Szakmák fizetése: mit gondol a társadalom, és mi a valóság? (x)

A No Fluff Jobs állásportál a transzparens bérsávokat és átlátható álláshirdetéseket támogatva legfrissebb kutatásával átfogó képet nyújt arról, hogyan viszonyul a szakmák fizetése a társadalmi elismeréshez Magyarországon. A „Szakmák megítélése Magyarországon 2025” című kutatás rámutat, mely hivatásoknál a legnagyobb az ellentmondás a munka értéke és a fizetés mértéke között – vagyis hol érzékelhető a leginkább, hogy a fizetése nem tükrözi a valós társadalmi hozzájárulást.

Ápolók, tanárok, rendőrök – akiket mindenki fontosnak tart, mégis alulfizetettnek érez

A válaszadók döntő többsége szerint az ápolók keresnek a legméltatlanabbul. 77%-a a megkérdezetteknek úgy érzékeli, hogy ez a hivatás létfontosságú, mégsem tükröződik az anyagi megbecsülésben. A rendőröket 62%, a tanárokat pedig 59% sorolta az alulfizetett kategóriába. Ők azok a közszolgálati dolgozók, akik nap mint nap a társadalom biztonságáért és tudásáért felelnek, mégsem kapnak elegendő anyagi elismerést.

Összességében elmondható, hogy válaszadók túlnyomóan úgy vélekednek, hogy annak ellenére, hogy ezen szakmák keresete méltatlanul alacsony, mégis nélkülözhetetlenül fontosak a társadalom működéséhez.

Az ápolók munkáját a válaszadók 97%-a nélkülözhetetlennek tartja a társadalmi fontosság tekintetében. A tanárok esetében 94% szerint nagyon fontos a munkájuk társadalomra gyakorolt hatása miatt. Míg a rendőrök esetében 89%-a a megkérdezetteknek úgy véli, hogy társadalmilag fontos a szakmájuk.

Érdemes szemügyre venni a KSH 2024-es adatait az említett három szakma bruttó átlagkeresetére vonatkozóan:

• Ápoló (3311): 746 284 Ft/hó
• Rendőr (5251): 751 481 Ft/hó
• Tanár: 687 448 Ft/hó (általános iskolai), 735 800 Ft/hó (középiskolai), 898 682 Ft/hó (egyetemi)

Bár ezek az összegek első pillantásra nem tűnnek kirívóan alacsonynak, fontos kontextusba helyezni őket. Egyrészt a szakmák fizikai és mentális megterhelése, másrészt a társadalmi elvárások és felelősség mértéke indokolhatná a magasabb jövedelmeket. Másrészt a bruttó bérek mögött nettóban jóval szerényebb jövedelem marad, miközben a munkavégzés gyakran túlnyúlik a munkaidőn, a felelősség pedig emberéleteket, jövőket érint.

Az ellentmondás a szakmák fizetési megítélése és a valóság között komoly társadalmi feszültségeket jelez. Sokan úgy vélik, hogy azok a szakmák, amelyek valóban az emberek jólétéért dolgoznak – például az egészségügy, oktatás vagy közszolgálat –, nem kapják meg az ehhez méltó anyagi elismerést. A megosztottság nem a szakmák fontosságában rejlik, hanem abban, hogy a szakmák fizetése sokak számára egy mélyen igazságtalannak érzett rendszer tünete, amely nem becsüli meg a társadalmilag legértékesebb munkát végzőket.

Az orvosokat már kevésbé sajnáljuk – de mi a helyzet a gazdálkodókkal?

Az orvosok megítélése már vegyesebb: 47% szerint megfelelően fizetettek, de 32% még mindig alulfizetettnek érzi őket.

Ez arra enged következtetni, hogy az egészségügyi elit (orvosok) társadalmilag egyre inkább elismert, miközben az ápolók továbbra is háttérbe szorulnak, nemcsak anyagi, hanem társadalmi szempontból is.

A 2024-es KSH-adatok alapján a bruttó átlagkereset az orvos szakmában általános orvos esetén 1 396 114 Ft/hó, míg szakorvos esetén 2 092 133 Ft/hó.

 A gazdálkodókkal szemben már más a társadalmi megítélés.  45%-a a megkérdezetteknek úgy látja, hogy nincsenek megfelelően megfizetve, miközben csak 27% szerint van rendben az anyagi elismerésük.

Gazdálkodó szakma bruttó átlagkeresete (FEOR 61 kategóriába sorolt agrárfoglalkozások) a KSH adatok szerint átlagosan 335 865 Ft/hó (zöldségtermesztő) és 563 789 Ft/hó (tejfeldolgozó, tejtermékgyártó) közé esik függően a pontos tevékenységtől.

A gazdálkodók alacsony anyagi megbecsültsége több tényezőre vezethető vissza. Egyrészt jövedelmük erősen időjárás- és piacfüggő, másrészt sokan saját vállalkozásban dolgoznak, így nincs fix bérük és a bevételeik gyakran szezonálisak. Emellett a támogatások elsősorban nem a munkabéreket növelik, hanem a termelés költségeit fedezik. A mezőgazdasági munka társadalmi presztízse továbbra is alacsony, holott napjainkban már komoly szaktudást, technológiai ismereteket és folyamatos alkalmazkodást igényel. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a közvélemény továbbra is alulértékeli ezt a létfontosságú, mégis láthatatlanul végzett munkát.

Megfelelő fizetés? Programozók, könyvelők, értékesítők

A lakosság véleménye szerint bizonyos szakmákban dolgozók fizetése összességében megfelelőnek mondható. A felmérés alapján a programozók és fejlesztők esetében a megkérdezettek 54 százaléka gondolja úgy, hogy a keresetük arányban áll a munkájukkal. Hasonlóan kedvező a megítélése a könyvelőknek is, akiknél ez az arány 52 százalék. A kereskedelmi képviselők esetében már alacsonyabb, 39 százalék tartja megfelelőnek a fizetésüket, mégis a közvélemény többsége úgy véli, hogy keresetük összhangban van a feladataikkal.

A KSH adatai is alátámasztják, hogy ezek a szakmák az átlag környékén vagy kicsivel afelett keresnek. A könyvelők átlagos havi bére 677 507 forint, a kereskedelmi képviselőké pedig 651 590 forint. Bár a könyvelők és értékesítők fizetése nem számít kiemelkedőnek, a társadalom mégis úgy érzi, hogy jövedelmük arányos a munkájuk felelősségével és terhelésével. Az informatikai területen dolgozó alkalmazásprogramozók átlagosan havi 1 001 359 forintot, míg a szoftverfejlesztők 1 246 716 forintot vihetnek haza.

A könyvelő és programozó szakmákat egyébként a társadalom elsősorban funkcionális, háttérszereplőként értékeli. Ezt jól mutatja, hogy e foglalkozások esetében az „inkább fontos” válasz dominál, míg a „nagyon fontos” arány viszonylag alacsony (23–26%). Bár ezek a munkák elengedhetetlenek a rendszer működéséhez, a lakosság kevésbé érzékeli őket közvetlen hatással a saját életére.

Kiegyensúlyozott vélemények – HR, marketing, újságírás

A HR/toborzó szakemberek, marketingesek és újságírók esetében szintén kiegyensúlyozottabb a megítélés:

• HR-esek: 40% szerint megfelelő, 19% szerint túlfizetett
• Marketingesek: 36% megfelelő, 25% túlfizetett
• Újságírók: 28% megfelelő, 17% túlfizetett

Bruttó átlagkereseteik a KSH 2024-es adatai szerint:

• HR szakember (4134): 735 064 Ft/hó
• Marketing szakember (3632): 653 661 Ft/hó
• Újságíró (2716): 688 342 Ft/hó

Az ügyvédek esetében már megosztottabb a közvélemény. 35%-a a megkérdezetteknek, úgy gondolja, hogy megfelelően fizetettek, azonban a válszadók többsége (51%) szerint a túlfizetettség jellemző erre a szakmára. (34% „inkább”, 17% „határozottan túlfizetett”)

Az ügyvédi (2615) bruttó átlagkereset 2024-ben: 431 235 Ft/hó

Az ügyvédeket a válaszadók többsége túlfizetettnek tartja (51%), miközben a KSH szerint 2024-ben átlagosan csak 431 235 Ft bruttó bért keresnek, ami meglepően alacsony. Ez az ellentmondás abból fakadhat, hogy a közvélemény a szakmát presztízs-orientált, jól fizető karrierként látja, miközben sok ügyvéd kis praxisban dolgozik szerényebb jövedelemmel. Emellett mivel sokan vállalkozóként tevékenykednek, a valós jövedelmek nem mindig tükröződnek a statisztikákban.

És kiket tartunk egyértelműen túlfizetettnek?

Három szakma toronymagasan vezeti a „túlfizetett” toplistát:

1. Politikusok – 87% szerint túlfizetettek, 66% határozottan így gondolja
2. Influenszerek – 70% szerint túlfizetettek, 44% határozottan
3. Sportolók – 67% szerint túl sokat keresnek, 35% határozottan

Bruttó átlagkereseteik a KSH 2024-es adatai szerint:

Politikus (FEOR 11-es kódok)  2 263 869 Ft/hó (törvényhozó, miniszter) - 889 497 Ft/hó (helyi önkörmányzat kinevezett vezetője)

Sportoló (3721): 1 664 793 Ft/hó

Az influenszereknek nincs kifejezetten nekik dedikált FEOR-kódjuk, mivel tevékenységük többféle kategóriába is beleeshet (leggyakrabban a marketing, PR vagy média tevékenység alá sorolják őket. Bár erre a szakmára nem áll rendelkezésre egységes KSH-adat, valószínűsíthető, hogy egy szűk réteg extrém jövedelmeket keres, amit a társadalom nehezen tud összeegyeztetni az általuk nyújtott „értékkel”.

A megbecsülés nem mindig anyagi

A kutatás és a statisztikai adatok egyaránt azt mutatják, hogy sok esetben nincs egyensúlyban a társadalmi hasznosság és az érte járó fizetés. Az ápolók, tanárok, rendőrök munkája nélkülözhetetlen, mégis messze az átlag alatt keresnek, míg más, inkább presztízs-alapú vagy szórakoztató szakmákban a közvélemény túlfizetettséget érzékel.

A kérdés adott: hogyan adhatnánk nagyobb megbecsülést azoknak a szakmáknak, amelyek tényleg fontosak, de nem feltétlenül látványosak és épp ezért nem is fizetnek jól?

A riportról

A „Szakmák megítélése Magyarországon 2025” című kutatásunkban négy szempont alapján vizsgáltuk a magyar lakosság véleményét: mennyire tartják az egyes szakmákat megfizetettnek, társadalmilag fontosnak, milyen az emberek érzelmi viszonya ezekhez a foglalkozásokhoz, és mennyire számítanak férfiasnak vagy nőiesnek.

A CAWI módszerrel végzett online kérdőíves kutatást a 21 Kutatóközpont bonyolította le 2025. április 1–14. között. A reprezentatív, 1000 fős mintán végzett kutatás a 18–64 éves, gazdaságilag aktív magyar lakosság véleményét vizsgálta.

A teljes riport itt érhető el: Szakmák megítélése Magyarországon 2025

A No Fluff Jobs egy állásportál IT, marketing, értékesítés, pénzügy, HR és más iparágak számára, ahol az álláskeresők mindig ellenőrizhetik, hogy egy adott hirdetés megfelel-e a pénzügyi elvárásaiknak.

KSH forrás: https://www.ksh.hu/stadat_files/mun/hu/mun0208.html

(x)