Gyengén alakult a mai kötvényaukció, az 5 éves papírok esetében a kereslet még csak el sem érte a meghirdetett mennyiséget. Az aukciós hozamok ezzel összefüggésben minden lejáraton enyhe emelkedést is mutatnak a tegnapi másodpiaci értékekhez képest.
Februárban még tovább hízott a lakossági állampapírok állománya, azok relatíve kedvező árazásának köszönhetően. Az összesen 72 milliárdos növekményt leginkább a Prémium Magyar Államkötvények és Kamatozó Kincstárjegyek értékesítése adta.
Az alacsonyabb állampapír hozamok mérséklik a magyar költségvetés kamatkiadását, ami növeli a költségvetés mozgásterét, egyúttal pedig segítik az államadósság ráta csökkenését is - többek között ezt mondta el a Napi Gazdaságnak adott interjúban Barcza György. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója úgy látja, hogy ha a forintárfolyamban nincs jelentősebb romlás, 75 százalék közelében lehet idén év végén a GDP-arányos adósságráta, ami meglátása szerint azt jelenti, hogy ennek a politikai ciklusnak a végére elérhető a 70 százalék körüli adósságráta.
Továbbra is nagyon szereti a magyar lakosság a neki kínált állampapírokat, és így már összesen 2418 milliárd forintot tart belőlük. Úgy tűnik, hogy a lejáró papírok megújításával sincs probléma, a közel százmilliárdos PMÁK (Prémium Magyar Államkötvény) lejárat ellenére is 7 milliárd forinttal emelkedett a lakossági állampapírok állománya januárban.
A mai kötvényaukció lekövette az elmúlt napok hozamemelkedését, noha a tegnapi referenciáknál alacsonyabb számokat hozott. Összesen 64 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és a 10 éves kötvények értékesítéséből, a legnépszerűbb lejárat pedig az 5 éves kötvény volt.
A mai kincstárjegy-aukció nem hozott meglepetést sem a kereslet, sem a hozamok tekintetében. Annyi viszont tisztán kirajzolódni látszik, hogy idén év elején nem kell annyira gyorsított ütemben forrást bevonnia az államnak, mint tavaly: az elmúlt hetek DKJ-aukcióin ugyanis nem történtek ráemelések.
Rengeteget adtunk el januárban is a magyar letelepedési államkötvényekből: összesen 375 darabot. Első blikkre örülnünk kéne, hogy több devizaforrást tudunk bevonni, de sajnos van velük egy-két igen kényes probléma. Például az, hogy a törvényileg garantált két százalékos hozam már felülmúlja a piaci árazást, vagyis a konstrukción az állam folyamatosan veszít.
A meghirdetett 55 milliárd helyett összesen 62 milliárd forintnyi forrást vont ma be az Államadósság Kezelő Központ 3, 5 és 10 éves kötvények értékesítéséből. A 3 és 5 éves papírok esetében a meghirdetettnél magasabb lett az értékesítés, míg a 10 évesnél az alatti. Az aukciós hozamok néhány bázisponttal felülmúlták a tegnapi másodpiaci referenciát, de a két héttel ezelőtti hozamszintekhez képest újabb jelentős, 15-33 bázispontos esés következett be.
Teljesen rendben zajlott a mai kincstárjegy-aukció, a kereslet kellően erősnek bizonyult. Az érdekes jelenség viszont az, hogy az Államadósság Kezelő Központ ma nem emelt rá a meghirdetett keretére és ezért a korábbi hetekkel szemben csak 60 milliárdnyi forrást vont be.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter 2015. február 1-jei hatállyal Barcza Györgyöt nevezte ki az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatójának - adta hírül a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A svájci sokkot követően tartott 12 hónapos diszkontkincstárjegyek aukciója kifejezetten rosszul sikerült: a 60 milliárdos keretre pusztán 56 milliárdnyi ajánlat érkezett. Az Államadósság Kezelő Központ ebből végül csak 33 milliárd forintot fogadott el, de a 3 éves változó kamatozású kötvényekből sikerült eladnunk szintén 30 milliárdot.
Varga Mihály nem tervezi az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) működésének átvilágítását, a szervezet új vezetőjétől pedig egyebek mellett azt várja, hogy az ÁKK ne csak Magyarország hagyományos piacain jelenjen meg.
Rendkívül élénk volt ma a kereslet a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek iránt, amire reagálva az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) végül 90 milliárd forintnyi forrást vont be. A hozamok nem emelkedtek az előző aukcióhoz képest, de a szórásukban mérhető piaci bizonytalanság alábbhagyott.
További 27,5 milliárd forintnyi forrást vont be az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a délutáni nem-kompetitív tenderén, amivel így összesen ma már több mint 100 milliárdnyi kötvényt adott el.
Szokatlanul hosszú (10 hetes) hátralévő futamidejű diszkontkincstárjegyet hirdetett meg az ún. 6 hetes likviditási diszkontkincstárjegy aukciója keretében az Államadósság Kezelő Központ, amelyre intenzív vételi érdeklődés érkezett, így az adósságkezelő 60-ról 70 milliárd forintra megemelte az elfogadott ajánlatok mennyiségét.
A korábbi hetekre jellemzőnél sokkal magasabb, 60 milliárd forintnyi 3 hónapos diszkontkincstárjegy (D150408) könnyen elkelt a ma megtartott aukción, hiszen 96,2 milliárd forintnyi ajánlat közül válogathatott az Államadósság Kezelő Központ, de a befektetők most hirtelen érdemben magasabb hozamelvárásokat támasztottak, mint eddig.
Úgy épít az állam biztonságos jövő évi finanszírozására az ÁKK, hogy közben január elsejétől legalább három hónapig nem tudja folytatni a lakossági állampapír népszerűsítési kampányát - ismerte el a jövő évi adósságfinanszírozási stratégia egyik lényeges kockázatát a Portfolio-nak adott rövid interjúban Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese, aki ma délután ismertette a sajtó előtt a stratégiát.
A magyar állam jövőre csak a letelepedési államkötvényből és a Prémium Euró Magyar Államkötvényből tervez devizaalapú forrást bevonni, más devizakötvényből nem, így továbbra is erőteljesen támaszkodik majd a forintalapú állampapírpiacra, illetve a lakosság vásárlási hajlandóságára - derült ki a 2015-ös adósságfinanszírozási terv ma bemutatott számaiból. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese ez alapján is alátámasztotta azt az évek óta megfigyelhető stratégiát, hogy csökkenteni akarja az államadósság devizaarányát, hogy így is mérséklődjön a magyar pénzügyi rendszer sérülékenysége. Borbély konkrét számadatokat nem kívánt említeni, de leszögezte, hogy idén év végére biztosan csökkeni fog az GDP-arányos államadósság ahhoz képest, mint ami a múlt év végére jellemző volt. A jövő évi adósságfinanszírozási terv legfontosabb részleteit az alábbi hírfolyamunkban mutatjuk be.
Megállítható a Széchenyi Bank végelszámolása, jelenleg is tárgyalunk befektetőkkel - mondta egy mai sajtóbeszélgetésen Töröcskei István. A többségi tulajdonos szerint a bank likviditásával nem volt gond, a kockázatkezelés "nem volt annyira rossz", a tőkehelyzet rendbehozatalára számos elképzelésük volt, és van még most is; versenyt futnak az idővel. Érzékel a személye iránt sértődöttséget, de az MNB-t nem hibáztatja. Beadta lemondását, továbbra is ÁKK-vezérigazgató Töröcskei. Néhány részlet a Raiffeisen év elején meghiúsult megvásárlásáról is kiderült.
Szeptemberben a 101 milliárdos teljes állománynövekményből 68 milliárdot, októberben a 30 milliárdból 11 milliárd forintot tett ki a közhasznú szervezetek, így például az alapítványok lakossági állampapír vásárlása, ami a Matolcsy György MNB-elnök szorgalmazására létrejött öt jegybanki alapítványhoz köthető - hívja fel a figyelmet friss cikkében a 444.hu. Az alapítványok abból a jegybanki nyereségből kapják tőkéjüket, amely a devizatartalék átértékelődési hatásából ered és igen jelentős lehet, többek között a devizahitelek forintosításához adott jegybanki tartalékok elszámolásával. A bonyolult tranzakciók hátterét, a jegybanki nyereség képződését és annak potenciális mértékét korábban több elemzésünkben is körbejártuk. A jelentős alapítványi állampapír elvileg arra is jó, hogy év végén trükközni lehessen a kimutatott államadóssággal. Lehet, hogy ezt most nem a MOL, hanem az MNB alapítványai teszik majd meg.
Folytatódnak a harcok.
A jelöltek között van Róna Péter és Csath Magdolna is.
Megelőzte az Egyesült Királyság.
Hajnalban több helyen fagyott.
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
