Magyarország

Ebből már idén sem lesz semmi!

Az Alkotmánybíróság már kétszer hatályon kívül helyezte, idén februárban pedig nemzetközi jogszabályokba ütközőnek minősítette határozatában a végkielégítéseket terhelő különadót. Az AB határozatán felbuzdulva a 2010 és 2013 között felmentett állami vezetők, közalkalmazottak, köztisztviselők, bírósági és ügyészségi dolgozók megkezdték a tőlük levont adó visszaigénylését, az eddigi adóhatósági eljárások során azonban nem jártak sikerrel: egy fillért sem kapta vissza az említett összegekből. A kormány az AB döntését követően ígéretet tett a joghézagos állapot rendezésére: nyáron kormányülés keretében tárgyalta az ügyet, majd pénteken törvényjavaslatot terjesztett be a magyar törvényhozás elé. Cikkünkben a különadó visszaigénylésének folyamatáról és az adónem életciklusáról olvashat bővebben.

Belép-e Magyarország a bankunióba?

Nincs kategorikus álláspontja Magyarországnak arról, hogy csatlakozzon-e a bankunióhoz, vagy sem - mondta Kisgergely Kornél, az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója az MKT nyíregyházi Közgazdász-vándorgyűlésén.

Varga: jövőre forintosítunk, a bankadót felülvizsgáljuk

A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.

Fontosabb részletek

• A fiskális fegyelmet fent kell tartani, azaz továbbra is 3% alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány
• A költségvetés kiadási oldalát a GDP 45%-ára kell szorítani a mostani 50% felettről (időkorlát említése nélkül)
• A fenntartható növekedést szolgálja az újraiparosítás, és a beruházási ráta 20% fölé emelésének célja
• A külföldi működőtőkét fontos ösztönözni, ahogy az itt képződött külföldi profit minél nagyobb részének itt tartása is cél
• Az államadósság további csökkentése lényeges, a devizaadósság csökkentése (a jövőre is elmaradó devizakötvény-kibocsátással) segíti, hogy felminősítsék Magyarországot a hitelminősítők
• Cél, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonú bankok aránya 50% felett legyen és az MKB-ban csak átmenetileg jelent meg az állam
• A devizahiteles probléma rendezése az idén még megszülető elszámolási szabállyal történik majd meg
• A devizahitelek forintosítása jövő tavasz körül indul és Varga jelzése szerint (nem teljesen egyértelműen) a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat.

Már nem a lengyelekkel és a csehekkel versenyzünk

Tavalyi eredményéhez képest Magyarország három helyet javítva, a 60. helyet foglalja el a világ országainak a Világgazdasági Fórum által összeállított versenyképességi rangsorában. Ugyanakkor az igazság az, hogy hazánk versenyképessége csak enyhén növekedett, ellenben több közép-európai országban is jelentős előrelépés volt az elmúlt években, így hazánk relatív pozíciója a régióban igazából nem javult - írja elemzésében a Kopint-Tárki.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.

Ezek hozhatják mozgásba a hetünket

Holnap ismét dönt a Magyar Nemzeti Bank, de a kamatvágási ciklus lezárultával már csak az újabb üzenetek lehetnek érdekesek a piac számára - a hosszan alacsony kamatok ígéretét a többség egyelőre szkeptikusan kezeli. Az Egyesült Államokban újabb GDP-közlés várható, míg az eurózónában egy rémisztően alacsony inflációs számmal kell majd szembesülniük a befektetőknek pénteken.

Egyezkedni próbálunk az oroszokkal

Szijjártó Péter kezdeményezte a magyar-orosz kormányközi gazdasági együttműködési bizottság összehívását csütörtökön a bizottság orosz társelnökénél - közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

Megemelte a kormány az idei GDP-prognózist

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 3,1 százalékra emeli az idei GDP-prognózisát - közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-vel hétfőn. A tárca áprilisban még 2,3%-os idei évi átlagos növekedéssel számolt, így jelentős felfelé módosításról van szó, igaz ez nem váratlan a friss fejlemények tükrében.

Most megtudjuk, hogy durván fékez-e Európa

A szerdai ünnepnap miatt magyar szempontból "kettétört" hét kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a külföldi makronaptárunkat elnézve és a sokféle adat közül most talán a legnagyobb figyelem a csütörtöki előzetes augusztusi eurózónás feldolgozóipari és szolgáltató szektorbeli menedzser indexekre irányulhat. Ezekből ugyanis megtudhatjuk majd, hogy milyen keményen hatnak az augusztustól életbe lépett oroszok elleni, illetve ő általuk hozott különböző gazdasági szankciók.

A The Washington Post az EU fellépését sürgeti Magyarországgal szemben

"Magyarország illiberalizmusa nem hagyható szó nélkül" címmel közölt szerkesztőségi cikket a The Washington Post című amerikai napilap a hétvégén, amelyben Orbán Viktor tusnádfürdői beszédének üzenetével és következményeivel foglalkozik, illetve sürgeti az Európai Unió fellépését.

Munkacsoportot hoznak létre a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére

Munkacsoportot hoz létre a kormány a nonprofit közszolgáltatási rendszer előkészítésére - derült ki a Magyar Közlöny pénteki számában megjelent kormányhatározatból.

Orbán kimondta, hogy milyen demokráciát akar

Az Európai Unió leggyorsabb második negyedéves GDP-növekedése a magyar volt, ami a működőképes magyar modellt bizonyítja és a lakossági fogyasztás miatt van még tartalék a gazdaságban - többek között ezt mondta az MR1-Kossuth Rádiónak adott ma reggeli interjúban Orbán Viktor. A kormányfő szavai szerint arra kell törekedni, hogy 5 millióra bővüljön az adófizető munkavállalók köre, így jutunk majd el a munkaalapú gazdaságszerkezethez. Leszögezte: válsághelyzetben a magyar államnak nem a nyugati liberális demokrácia mentén kell gondolkodnia, hanem igenis kötelessége, hogy akár sok százezernyi munkahelyet teremtsen a dolgozni akaró magyaroknak. A tusnádfürdői beszédével kiváltott jelentős hazai és nemzetközi visszhangot természetesnek nevezte, igaz elismerte, hogy a környezetében is sokan lebeszélnék az ilyen gondolatébresztő beszédekről, közben viszont újra kifejtette nézeteit a liberális demokráciáról. A műsorban a sikerek mellett a nehézségekről is beszélt, így például arról, hogy az Oroszországgal szemben hozott EU-szankciókkal a közösség lábon lőtte magát, így ez a politika nem áll a magyar nemzet érdekében, még ha jogos is az orosz lépések tükrében. Azt is elismerte, hogy jogosan vetik Magyarország szemére, hogy NATO-tagként nem tartja be a katonai kiadásokra vállalt kötelezettségét.

Jókora hozamcsökkenést okoztak a GDP-adatok

A vártnál gyengébb nyugat-európai GDP-adatok növelik az esélyét a tartósan rendkívül laza, illetve esetleg tovább lazuló európai központi banki monetáris politikának (valamint a kiterjedt eszközvásárlásoknak), így ennek hatására ma történelmi mélypontra esett a francia 10 éves államkötvény hozam és vele párhuzamosan nagyon közel járunk ahhoz, hogy ezt a német hozam esetében is elmondhassuk. Ebben a környezetben, illetve a remek magyar GDP-adat fényében a magyar kötvényhozamok is intenzíven süllyedtek ma.

Mit szólnak az elemzők a 8 éves GDP-növekedési csúcshoz?

A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.

NGM: 3% felett lesz az idei magyar növekedés

A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.

Itt a friss magyar GDP-adat!

Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.

32 éves mélyponton a lengyel infláció

Negatív tartományba, 0,2 százalékos mínuszba került a lengyel fogyasztói árindex az idei év júliusában. Éves összehasonlításban 32 év után először van defláció az északi szláv országban. A negatív inflációs hullám nem unikális a közép- és kelet-európai régióban: Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is hasonló folyamatok figyelhetőek meg.

Indul a rossz bank Magyarországon - Hogyan tud nyereséges lenni?

Még nyereséget is hozhat az államnak a magyarországi bankok céges hitelportfóliójának a kitisztítása, a profitja alapvetően attól függ, hogy milyen olcsón tudja megvásárolni a tartozásokat, és később mennyit tud behajtani ezekből - írja szombati cikkében a Magyar Nemzet.

Nagyot gyengült a forint - Mi áll a háttérben?

Két és féléves mélypontjára zuhant a forint az euróval szemben tegnap, és azóta sem tudott magához térni. A hirtelen kialakuló forintnyomás mögött kötvényeladások állhattak, de sajnos sok más szempont is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ennyire sérülékeny legyen a hazai fizetőeszközünk.

Növeljük a K+F kiadásokat, de ki segít benne?

Bár a Nemzeti Reformprogram vállalásai szerint Magyarország 2020-ra a GDP-arányos K+F ráfordításokat 1,8 százalékra, míg 2030-ra 3 százalékra tervezi növelni, de a Deloitte friss Vállalati K+F Jelentése szerint a cégek többsége sem rövidtávon (1-2 év), sem hosszútávon (3-5 év) nem vár szignifikáns változást K+F ráfordításai tekintetében. Emiatt különösen fontos, hogy az előttünk álló időszakban mind uniós és hazai pályázati lehetőségek, illetve adókedvezményes ösztönzők tekintetében hogyan alakulnak a vállalati K+F tevékenységet ösztönző szabályok. Ezek kedvező alakulása nélkül ugyanis erősen kérdéses, hogy az említett programban lefektetett célok elérhetők-e.