Az őszre tervezett nagyobb méretű devizakötvény-kibocsátás fényében szinte biztosra vehető, hogy az idei év végén magasabb lesz a GDP-arányos államadósság, mint tavaly év végén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közvetetten ezt ismerte el a Portfolio.hu-nak küldött válaszában. A tárca azonban nem aggódik az alkotmányba foglalt adósságszabály megsértése miatt, jól jön ugyanis a gumiszabály.
A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) azt javasolja, hogy az államadósság számítása az uniós módszertan alapján történjen, a nominális adósság összege legfeljebb a tervezett inflációval nőhessen, és az adósságmutatót középtávra, éves célként meghatározva is rögzítsék a költségvetési törvényben.
Revíziót igényel az adósságszabály - állapítja meg a Századvég Gazdaságkutató a napokban megjelent elemzésében, melyet a Költségvetési Tanács munkájának támogatásához készített. Az indoklás szerint a 2015-től hatályba lépő stabilitási törvényben foglalt előírások túlzott kiigazítást eredményezne és kedvezőtlenül befolyásolná a még törékeny gazdasági növekedést. A gazdaságkutató szakértői ezért azt javasolják a Költségvetési Tanácsnak, hogy indítványozza a képlet hatályba lépésének felfüggesztését és a szabály módosítását.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
A kormány egy ősszel a parlament elé kerülő törvénymódosítással eltörli a stabilitási törvényben szereplő adósságszabályt - értesült a Privátbankár. A sokat kritizált képlet elvetése az Európai Uniónak is tetszene. Az alaptörvényben szereplő szabály megmarad.
Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.
Két évig lobbizott érte Ukrajna, megkapták.
Két napra jön Budapestre Hszi Csin-ping, de Pécsre is ellátogat.
Legalábbis az S&P hitelminősítő erre számít.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
