Egyre több magyar számára elérhető a szupergazdagok kedvenc vagyontervezési eszköze

Bár a bizalmi vagyonkezelés jogintézménye már több, mint tíz éve létezik Magyarországon, ez a fogalom csak az elmúlt pár évben került be igazán a köztudatba és sokak számára még mindig kissé homályos lehet. Mit jelent ez a gyakorlatban, ki végezhet ilyen tevékenységet?

A bizalmi vagyonkezelést gyakran túlmisztifikálják, holott a lényegét tekintve egy olyan megbízásról van szó, amelynek keretében egy meghatározott vagyont szabályozott feltételek szerint kezelünk és fektetünk be. Ha leegyszerűsítjük a fogalmat, tulajdonképpen minden olyan személy, aki valaha befektetési alapot vásárolt vagy nyugdíjpénztári szolgáltatást vett igénybe, egyfajta bizalmi vagyonkezelési struktúrában helyezte el vagyonát. Mind a befektetési alapok, mind pedig a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók esetében előre meghatározott befektetési politika érvényesül, amely a befektetési alapoknál például a kezelési szabályzat formájában rögzíti, hogy a vagyonkezelő milyen eszközökbe fektethet és melyekbe nem. 

A fő különbség, hogy míg a befektetési alapok egy közös portfólióban kezelik több ügyfél vagyonát, addig a bizalmi vagyonkezelés személyre szabott, és minden ügyfélhez egy-egy elkülönített vagyontömeg tartozik.

Ez nagyobb védettséget is biztosít, hiszen ahogy a befektetési alap nem kerül az alapkezelő tulajdonába, úgy a kezelt vagyon sem lesz a bizalmi vagyonkezelőé. Nem professzionális vagyonkezelő tulajdonképpen bárki lehet, de a bizalmi vagyonkezelés üzletszerű végzéséhez több ügyfél esetén az MNB engedélye szükséges. 

Befektetési alapkezelők esetében egyes szereplők kifejezetten részvényalapokban, mások kötvényalapokban vagy ingatlanalapokban rendelkeznek mélyreható szakértelemmel, ehhez hasonlóan a bizalmi vagyonkezelők specializációja is eltérő lehet: egyesek értékpapírokban, mások cégek tulajdonosi irányításában vagy ingatlanokban erősek.  

Az APELSO-nál mi elsősorban értékpapír-alapú bizalmi vagyonkezelésre specializálódtunk. Tevékenységünket nem csupán a bizalmi vagyonkezelési struktúrákon belül végezzük, hiszen cégcsoportunk része egy több mint 300 milliárd forintot kezelő intézményi befektetési alapkezelő, emellett pedig együttműködésben állunk a legtöbb hazai privátbankkal, lehetővé téve egyedi, személyre szabott portfóliók kialakítását ügyfeleink számára. 

Természetesen a bizalmi vagyonkezelés keretében különböző vagyontárgyak elhelyezésére is lehetőség van, így annak összetétele az ügyfél egyéni preferenciáitól függ. Ügyfeleink között is akadnak olyanok, akik ingatlanportfóliót, vagy a vállalati részesedéseiket helyezték bizalmi vagyonkezelésbe. A vagyonkezelő szerepének jellege minden esetben egyedi megállapodás tárgyát képezi. 

Miért éri meg bizalmi vagyonkezelést választani, például a klasszikus privátbanki szolgáltatásokkal szemben?

Úgy vélem, hogy a bizalmi vagyonkezelés egyik legfontosabb előnye a szakértelem biztosítása, különösen a pénzügyi befektetések területén. Családon belül nem mindig adott az a szaktudás, amely szükséges ahhoz, hogy hosszú távon – akár 5, 10 vagy 20 éves időtávban – infláció feletti hozamokat lehessen elérni. Az APELSO-val mi ezen a téren jeleskedünk. A bizalmi vagyonkezelési struktúrák jellemzően hosszú távra szólnak, a törvény is lehetőséget biztosít akár 50 éves időtartamra.  

A bizalmi vagyonkezelés garanciarendszere szintén kiemelkedő, hiszen a vagyon elkülönítése kötelező érvényű. Ahogyan a befektetési alapkezelők is elkülönítve kezelik az alapok eszközeit, a bizalmi vagyonkezelő is köteles minden ügyfél vagyonát elkülönítetten kezelni és nyilvántartani. Ennek eredményeként a vagyonkezelő esetleges pénzügyi nehézségei sem érintik az ügyfél vagyonát, amely szükség esetén egy másik vagyonkezelőhöz átvihető vagy az ügyfél által közvetlenül hozzáférhető marad. 

Mit tapasztalnak, általában mik azok a klasszikus okok, élethelyzetek, ami miatt az APELSO ügyfelei a bizalmi vagyonkezelést választják?

A szakértelem mellett - tapasztalataink szerint - három lényeges tényező miatt választják egyre többen ezt a megoldást. 

Az első eset az örökösödés tervezése: Magyarországon továbbra sem lehet haláleseti rendelkezést tenni értékpapírszámlák esetében, így hagyatéki eljárás során az örökösök között megosztásra kerül az értékpapír-portfólió, ami különösen nagy összegek esetén problémás lehet.

Például, ha egy számlatulajdonos 200 millió forintnyi értékpapírt tart TBSZ számlán, és örökösei egy 18 és egy 10 éves gyermek, akkor az idősebb esetében a vagyon azonnal a rendelkezésére áll, ami nem feltétlenül előnyös, a kiskorú örökrésze pedig gyámhatósági felügyelet alá kerül, ami jelentősen korlátozza annak felhasználási és befektetési lehetőségeit. 

Bizalmi vagyonkezelés esetén a portfólió folyamatosan kezelhető marad a meghatározott befektetési politika szerint, függetlenül a hagyatéki eljárástól. Emellett előre meghatározott kifizetési struktúrák alakíthatók ki, például a hozamok évente történő folyósítása, míg a tőke csak meghatározott életkor elérésével válik hozzáférhetővé. Lehetőség van célhoz kötött kifizetések előírására is, például oktatási költségek finanszírozására vagy ingatlanvásárlásra. Továbbá a vagyonkezelő felhatalmazható arra, hogy a tulajdonos életében, annak cselekvőképtelensége vagy egészségügyi problémái esetén is meghatározott célokra fordítsa a vagyont. Mindez alkalmassá teszi a konstrukciót egészen bonyolult családi élethelyzetek kezelésére is. 

Egy másik, gyakran előforduló tényező a vagyonvédelem kérdésköre. A korlátlan személyes felelősséggel járó szakmák gyakorlói – például ügyvédek, orvosok, cégvezetők – számos európai országban rendszeresen alkalmazzák a bizalmi vagyonkezelést vagyonuk védelmének érdekében. Magyarországon is létrehozható egy olyan struktúra, amely megfelelő körülmények között – amennyiben nem valósít meg fedezetelvonást – biztosíthatja, hogy a kezelt vagyon kívül maradjon a jövőbeni követelések érvényesítésének körén, közben pedig mégis hozzáférhető marad a tulajdonosa számára. 

A harmadik szempont az, hogy a bizalmi vagyonkezelés, az öngondoskodás és a családi vagyontervezés egyik eszközeként, számos országban adókedvezményekben részesül.  

Ez gyakran az árfolyamnyereségre vagy kamatbevételre vonatkozó adóterhek csökkentésében vagy eltörlésében nyilvánul meg. Magyarországon ezt leggyakrabban cégeladások kapcsán alkalmazzák, pedig az öt év után érvényes adómentesség akár a vagyonkezelés keretében kifizetett osztalékra is vonatkozhat. Továbbá lehetőség nyílik arra, hogy a nem TBSZ számlán tartott értékpapír-portfóliókat piaci árfolyamra történő felértékeléssel, adott esetben adómentesen likvidálják. 

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a bizalmi vagyonkezelés kizárólag adótervezési célból nem hozható létre. Amennyiben a struktúra mögött valódi öngondoskodási vagy családi vagyontervezési cél áll, az adózási előnyök kedvező mellékhatásként jelentkezhetnek. Ugyanakkor a konstrukció pusztán adóelkerülési célú alkalmazása természetesen nem lehetséges. 

A hírek szerint a közeljövőben terveznek piacra dobni egy bizalmi vagyonkezelt, védett TBSZ számlát. Honnan jött az ötlet és mit érdemes tudni erről a konstrukcióról?

Magyarországon a mai napig az a percepció él, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe vétel egy hosszadalmas, bonyolult és drága folyamat, ami kizárólag a legvagyonosabb ügyfelek számára elérhető. Ennek az az oka, hogy hazánkban eddig elsősorban a cégek és üzletrészek bizalmi vagyonkezelésbe adása terjedt el, ami mindig együtt jár egy átfogó vagyontervezési folyamattal, amely egyrészt időigényes és jelentős ügyfélinputot igényel, másrészt költséges, mivel jogi, cégértékelési és adótervezési költségekkel is számolni kell.

Ezzel szemben a pénz és nyilvános értékpapírok bizalmi vagyonkezelésbe adása nem igényli az összetett vagyontervezési folyamatok lefolytatását, miközben az adóelőnyök – ugyanúgy, mint az üzletrészek esetében – továbbra is érvényesülhetnek. Példának hoznám, hogy az Egyesült Államokban a Federal Reserve egy 2023 decemberében publikált kutatása szerint a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett medián vagyonérték 285 ezer dollár, azaz valamivel több mint 100 millió forint. Ez az ügyfélréteg lényegében megfeleltethető a hazai privátbanki ügyfélkörnek. A kutatás azt is megállapította, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe helyezett vagyon legnagyobb hányadát értékpapírok teszik ki. 

Ezt a lehetőséget meglátva hoztuk létre a Heritage bizalmi vagyonkezelési konstrukciót, amely egy egyszerű és rugalmas megoldást kínál. Ennek keretében az ügyfél a vagyonát – például a cégéből származó osztalékát, vételárkövetelését vagy meglévő értékpapír-portfólióját – bizalmi vagyonkezelésbe helyezheti, elsősorban öngondoskodási és családi vagyontervezési céllal.  

A konstrukció mögött egy partnerbanknál vezetett tartós befektetési számla (TBSZ) áll, amely biztosítja a vagyon strukturált és hatékony kezelését. Az ügyfél akár több ilyen konstrukciót is létrehozhat. A TBSZ szabályrendszere változatlanul érvényes: a gyűjtőév és az ötéves tartási időszak ugyanúgy alkalmazandó, és ennek eredményeként az öt év elteltével – a NAV vonatkozó állásfoglalása szerint – az eredeti osztalék, valamint a hozamok is adómentessé válnak. 

Milyen lehetőségei vannak az ügyfeleknek az öt éves időtartam leteltével?

Az ötéves befektetési időszak lejártát követően az ügyfél dönthet úgy, hogy felveszi megtakarításait, vagy meghosszabbítja a bizalmi vagyonkezelési struktúrát. Fontos kiemelni, hogy a bizalmi vagyonkezelés nem kizárólag ötéves időtávra hozható létre, hanem akár hosszabb periódusra is alapítható.

A családi vagyontervezés keretében lehetőség van arra, hogy a kedvezményezettek számára a tőke felosztása például tíz év múlva történjen meg, a vagyonrendelő szándékának megfelelően. Ez teljes mértékben az egyéni preferenciáktól és céloktól függ.

Emellett nincs akadálya annak sem, hogy az ügyfél az ötéves időszak lejárta előtt hozzáférjen a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyonhoz. Ebben az esetben azonban számolni kell az adózási következményekkel: a tartós befektetési számla (TBSZ) feltörésével a hozamok adókötelessé válnak, és a kivont összeg után a vonatkozó adóterheket - beleértve az esetleges személyi jövedelemadót is - meg kell fizetni. 

Ki az elsődleges célcsoportja ennek a konstrukciónak, és milyen költségekkel kell számolni?

A konstrukció egyesíti a professzionális befektetési szakértelmet az értékpapírszámlák esetében egyébként nem elérhető vagyonvédelmi megoldásokkal, valamint egy rugalmas öröklési és vagyonátruházási struktúrával, így a megoldást elsősorban privátbanki ügyfelek számára ajánljuk, akik adóhatékony módon kívánnak gondoskodni saját maguk és családjuk pénzügyi biztonságáról. Egy ilyen struktúra létrehozása jellemzően már körülbelül 100 millió forintos vagyonértéktől megvalósítható. 

Az ügyfél egy éves vagyonkezelési díjat fizet, melynek mértékét úgy alakítottuk ki, hogy az ügyfél összköltsége, beleértve a banki költségeket is, ne haladja meg az idehaza megszokott diszkrecionális portfóliókezelési díjat. Így egy standard díjazású, hosszú távú befektetésekre optimalizált, teljes mértékben védett vagyonkezelési konstrukciót és számlát adunk, amelynek kifizetési feltételei a halál vagy a betegség, cselekvőképtelenség esetén teljes mértékben rugalmasan meghatározhatók. 

Az APELSO eljárásának sajátossága, amely nemcsak ebben a konstrukcióban, hanem általában is érvényes, hogy a wealth management keretében részletes vagyonfelmérést végzünk az ügyfél számára, és ennek alapján személyre szabott portfóliót alakítunk ki, amely teljes mértékben az ügyfél egyéni céljaihoz illeszkedik. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos vagyonméret felett akár teljesen egyedi eszközökből összeállított, kifejezetten az ügyfél igényeihez igazodó portfóliót is létre tudunk hozni. 

Hogy néz ki a számlanyitás folyamata?

Igyekeztünk az eljárást egyszerűvé tenni: értékpapírokban, befektetési vagy megtakarítási eszközökben gondolkodva, a bizalmi vagyonkezelés onboarding folyamata hasonló ahhoz, mint amikor portfóliókezelési mandátumot adunk.  

A folyamat magában foglalja a devizanem és a kockázatvállalási hajlandóság kiválasztását, valamint az elvárt hozamszint meghatározását, ami az ún. MiFID-irányelveknek megfelelően zajlik. Ezt követően mi elkészíthetjük a portfóliótervet, amely természetesen függ attól, hogy milyen privát bankot vagy privát bankokat választunk számlavezetőként. Miután elkészül a portfólióterv, a folyamat a szerződéskötéssel, számlanyitással és az ügyfél befizetésével folytatódik, és ezt követően a bizalmi vagyonkezelés már működik is. 

Milyen várakozásokkal vágtak neki a 2025-ös évnek, tervben van-e esetleg más hasonló termék bevezetése?

Optimisták vagyunk a 2025-ös évvel kapcsolatosan, úgy véljük, hogy az APELSO vagyonkezelésével végzett, egyszerűsített bizalmi vagyonkezelési konstrukció jelentős mértékben hozzájárulhat az öngondoskodási hajlandóság növekedéséhez, szélesítheti a családtagokról történő gondviselés lehetőségeit, valamint egyszerűsítheti a családi vagyontervezést. Bízunk abban is, hogy a potenciális ügyfélkör felismeri a hosszú befektetési időtáv adta lehetőségeket, és igénybe veszi a szakértelmünket ezen a téren is. 

Nem kívánunk azonban pusztán ezen a szinten megállni, hiszen ez a termék csupán egy lépés számunkra a hosszú távú családi befektetési stratégiák irányába. Annak érdekében, hogy elérjük a nyugat-európai szintet, szükséges a termékpaletta bővítése a befektetési eszközök terén. Az alapkezelőnkkel együttműködve jelenleg is ezen dolgozunk, és várhatóan év közben alternatív eszközosztályok területén is új termékekkel fogunk piacra lépni.

A cikk megjelenését az APELSO Wealth Management támogatta.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.