az érték, csak nem számunkra. Jött egy cseh befektető, aki a háttérben megegyezett a bankokkal, megvette a követelésüket, ezzel ő lett a legnagyobb hitelezője a vállalatnak. Kisebbségi tulajdonosként hirtelen elég rossz alkupozícióba kerültünk. Tett egy ajánlatot a részvényekre, amelyet kénytelenek voltunk elfogadni. Ki akarta vinni a céget a tőzsdéről, ami számunkra egyértelműen hátrányos volt. Egy illikvid papír, a tulajdonos kénye-kedvének kitéve, vagy az értékesítés. Inkább az eladás mellett döntöttünk.

...és a befektetés, ami még nem dőlt el

A nem régiós, sokkal inkább globális és még folyamatban lévő befektetési ötlettel kapcsolatban Szabó Balázs részvényelemző osztotta meg gondolatait.

Újabban a konténerhajók piacába ásta bele magát az alapkezelő, amely a globalizáció és a világkereskedelem felfutása következtében folyamatos emelkedésben volt. Most, hogy a világkereskedelem növekedési üteme mérséklődött, miközben a múltbeli megrendeléseknek köszönhetően további konténerhajók jöttek be a piacra, túlkínálat alakult ki.

A használt hajók ára elképesztő mértékben esett, azt gondoltuk, ez nem maradhat így sokáig. A bérleti díj sokszor már a hajó fenntartási és üzemeltetési költségszintje alatt volt. Ezt látva feltételezni lehetett, hogy új hajókat már nem rendelnek, és szépen kitisztul majd a piac

- mondja Szabó.

Elkezdtünk olyan vállalatot keresni a tőzsdén, amely ilyen eszközöket tulajdonol, de azt láttuk, hogy jóval az eszközérték felett forognak ezek a vállalatok, így inkább azon kezdtünk el gondolkodni, hogy közvetlenül egy hajót vagy hajókat vegyünk piaci áron. Időközben kiderült, hogy van egy német alapkezelő, az MPC Capital, amely arra gyűjtött pénzt, hogy használt, 5-10 éves konténerhajókat vegyen. Felvettük velük a kapcsolatot, a forrásbevonásban mi is részt vettünk, így közvetetten, piaci áron tudtunk konténerhajókat venni.

Szabó szerint lehet bízni abban, hogy előbb-utóbb kijön a vállalatból az érték, jelenleg 15%-kal forog magasabb árfolyamon a cég, mint amennyin beszálltak. Vannak persze kockázatok is, a szakértők szerint az egyik ilyen, hogy a világkereskedelem alapvetően kötődik Kínához, és ha Kínával bármi gond adódik, annak nagy hatása lehet a konténerhajó-piacra is. Fontos pozitívum viszont, hogy a cég tulajdonosa jelentős vagyonnal van bent a vállalatban, bízni lehet abban, hogy ő is érdekelt a sikeres működtetésben.

Akkor most van jövője az értékalapú befektetésnek?

Az értékalapú megközelítésen alapuló stratégia nem volt az elmúlt év legjobb választása, de megéltünk már ilyet. Hosszú távon kifizetődő megnézni, hogy mit vásárol az ember

- mondja el véleményét Orosz.

Szőcs szerint ma mindent a kötvényhozamokhoz benchmarkolnak, amelyeket a globális jegybankok mesterségesen alacsonyan tartanak, innentől kezdve a kötvényhozamokhoz képest mondhatjuk, hogy nem olyan drágák a piacok, de azok a kötvényhozamok nagy valószínűséggel nem maradnak sokáig a jelenlegi szinten. És ekkor fog igazán felértékelődni az értékalapú befektetési stratégia.

A cikk megjelenését a HOLD Alapkezelő támogatta.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• árgyelán ágnes,
• any biztonsági nyomda,
• Graphisoft Park

• Gyors nyerészkedés vs kivárás.
• A magyar piac nagy sztorijai.