AI-forradalom: ezek a feltörekvő piacok lehetnek a következő nagy nyertesek

Globálisan nézve milyen fő befektetői aggodalmak határozzák meg most a piaci gondolkodást – legyen szó kamatpályáról, geopolitikai kockázatokról vagy értékeltségi feszültségekről?

A részvénypiacok az elmúlt időszakban alapvetően rendkívül jól teljesítettek a piaci bizonytalanság ellenére is. Az értékeltségi szintek történelmi összevetésben magasnak számítanak – ez az elmúlt 5–10 év nagy részében így volt –, de van néhány olyan tényező, ami óvatossá teszi a szereplőket.

Új elemként jelent meg például a befektetői kockázati térképen a világszerte rendkívül magas költségvetési hiányok problémája. A piac egyelőre keresi, hogyan érdemes ezt a kockázatot kezelni. A nemesfémek – különösen az arany – ralija részben ennek a bizonytalanságnak a kivetülése: a befektetők ezzel próbálják fedezni magukat egy esetleges, gyorsuló inflációval szemben. A piaci reflexek is erősek: amikor utoljára ilyen mértékű fiskális hiányt láttunk, a Covid-lezárások alatt és azt követően, akkor az infláció jelentős mértékben megugrott. Bár jelenleg az adatokban ennek még nincs jele, sokan tartanak attól, hogy a folyamat megismétlődhet. 

Egy másik meghatározó téma a globális részvénypiacok extrém mértékű koncentrációja. Az Egyesült Államok súlya a globális részvényindexben megközelíti a 65%-ot.

Az index első kilenc vállalata mind amerikai, és együttesen nagyjából a teljes index negyedét teszik ki. A befektetők számára ez a koncentráció több okból is kényelmetlen: egyrészt ezek a vállalatok önmagukban is óriási méretűek, másrészt teljesítményük jellemzően erősen együtt mozog.

Ha ezek közül egy vállalat negatív sokkot szenved el, az jellemzően az egész technológiai szektorra kihat, és az érintett cégek egyszerre teljesíthetnek gyengén – illetve ugyanígy egyszerre jól, amikor a környezet kedvező. 

Az ön által is említettmagaskoncentráció indokolhatja azt, hogy atőkepiaci áramlásokaz elmúltidőszakban elkezdtekelmozdulniúj régiók felé?

Igen, abszolút. A befektetők kiindulópontja rendszerint az, hogy a fejlődő piacok súlya a globális részvényindexben csupán mintegy 9%, miközben a globális GDP-n belül hozzávetőleg 52%-ot képviselnek. Az értékeltségi diszkont az elmúlt húsz év során folyamatosan emelkedett; attól függően, hogy ki milyen mutatót alkalmaz, ez ma nagyjából 40–50% közötti szintet jelent. Éppen ezért sok befektető lát vonzó lehetőséget a feltörekvő piacokban.

Az értékeltségi diszkont egy része fundamentálisan indokolható, hiszen ezek a piacok jellemzően magasabb kockázati profillal rendelkeznek. A diszkont másik része a múltban azzal magyarázható, hogy a profitnövekedés tartósan lassabb volt, mint a fejlett piacokon. Idén azonban érdemi fordulat következett be: a fejlődő piacok aggregált eredménynövekedése indexszinten számottevően meghaladta a fejlett piacokét. Ez a teljesítménykülönbség tette lehetővé, hogy a feltörekvő piacok részvényindexei az idei évben mintegy 10%-os felülteljesítést érjenek el a fejlett piaci benchmarkokkal szemben. 

Mennyire lehet tartós ez a folyamat?

Könnyen elképzelhető, hogy ez a trend a következő 2–3 évben is fennmarad. A befektetők túlnyomó része alaposan ismeri a nagy amerikai technológiai vállalatokat, ugyanakkor jóval kevésbé lát rá azokra a szereplőkre, amelyek ténylegesen leszállítják a mesterséges intelligencia-szervereket. Ezek az értékláncban kulcsszerepet betöltő társaságok jellemzően tajvani és dél-koreai nagyvállalatok. 

Az amerikai felhőszolgáltatók folyamatos és jelentős beruházási igénye rendkívül kedvező üzleti környezetet teremt ezen ázsiai technológiai cégek számára. Ezek a vállalatok az elmúlt két évben is dinamikus növekedést mutattak, és minden jel arra utal, hogy ez a növekedési pálya a következő években is folytatódni fog. 

Ha már rátértünk az AI kérdéskörére: egyes elemzők szerint a feltörekvő piacokon akár a hozamok harmadát is ez a szegmens határozhatja meg a következő években, mások visont a “lufi” kipukkanásától tartanak. Hogyan látja a helyzetet, az AI valóban új, tartós növekedési ciklust indíthat el a feltörekvő piacokon?

Ez egy érdekes kérdés. Jelenleg ott tartunk, hogy az a 4–5 nagyvállalat, amely összességében mintegy 400–500 milliárd dollárt költ mesterségesintelligencia-szerverek beszerzésére, továbbra is eltökélt a beruházások folytatása mellett. Egyrészt mindannyian meg vannak győződve arról, hogy ezek a befektetések megtérülnek, és semmi jelét nem mutatják annak, hogy lassítani kívánnának. Másrészt erős „fogolydilemma-hatás” érvényesül: attól tartanak, hogy ha bármelyikük visszalép, a versenytársak előnyre tesznek szert, ami végső soron saját üzleti modelljük relevanciáját kérdőjelezheti meg. 

A két tényező – a várható profit és a versenyből való lemaradástól való félelem – egyaránt abba az irányba hat, hogy ezek a vállalatok fenntartsák, sőt növeljék beruházási aktivitásukat. Ennek megfelelően nagy valószínűséggel a következő 1–2 évben is velünk marad ez a trend.

Természetesen egy jelentős reálgazdasági lassulás, illetve bevételi nyomás hatással lehetne a stratégiájukra, és akár a beruházások újragondolását is kikényszeríthetné. Egyelőre azonban nem ez látható: ha költségvetési szűkösség merül fel, ezek a vállalatok nem az AI-beruházásokon spórolnak, hanem az üzlet más területein. 

Tajvant és Tajvan és Dél-Koreát már említette - melyik piacok kerülhetnek még feltörekvő pozícióba a mesterséges intelligencia beruházások kapcsán?

A legnagyobb nyertes egyértelműen Tajvan, ahol mintegy 400, tőzsdén jegyzett beszállító vesz részt valamilyen formában a mesterségesintelligencia-szerverek gyártásában és összeszerelésében.  

A második helyen pedig stabilan áll Dél-Korea, ami a memóriamodulok hozzávetőleg háromnegyedét biztosítja ezekhez a rendszerekhez. A koreai piac szerintem kifejezetten érdekes, részben azért, mert a memóriachip-gyártásban gyakorlatilag kvázi-monopolhelyzetet tölt be, részben pedig azért, mert egy átfogó kormányzati program zajlik, amelynek célja a tőzsdén jegyzett vállalatok értékeltségének javítása és a vállalatirányítás részvényesbarátabbá tétele. 

Az általunk kedvelt vállalatok egyike a Samsung Electronics, amelyet a legtöbben elsősorban háztartási elektronikai termékeiről ismernek, ugyanakkor a cég fő üzletága valójában a memóriamodulok és félvezetők gyártása. A vállalat az elmúlt két évben nehezebb időszakot élt meg, mivel az innováció terén átmenetileg lemaradt versenytársaihoz képest, ezt a hátrányt azonban mára ledolgozta, és ismét ugyanolyan versenyképes, mint a másik két jelentős piaci szereplő. 

A nyereség növekedése várhatóan drámaian felgyorsul a jövő évben, miközben a külső környezet is olyan irányba hat, hogy a vállalat bevételeinek egyre nagyobb részét juttassa vissza a részvényesek számára — akár osztalék, akár részvény-visszavásárlás formájában.

Ezt követően a kisebb, de egyre fontosabb szereplők következnek: Vietnam és Thaiföld. Thaiföld szerepe különösen az alacsonyabb munkaerőköltségek miatt erősödött, ami az alacsonyabb hozzáadott értékű összeszerelési tevékenységek oda településéhez vezetett. Ennek eredményeként ezekben az országokban is több olyan vállalat található, amely kedvezményezettje ennek a strukturális növekedési trendnek. 

Vietnam kapcsán gyakran felmerül az amerikai tarifák kérdése: sokan úgy gondolták, hogy ez meg fogja viselni a feltörekvő piacokat, most azonban több tanulmány mutat arra, hogy a vártnál jobb az ellenállóképességük. Ön hogyan látja jelenleg a helyzetet?

A tőkepiac végső következtetése az volt, hogy egyrészt a bevezetett vámok nem bizonyultak olyan mértékben súlyosnak, mint amit az első bejelentések sugalltak. Másrészt a vállalatok gyorsan elkezdtek alkalmazkodni és optimalizálták ellátási láncaikat. Harmadrészt pedig a stratégiai jelentőségű ágazatok többnyire valamilyen kedvezményben vagy mentességben részesültek. Ennek eredményeként a vámok hatása végül mérsékeltebb lett, mint amitől korábban tartottak. 

Ugyanakkor az érintett piacok megítélése ténylegesen romlott a vámbejelentések idején, és ez a bizalom azóta sem állt teljesen helyre. A feltörekvő piacok többségében azonban ez ma már nem tartozik a fő aggodalmak közé, de például Mexikó ellenpélda: itt továbbra is kiemelt figyelmet kap ez a kérdés. 

Melyik lehet jelenleg az a feltörekvő piac vagy régió, amit különösen érdemes figyelemmel kísérni?

Afrikát emelném ki, ahol a kép viszonylag egyértelmű: a magas nyersanyag- és nemesfémárak a kontinens számára jelentős előnyöket hoznak. A gazdaságpolitikai döntéshozók több országban helyreállították a fiskális és monetáris hitelességet, és számos nagy afrikai gazdaság – például Nigéria, korábban Kenya, illetve Dél-Afrika – komoly strukturális reformokon ment keresztül. 

Friss fejlemény, hogy a dél-afrikai jegybank az inflációs cél csökkentéséről döntött, miközben sok más országban épp az inflációs cél emelése körüli bizonytalanság okoz aggodalmat.  

Ez is azt jelzi, hogy a régió makrogazdasági fundamentumai stabilizálódnak, a nominális növekedés pedig várhatóan gyorsulni fog azoknak az intézkedéseknek a hatására, amelyek rövid távon ugyan reálgazdasági lassulást okoztak, ám ezeken már túllendült a gazdaság, és most inkább a fellendülés szakasza következhet.

A feltörekvő piacok között Közép-Kelet-Európa kedvező fundamentumokkal rendelkezik, mégsem tartozik a legjobban teljesítők közé. Miben látja ennek a teljesítménybeli különbségnek a fő okát?

A közép-kelet-európai régió rendkívül nehéz évet zárt 2022-ben az orosz–ukrán háború kitörése és a rendkívül magas nyersanyagárak együttes hatása miatt. Már önmagában bármelyik tényező jelentős negatív sokkot okozott volna, ám a kettő egyidejű érvényesülése különösen erősen sújtotta a térséget. Az idő előrehaladtával azonban a vállalatok azt jelezték vissza eredményeiken keresztül, hogy sikeresen alkalmazkodtak ehhez a kihívásokkal teli környezethez. A profitok és a vállalati jelentések negyedévről negyedévre rendre felülmúlták az elemzői várakozásokat. 

Ennek nyomán megindult a régió fokozatos „rehabilitációja”, amely immár közel három éve tart. Úgy vélem, a felértékelődés jelentős része már mögöttünk van, ugyanakkor továbbra sem vagyok pesszimista a térséggel kapcsolatban.

A vállalati eredmények várhatóan továbbra is kétszámjegyű növekedést mutatnak majd, és a nagyvállalatok osztalékpolitikája az indexben meglehetősen kiszámítható. 

A befektetők számára a következő év is kedvező lehet, bár feltehetően nem lesz olyan kiemelkedően erős, mint az elmúlt egy-két év teljesítménye. 

Befektetői szempontból egy globális portfólióban érdemes most az alulértékelt feltörekvő piacok felé fordulni, diverzifikálni? Ha igen, milyen megközelítéssel kezdjen a befektető?

Úgy gondolom, hogy igen: ha valakit aggasztanak a magas részvénypiaci értékeltségek, akkor a feltörekvő piacok irányába történő diverzifikáció csökkentheti ezt az aggodalmat. Ezeken a piacokon az értékeltségi mutatók nagyjából feleakkora szinten állnak, mint az Egyesült Államokban. Emellett, ha a fiskális politikák állapotát vizsgáljuk, nem láthatók azok a jelentős költségvetési hiányok, amelyek a fejlett országokban egyre nagyobb feszültséget okoznak a befektetők körében.

Viszont azt is el kell fogadni, hogy a feltörekvő piaci vállalatok kockázatosabbak, az árfolyam-ingadozás pedig jellemzően nagyobb, mint amit a fejlett piacokon tapasztalni lehet. Éppen ezért nem célszerű néhány egyedi eszközre alapozni a teljes portfóliót, hanem érdemes szélesen diverzifikált befektetési alapokat választani. 

A feltörekvő piaci részvényindexben jelenleg 1196 vállalat szerepel, ha valaki a szabadidejében próbálja kiválasztani a legígéretesebb szereplőket, meglehetősen nehéz feladattal találja szemben magát. Sokkal célszerűbb olyan alapkezelőket választani, akik ezt főállásban végzik, múltbeli eredményeik meggyőzőek, és a befektetési politikájuk logikus, jól érthető, és várhatóan a jövőben is fenntartható.

A cikk megjelenését a Fidelity International támogatta.

Címlapkép forrása: Fidelity International

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.