2022. április 30. 11:00 | Kiss Csaba
Az Egyesült Államokkal eddig is szoros viszonyt ápoló, Kínától ellenben tartó Japán az ukrajnai orosz inváziót követően egyre erőteljesebben közeledik a nyugati országokhoz, az Oroszország elleni szankciókhoz is rögtön csatlakozott. Ez azonban törést okozott a Moszkvával való viszonyban, és a két ország közötti béketárgyalások is megszakadtak – három nagyobb és több kisebb sziget hovatartozása miatt ugyanis Oroszország és Japán a II. világháború vége óta nem tudott békét kötni egymással. Dél-Korea májusban debütáló új elnöke közben szorosabbra vonná a kapcsolatokat Japánnal, amiben Tokió is érdekelt, a közös múlt azonban sötét árnyként telepszik a jelen viszonyaira. Az Egyesült Államok sürgeti a két kelet-ázsiai szövetségese közötti megegyezést, mert Japán és Dél-Korea szövetsége képes a leghatékonyabban ellentartani Kínának és Észak-Koreának. Japán eközben európai kapcsolatait is szorosabbra vonja: szimbolikus, hogy Olaf Scholz, a tavaly ősszel megválasztott német kancellár első ázsiai útját nem Kínába, hanem Japánba tette, és a japán miniszterelnökkel közösen adott hangot az Oroszország és Kína miatti aggodalmainak.
