Az orosz jegybank pénteken a piaci várakozásoknak megfelelően 16 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot 15 százalékról. Július óta a mostani volt az orosz jegybank ötödik kamatemelése, azóta összesen 850 bázisponttal nőtt a kamatszint.
Kínában a hitelköltségek várhatóan 2024-ben is magasak maradnak, ami a deflációs nyomás fennmaradásával fenyeget, ez pedig visszafoghatja a gazdasági növekedést. A Kínai Népbank (PBOC) irányadó kamatlábakat csökkentő intézkedései és a bankok kamatakciói ellenére a Bloomberg számításai szerint az inflációval kiigazított reálhitelkamatok 4% fölé emelkedtek, és valószínűleg megközelítik az 5%-ot, ami 2016 óta a legmagasabb szint.
A Financial Times által megkérdezett vezető kutató közgazdászok arra számítanak, hogy az amerikai jegybank legalább 2024 júliusáig nem vág a kamatokon, és a piacok által jósoltnál kisebb lépésekben kezdi majd el a lazítást.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Merész lépéssel a kazahsztáni nemzeti bank immár harmadik egymást követő alkalommal csökkentette a kamatlábakat, és ezzel fél évtizede a leghosszabb monetáris lazítási sorozatot tartotta fenn. Annak ellenére döntöttek így, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) figyelmeztette a jegybankot, hogy elhamarkodottan kezdjenek lazítani.
A VOSZ főtitkára szerint nagyobb lépésekben kellene csökkenteni az alapkamatot a piaci hitelezés élénkítése és a beruházások beindítása érdekében.
Kedden délután a Magyar Nemzeti Bank bejelentette: az irányadó kamatát 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra csökkentette. Megnéztük, ez a döntés hogyan fogja befolyásolni a hitel- és betéti kamatokat, azaz várhatunk-e alacsonyabb kamatokat a jegybank kamatvágása miatt.
A várakozásoknak megfelelően 75 bázisponttal, 12,25%-ról 11,5%-ra mérsékelte irányadó kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A kamatcsökkentési tempó akár még hónapokig hasonló lehet.
Februárban lehet először 10 százalék alatt az alapkamat – jelentette ki ma Virág Barnabás, az MNB alelnöke. Nem vehetjük ezt biztosra, de ha tényleg így lesz, akkor a kormány eddigi jelzései alapján 2024 februárjában kerülhet sor a változó kamatozású kkv-hitelek kamatstopjának a kivezetésére és a legfeljebb 5 éves kamatperiódusú lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának a felülvizsgálatára.
Az UBS előrejelzése szerint az amerikai jegybank 2024-ben akár 275 bázisponttal is csökkentheti a kamatlábakat, mivel szerintük az amerikai gazdaság recesszióba kerül - tudósított a CNBC.
Az olasz bankok vállalkozásoknak nyújtott hitelei a valaha regisztrált legnagyobb mértékben estek vissza szeptemberben az olasz nemzeti bank, a Bank of Italy pénteken publikált adatai szerint.
Rég nem látott emelkedéssel teltek az elmúlt napok a tőzsdéken, a mostani részvénypiaci ralitól azonban nem mindenki van elragadtatva. Mike Wilson, a Morgan Stanley vezető részvénystratégája szerint inkább beszélhetünk medvepiaci raliról, sem mint tartósabb részvénypiaci fordulat kezdetéről - írja a Bloomberg.
Megjelent a brit védelmi minisztérium hétfői hírszerzési jelentése. Ezúttal az orosz gazdasági nehézségekről írnak.
A Bank of England (BoE) csütörtökön változatlanul hagyta a kamatlábakat, de azt mondta, hogy a monetáris politikának valószínűleg hosszú ideig korlátozónak kell maradnia.
A neves befektető és a DoubleLine Capital vezérigazgatója, Jeffrey Gundlach aggodalmát fejezte ki a közelgő amerikai gazdasági visszaeséssel kapcsolatban, és azt jósolta, hogy a romló gazdasági helyzet miatt a kamatlábak csökkenése hamar bekövetkezhet – írja a CNBC.
Az infláció csökkenésének és az MNB monetáris lazításának köszönhetően utoljára 2022 júliusában látott szintre csökkent mára a budapesti bankközi kamatláb, a BUBOR. A jelenlegi 10,82 – 11,43 százalékos értékek az alapkamathoz hasonlóan már közel vannak ahhoz a szinthez, amelynél a kormány elkezdheti a meglévő jelzáloghitelekre és kkv-hitelekre vonatkozó kamatstop felülvizsgálatát. Még bizonytalan, mikor teszik ezt meg.
Októberben két jelenség mozgatta leginkább a piacokat: egyrészt az amerikai kötvényhozamok jelentős emelkedésnek indultak, amely folyamat több szektorra is jelentős veszélyt jelent. Másrészt újra háború alakult ki a Közel-Kelet egyik puskaporos hordójában, a Hamász ugyanis támadást indított október elején Izrael ellen. Ez utóbbinak leginkább a nyersanyagpiacra lehetett volna hatása, az olaj ára viszont meglepő módon nem sokat változott. Nézzük, mibe fektettek szívesen a magyar profik októberben!
Nagyon szorult helyzetben a vártnál komolyabb szigorításról döntött az orosz jegybank, hogy a részben a szankciók és a háború okozta gyorsuló infláció és a rubel gyengülése ellen hatékony lépést tehessen.
A Bankszövetséggel való újbóli egyeztetést követően Nagy Márton minisztériuma bejelentette, hogy november 2-től 11,5%-ra csökken az önkéntes kamatplafon mértéke a vállalkozói forgóeszközök esetében. Legutóbb ezt még 12%-ban határozták meg. A közlemény szerint a lakáshitelek THM-plafonja is csökkenhet decembertől.
Miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kedden a vártnál nagyobb kamatcsökkentést hajtott végre, a makrogazdasági és piaci elemzők újragondolták a kamatpályával kapcsolatos várakozásaikat.
Ha összejön, akkor a világ legnagyobb réztermelője jöhet létre.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
