Palotai Dániel

MNB

Cikkeinek a száma: 14
Koronavírus-járvány hatásai – célkeresztben a tények és „V”-alakú kilábalás

Koronavírus-járvány hatásai – célkeresztben a tények és „V”-alakú kilábalás

Kivételes, ahogyan a koronavírus-járvány kapcsán a hazai közgazdász szakma megmozdult. Sok előremutató ötletet olvashattunk, még ha a vitába szükségtelen feszültség is került. A Surányi Györgytől az elmúlt heti válaszcikkében kapott jelzőket és stílust sem kommentálni, sem tovább vinni nem szeretnénk. Hisszük, hogy minden vitában a tények és a higgadt érvek számítanak, miközben bármely problémás állítás vagy másik fél gondolatainak hamis kiforgatása önmagában csak azért nem válik igazzá, mert azt kétszer akkora hangerővel kiáltják. Az alábbiakban pontokban összegezve röviden újból kifejtjük véleményünket.

A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelése – egy másik lehetséges megoldás

A koronavírus-járvány gazdasági következményeinek kezelése – egy másik lehetséges megoldás

A koronavírus-járvány néhány hét alatt rendkívüli helyzetet teremtett a világban. A rendkívüli helyzetekben a problémák megoldásához újabb és újabb kreatív javaslatokra van szükség. Ezekből szép számmal olvashattunk e portál oldalán is. Ami azonban ezúttal sem visz előre, azok a megalapozatlan kritikákra épített javaslatok. Ezekből kaptunk jó párat Surányi György, korábbi MNB-elnök legutóbbi írásában. Gondolataira a válságkezelés irányait illetően az alábbiakban röviden reagálunk néhány alternatív megoldási lehetőséget is bemutatva.

5+1 ábra arról, hogy tényleg Romániával versenyez-e Magyarország

5+1 ábra arról, hogy tényleg Romániával versenyez-e Magyarország

A Magyarország gazdasági felzárkózásáról szóló cikksorozatban mindeddig olyan országokkal vagy országcsoportokkal hasonlítottuk össze hazánk fejlettségét, amelyek jó mintát vagy viszonyítási alapot nyújtanak a magyar gazdaság fejlődésének méréséhez. Sajnálatos módon az elmúlt napokban Magyarországot elkezdték egy olyan országhoz hasonlítani, amely rövid távú előnyökért feláldozta az egyensúlyt és a stabilitást, és már rövid távon is kimutatható, hogy ez fenntarthatatlan gazdasági pályához vezetett. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke odáig ment, hogy az Azonnali.hu-nak február 12-én adott interjújában Romániát tekintette hazánk legnagyobb versenytársának, amire azóta más írások is rácsatlakoztak.

Bár Románia az elmúlt néhány évben magas gazdasági növekedést tudott elérni, az erről megszólalók sorra figyelmen kívül hagyták, hogy eközben a román gazdaságnak lényegében minden egyensúlyi mutatója romlott. Románia az egyensúly helyett a rövid távú növekedést választotta. Az egyensúlyi és strukturális mutatók egyértelműen azt jelzik, hogy Magyarország nem Romániával versenyez, hanem a fenntartható felzárkózás útján halad visegrádi országokkal együtt - írják értékelésükben Palotai Dániel és P. Kiss Gábor, a Magyar Nemzeti Bank közgazdászai.

Hol tartsa Magyarország az aranyát?

Gazdaságtörténeti szempontból is egy jelentős bejelentésre került sor az elmúlt napokban, melynek értelmében a Magyar Nemzeti Bank vezetésének döntését követően hazahozatalra került Magyarország aranytartaléka. A jegybank egy nemzetközi trendbe illeszkedő döntést hozott, tekintettel arra, hogy a nemesfém nemcsak egy tradicionális tartalékeszköz, hanem ismételten és egyre inkább gazdaságstratégiai szereppel is bír. Az aranytartalék - és annak fizikai formában történő országon belüli birtoklása - nemcsak szélsőséges piaci környezet esetén tölthet be védvonal és stabilizációs szerepet, hanem normál időszakban is biztonsági- és bizalomerősítő tulajdonsággal rendelkezik. Jelen írásunkban az MNB aranytartalékának alakulása mellett bemutatjuk azt is, hogy a tárgyalt nemesfém milyen történelmi funkciókkal rendelkezik, valamint, hogy milyen szerepet tölt be a jegybanki tartalékokban, különös tekintettel a fizikai formában történő országon belüli tárolásának felértékelődésére.

Jót tett a gazdaságnak az adóreform

A 2010-2013 között végrehajtott adóreform az elmúlt években is éreztette kedvező hatásait. A 2010 utáni adóreform első hullámában 2013-ig megtörtént az adórendszer főbb szerkezeti átalakítása, amelynek számottevő hatása volt arra, hogy a GDP-arányos adóbevételek 2014-2016 között 2 százalékponttal emelkedtek anélkül, hogy adóemelés valósult volna meg ebben az időszakban. A növekedést a korábbi intézkedések dinamikus hatása, a gazdaság fehéredése és a gazdasági növekedés szerkezete okozta. A szakirodalom és a modellezési eredmények is arra utalnak, hogy az adóreformok gazdaságösztönző hatása teljes mértékben néhány év késleltetéssel érvényesül, és helyes lépések esetén nagymértékben kompenzálhatja az adócsökkentések kezdeti költségeit. Hazánkban az adóbevételek elmúlt években tapasztalt növekedése mellett az állami kamatkiadások csökkenése is jelentősen hozzájárult a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó 2017. évi csökkentéséhez szükséges mozgástér kialakulásához.

Mi a baj a feltétel nélküli jövedelemmel?

Időközönként felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója, így érdemesnek láttuk áttekinteni ennek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait. Az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével.

Valóban szükség van tükörre, csak ne legyen görbe

Az MNB régóta hangsúlyozza, hogy Magyarországon versenyképességi fordulatra van szükség. Amikor e cikk szerzői a WEF versenyképességi rangsorát elemezték, akkor Palócz Éva és Vakhal Péter vélekedésével szemben nem a valóság megszépítése, hanem ellenkezőleg, a minél reálisabb helyzetkép feltárása lebegett a szemük előtt. Ennek érdekében jeleztük, hogy egyes területeken a WEF által közöltnél objektívebb mutatókat lehet találni, amit továbbra is fenntartunk, illetve a Kopint-Tárki szerzőinek válasza alapján megerősítettnek látunk. Mindazonáltal nem kérdőjelezzük meg a WEF felmérés azon értékeit, amelyek elsősorban a figyelembe vett mutatók széles köréből származnak, és még kevésbé kívántuk azt állítani, hogy Magyarország versenyképessége minden területen megfelelő lenne.

Ezer sebből vérzik a nagy versenyképességi rangsor

Ezer sebből vérzik a nagy versenyképességi rangsor

Annak ellenére, hogy a World Economic Forum (WEF) Global Competitiveness Report nevű versenyképességi rangsora az egyik legismertebb versenyképességi értékelésnek számít világszerte, megalapozottságát elemezve úgy találtuk, hogy módszertana - amely túlnyomórészt vállalatvezetői kérdőíves felmérésen alapul - nem ad megbízható, robusztus, a hasonló mutatókkal és a tényadatokkal konzisztens eredményeket. Különösen korlátozott az eredmények országok közötti összehasonlíthatósága, így az egész világra vonatkozó rangsor nem tekinthető megalapozottnak, ezért versenyképességi elemzésekhez csak kellő óvatossággal és kritikával alkalmazható. Elemzésünk mindazonáltal nem kérdőjelezi meg, hogy Magyarország versenyképessége számos területen javítandó a sikeres gazdasági felzárkózás érdekében. A versenyképességi reformok nélkülözhetetlen előfeltétele azonban a pontos és hiteles helyzetértékelés, amely diagnózis felállítására a WEF versenyképességi felmérése megítélésünk szerint nem alkalmas. A szükséges reformok végrehajtása előtt tehát javasolt inkább az objektívabb tényadatokra, illetve az adott kérdéskör szempontjából releváns, más nagy nemzetközi intézetek, szervezetek alternatív mutatóira támaszkodni.

Miért nem kell aggódni az MNB eredménye miatt?

A Standard and Poor's állításával szemben a jegybank által indított programok már középtávon sem járnak többletkockázattal az MNB eredményére. Egyrészt ezeknek a programoknak az értékelésekor nem szerencsés a költségeket és a hasznokat szétválasztani: az MNB monetáris politikája ugyanis érdemben támogatta a költségvetési egyenleg alakulását is. Másrészt a kockázatok számszerűsítésekor a programok MNB mérlegre gyakorolt mérlegszűkítő hatását, a programok várható kifutását is figyelembe kell venni, ami kedvezőbb eredmény irányába hat. Továbbá arra is érdemes felhívni a figyelmet, hogy a befektetők a hitelminősítésünknél érdemben pozitívabban értékelik a magyar gazdaság helyzetét. Összességében nem tartjuk megalapozottnak, hogy a jegybankmérleghez kapcsolódó, a jövőben csökkenő kamatkockázat korlátozná a monetáris politika mozgásterét.

Tartósan 1,35%-os alapkamatra van szükségünk

A kamatcsökkentési ciklus 1,35 százalékon történő lezárásával az alapkamat most érte el azt a stabil, az egyensúly eléréséhez szükséges szintet, amelynek a tartós fenntartása a Monetáris Tanács megítélése szerint biztosítja az inflációs cél középtávú elérését és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzését. Ezzel monetáris politika számára releváns időhorizonton a jelenlegi kamatkondíciók - az aktuális kockázati felárak mellett és az előrejelzési feltételek teljesülése esetén - a rövid-közép távú egyensúlyi szinthez közelinek tekinthetők.

A májusi infláció összhangban van az újraindított kamatcsökkentési ciklussal

A májusi inflációs adat ismét a pozitív tartományba került, így egyértelműen megcáfolta az elmúlt időszakban már a defláció kialakulásának esélyét is latolgató vélekedéseket. Az adat ugyanakkor magasabb volt az előzetes várakozásoknál, az MNB márciusi előrejelzéséhez képest pedig elsősorban az üzemanyagárak rövidtávú alakulása jelentett eltérést. Ezzel együtt a középtávú inflációs kilátásokat nem változtatta meg sem a legutóbbi inflációs adat, sem az utóbbi hónapokban megjelent egyéb makrogazdasági indikátorok. Ezért a májusi inflációs adat nem indokolja a márciusban újraindított kamatcsökkentési ciklus újraértékelését.

Nagyot újít az MNB - Íme a változások lényege

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az államadósság hazai forintforrásokból történő refinanszírozásának erősítése érdekében megújította jegybanki eszköztárát. Ennek központi elemeként 2015. szeptember végétől a három hónapos jegybanki betét lesz az MNB irányadó eszköze, a kéthetes betét pedig mennyiségi korlátozás mellett, aukciós technikával kerül meghirdetésre. A kéthetes betét állománya lépcsőzetesen csökken majd, és 2015. év végén éri el a mennyiségi korlátként meghatározott, 1000 milliárd forintos szintet. Az eszköztár átalakítása azáltal segíti elő az önfinanszírozási célt, hogy az állampapírok likviditási szempontból előnyösebb besorolás alá esnek, mint az új, három hónapos jegybanki betét, így a bankok a szabályozói elvárásoknak való kötelező megfelelés miatt abban lesznek érdekeltek, hogy a jegybank helyett egyre nagyobb mértékben az államháztartást finanszírozzák. A növekvő állampapír-vásárlással járó alkalmazkodás miatt a reálgazdaság hitelezése nem sérül.

Monetáris politika egy új környezetben

A Magyar Nemzeti Bank az utóbbi negyedévben a kamatdöntést követő közleményében változtatott az előretekintő üzenetén. A monetáris politikáról szóló kommunikációs változtatások jellemzően a Jelentés az infláció alakulásáról című negyedéves anyag makrogazdasági értékelésén és előrejelzésén, valamint a pénzügyi piaci környezet és a magyar gazdaság kockázati megítélésén alapulnak. Az utóbbi negyedévben mind a makrogazdasági alapfolyamatokban, mind a külső környezetben olyan változások mutatkoztak, ami miatt az MNB nem a megszokott módon, az inflációs jelentés publikálásakor, hanem két jelentés közben változtatott az iránymutatásán és módosította az előretekintő üzenetét. Április óta a beérkező adatok és a monetáris politikát érintő környezet változása alátámasztották a hazai monetáris politikai lépésekkel kapcsolatos kommunikációs váltást.

A devizatartalék óvatosan csökkenthető

A jegybankok különböző célok elérése érdekében tartanak devizatartalékot és a befektetők számos mutató alapján értékelik az országok tartalék-megfelelését. A különböző mutatók alapján az MNB tartalék-megfelelése jelenleg is érdemben meghaladja a befektetők által vizsgált referenciaszinteket. Előretekintve elmondható, hogy a rövid külső adósság csökkenésének folytatódása a tartalékigény szempontjából is kedvező lehet és - különösen figyelembe véve az elkövetkező évek EU forrásbeáramlásának tartaléknövelő hatását - lehetőséget adhat a tartalékok korlátozott mértékű, fokozatos és óvatos mérséklésére. Amennyiben a tartalékok csökkenése fokozatosan, óvatosan, a kockázatok által kijelölt mozgástéren belül valósul meg, az nem jár együtt külső sérülékenységünk emelkedésével.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megérkezett a Fitch ítélete Magyarországról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.