Az elmúlt években meredeken emelkedett a magyar hitelintézetek állampapír-állománya, és a roham továbbra sem csillapodik, idén négy hónap alatt már teljesítették a 2020-as rekordév adatát a bankok. Van olyan hazai pénzintézet, melynek kezében majdnem az államadósság 10 százaléka van, és büszkén vállalja, hogy ezzel támogatja a kormány gazdaságpolitikáját.
Kedd este egy terjedelmes pénzügyi törvényjavaslatot nyújtott be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, mely leginkább finomhangolásokat, technikai módosításokat tartalmaz, de néhány érdekesebb szabálymódosítás is fellelhető benne.
Az ABN Amro részvényárfolyama megugrott, miután napvilágot láttak olyan hírek, miszerint a BNP Paribas megvásárolná a bankot.
Miközben az elmúlt napok esését követően a vezető európai tőzsdéken megnyugvás látszik, a lengyel tőzsde komoly eladói nyomás alá került, a nyersanyagkapcsolat vállalatok és a bankok részvényeit adják a befektetők.
Az elmúlt időszakban az OTP több alkalommal is nagy volumenben vásárolta saját részvényeit, a tegnapi nap folyamán ismét vett a bank részvényeket.
A piaci mechanizmusok attól tudnak jól, sőt a leghatékonyabban működni, hogy megbízható módon és hosszú távon igazíthatják hozzájuk a döntésüket azok, akik értik a működésüket. A kamatstop és a hitelmoratórium év végéig történő meghosszabbítása viszont azt üzeni, hogy a magyar hitelfelvevőknek és hitelezőknek nem érdemes érteniük a hitelpiaci mechanizmusok működését, és rábízniuk sem érdemes magukat ezekre, mert ezeket valaki fentről bármikor felfüggesztheti.
Az Erste Group felügyelőbizottsága mai rendkívüli ülésén Willi Cernkót nevezte ki az Erste Group Bank AG új vezérigazgatójává 2022. július 1-jei hatállyal. Cernko vezérigazgatóként Bernd Spaltot váltja, aki korábban bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani szerződését. Cernko a bankcsoport lakossági üzletágát is vezetni fogja. Az Erste Bank Österreichnél eddig betöltött vállalati vezetői posztja is betöltésre kerül.
Nem jó úton halad a jutalékstruktúra evolúciója a magyar lakossági hitelpiacon, többek között ezért is érett meg az idő a hitelközvetítői szakma erősebb érdekképviseletére, tevékenységének láthatóbbá tétételére – vélik a nemrég megalakult Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetségének vezetői. Fülöp Krisztián elnökkel és Sándorfi Balázs elnökségi taggal a pénzügyi közvetítői szektor bemutatása mellett arról is beszélgettünk, vajon ki fog a második félévben 10% feletti kamattal lakáshitelt felvenni.
Környezetvédelmi, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási, azaz ESG-stratégiát hozott létre a Magyar Bankholding – közölték.
Részben a bankok egyszeri, 73,5 milliárd forintos rendkívüli befizetéséből, részben pedig egy június eleji 75 milliárd forintos kötvénykibocsátásból visszafizette az Országos Betétbiztosítási Alap a Magyar Nemzeti Banktól március elején kapott áthidaló kölcsönét.
Június 15-ével, szerdával újrakezdődhetnek Magyarországon a lakásárverések és a kilakoltatások, miután a kormány nem hosszabbította meg az ezzel kapcsolatos veszélyhelyzeti moratóriumot. Mivel a törlesztési moratóriumban a lakossági hiteladósok legsérülékenyebb 5%-a és a vállalatiak 2-3%-a még június 30-áig biztosan benne van, a nem teljesítő hitelek aránya pedig alacsony (1,5%) a bankoknál, a következő 3-4 hónapban még kevés banki adóst fenyeget közvetlenül a végrehajtás réme.
Az elmúlt hetekben az OTP több alkalommal is nagy volumennel vásárolta részvényeit, tegnap a javadalmazási politikája megvalósítása részeként vett a bank részvényeket.
Mostantól évi 2,5 százalékos fix kamatozású, forintalapú konstrukcióval lízingelhetnek egy-egy darab használt vagy új tisztán elektromos személyautót a vállalkozások az egyik hazai nagybanknál. A 2,5 százalékos kamat eddig a haszongépjárművek esetében volt elérhető a Széchenyi Lízing GO! keretében a cégek számára, de a június 30-ával kifutó és jellemzően már nem igényelhető program jövője egyelőre kérdéses.
Az MNB a pénzügyi különadók, tranzakciós illeték változása kapcsán is kiemelten vizsgálja a hitelintézetek díjszabásainak változásait, szükség esetén haladéktalanul vizsgálatot indít a jogsértő pénzügyi intézményekkel szemben. Mint emlékezetes, a jegybank 2013-2015-ben 4 milliárd forint jogosulatlanul elvont díjat fizettetett vissza egyes pénzügyi intézményekkel és 1,9 milliárd forint bírságot szabott ki a tranzakciós illeték bevezetése utáni jogsértések miatt - derül ki az MNB friss közleményéből.
Jelen állás szerint június 30-áig tart a kamatstop, amely 330 ezer jelzáloghiteles háztartást védett az első félévben. Kivezetésével átlagosan ötödével ugranának meg a törlesztőrészletek, ha viszont fennmarad, idén akár 100 milliárd forintjába is kerülhet a bankoknak. Bonyolítja a helyzetet, hogy időközben a fix kamatozású hiteleket is fenyegeti a kamatkockázat: 133 ezer ilyen adósnak is kamatperiódust vált a hitele valamikor 2021 és 2023 közepe között. A kormány akár napokon belül dönthet a kamatstop sorsáról, többféle javaslatot fontolóra vehet.
James Gorman, a Morgan Stanley vezérigazgatója közölte: 50% valószínűséget ad annak, hogy az amerikai gazdaság recesszióba fordul. A bank inkább a nem pénzügyi kockázatokra összpontosít, beleértve a kibertámadások lehetőségét - számolt be szavairól a Bloomberg.
Nagy-Britannia legnagyobb belföldi hitelintézete, a Lloyds hétfőn azt közölte a munkatársakkal, hogy nagy többségüknek egyszeri 1000 fontos (csaknem 470 ezer forintos) kifizetést ad a megélhetési költségek emelkedése miatt.
Frusztráltan vették tudomásul a magyar bankok a kormánytól kapott 250+50 milliárd forintos új adóterhüket, amely szerintük ellehetetleníti a piac további fejlődését. Mégsem merülnek önsajnálatba: kétféle, jelentős banki áldozatvállalást tartalmazó javaslattal is megkereste a Magyar Bankszövetség a kormányt a kamatstop jövőjét illetően. Jelasity Radovánt, a szervezet elnökét az Erste Bank elnök-vezérigazgatói minőségében is kérdeztük: a bank célja az, hogy az OTP és a Bankholding után mielőbb a piac harmadik legnagyobb szereplője legyen. Interjú.
Áthárítja az ügyfelekre a nagyobb tranzakciós illetéket a K&H Bank – szúrta ki az rtl.hu a bank friss hirdetményében.
A brit pénzügyi felügyelet, az FCA felvett a svájci Credit Suisse-t a szigorúbb felügyeletet igénylő intézmények megfigyelési listájára - jelentette vasárnap késő este a Financial Times egy májusban kiküldött levélre hivatkozva.
Videót is közzétettek az esetről.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Az amerikai haderő egyik legfrissebb fejlesztése.
Értékes fegyverek estek ki a szolgálatból.
Sorra lepleződnek le a kémek.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
