Szilveszter délután 3 órakor újabb 3 atomreaktort állítanak le Németországban az energiaátmenet jegyében és így már csak 3 reaktor marad az országban, amelyeket a tervek szerint 1 év múlva, azaz 2022 végén fognak leállítani.
Egészen keménynek tűnő lépést tartalmaz az egyik friss kormányrendelet, amely gyakorlatilag kizárja a központi költségvetési szerveket és a közfeladatot ellátó intézményeket az egyetemes szolgáltatásra jogosultak köréből az árampiacon, így gyakorlatilag a szabadpiacra tereli őket jövő februártól június végéig. Pontosabban terelné, ha lenne, aki szerződik velük, de ha nem lenne szerződésük, akkor sem lehet megszűntetni az áramellátásukat, igaz az engedély nélküli áramvételezésért valószínűleg majd komoly büntetést kell fizetniük.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Amikor az idei év elindult, az emberiség már a vakcinákkal felvértezve igyekezett visszaszorítani a koronavírus járványt, a gazdaság újranyitása pedig javában elkezdődött. Az újranyitás miatt növekvő keresletet viszont sok esetben nem tudta megfelelően kiszolgálni a kínálati oldal, ami ahhoz vezetett, hogy az egyes nyersanyagok ára valósággal elszállt, és most jóval magasabban van, mint a járvány előtt. Bár a legtöbbet természetesen az energiaárakról lehetett hallani - főleg az elmúlt hónapokban - a fémek, vagy például mezőgazdasági termékek esetében is bőven lehetett látni hasonló mértékű drágulást.
Csehország elnöke, Milos Zeman szokásos karácsonyi beszédében kritizálta az afganisztáni kivonulást, amely szerinte növeli a terrorfenyegetettséget Európában. A cseh politikus kiállt a kötelező oltás bevezetése mellett, de elítélte az uniós zöldpolitikát - számolt be az expatz.cz.
Mára mintegy 80 ezer háztartás rendelkezik napelemes kiserőművel. Ezt a számot igyekszik 15 éven belül 200 ezerre növelni a kormány, ezért komoly támogatást kap a lakossági napelemhasználat és fűtés-korszerűsítés. Mivel ezek a beruházások jelentősen növelik az ingatlanok értékét, fontos, hogy a biztosítás is kövesse az értéknövekedést. Emellett az időjárásnak kitett napelemek is megfelelő biztosítási védelmet igényelnek, ami egyes esetekben akár kötelező is lehet – közölte a Magyar Biztosítók Szövetsége friss közleményében.
Bővíti Budapesten 2017 óta működő regionális beszerzési központját a Schneider Electric, a jelenlegi 150-ről 2023-ig közel 300-ra emelkedhet az ott dolgozók száma. A társaság globális beszerzésekért felelős vezetője, Daniel W. Bartel is a magyar fővárosból irányítja a terület működését, így éves szinten 12 milliárd eurónyi beszerzés és világszerte 1400 fő munkájának koordinálása is Budapestről történik.
Bár a Magyar Nemzeti Bank a világpiaci hangulat miatt ellenszélben van, ha az ország elvégzi a házi feladatait, annak idővel meglesz az eredménye - többek között ezt válaszolta Matolcsy György jegybankelnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában a gyenge forintot firtató kérdésre. Matolcsy szerint az infláció megtörésére "a monetáris transzmisszió minden csatornáját használnunk kell." A kamatstop megerősíti az MNB-t, hogy a leghatározottabban lépjen fel az infláció ellen. A jegybank üdvözli a költségvetés hiánycsökkentő lépéseit.
A jövő egyértelműen abba az irányba mutat, hogy az elektromos autók átveszik a vezető szerepet a járműpiacon, azonban az áramár emelkedése olyan költségoldali tényezőt jelent, ami sokak számára elrettentő lehet. Ha feltételezzük, hogy a mostani árszintek tartósnak bizonyulnak, vagy a jövőben tovább növekednek, akkor nagy valószínűséggel az elektromos autózás minden lesz, csak nem olcsó.
Jelentős szerepet kaphat Európa széndioxid-mentes energiellátásában a hidrogén, amelynek zöld és kék jelzőkkel illetett előállításában is nagy lehetőségek rejlenek. A Goldman Sachs befektetési bank becslése szerint a hidrogén 2050-re a világ energiaszükségletének akár negyedét is fedezheti, ráadásul a következő évtizedben a hidrogén ára 70 százalékkal csökkenhet az olcsó megújuló energiaforrásokkal rendelkező országokban. Nem véletlen, hogy az Európai Parlament és a világ vezető energiacégei is látnak fantáziát az ezirányú fejlesztésekben.
Aki hálózathasználati szerződés vagy villamosenergia-vásárlási szerződés nélkül vételez áramot a villamosenergia-rendszerből, az az eddiginél jóval fájdalmasabb anyagi következményekkel néz szembe – derül ki a legfrissebb Magyar Közlönyből.
Miközben tegnap 2000 dollár/köbméter fölé, történelmi csúcsra ugrott a holland TTF gáztőzsdén a gázár és ma is annak közelében ragadt a Jamál-Európa vezetéken történő visszafordított gázszállítás miatt, aközben a Gazprom egyik vezetője 250-280 dolláros átlagos 2022-es exportárakról tett említést egy nyilatkozatban. Ez a mostani extrém piaci árszinteknek gyakorlatilag a töredékét jelentené, ha bekövetkezne. Közben kiderült, hogy a 15 éves magyar-orosz gázszerződésben 225 dolláros ár szerepelhet egy Ukrajnával kapcsolatban tett vállalásért cserébe.
A növekvő energiaárak miatt egyre több háztartás dönt napelemes rendszer mellett, hogy magának termelje meg a szükséges energia egy részét, vagy egészét.
A napokban hozta nyilvánosságra az európai Bizottság az új uniós gázpiaci javaslat-csomagját és erről, illetve az európai áramtőzsdék közötti együttműködés jövőjéről tárgyaltak az európai szabályozó hatóságok vezetői az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) év végi ülésén. Ezen a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH) Ságvári Pál elnökhelyettes képviselte és a szerdai közlemény azt hangsúlyozza, hogy hazánknak érdeke a fokozatos áramtőzsdei integráció.
Már tegnap is hatalmasat ugrottak a gázárak az európai tőzsdéken, de ez ma folytatódott és újabb rekordszintre, ezer köbméterenként 2000 dollár fölé szökött az európai gázár kora délutánra. A gázár reggel óta folyamatosan emelkedik arra a hírre, hogy leállt a gáztovábbítás a Lengyelországon és Fehéroroszországon áthaladó, kétezer kilométer hosszú Jamal-Európa gázvezetéken Németország felé.
Ma, azaz december 21-én járt le az a határidő, ameddig a 25 ezer győri ingatlant távhővel ellátó Győr-Szol Zrt. a biztonsági földgázkészletből kaphat gázt, de egy friss kormányrendelet most azt szabta meg, hogy ez január 8-ig, vagy egy új távhőszolgáltató kijelöléséig folytatódhat.
Igaz-e, miszerint ezer köbméterenként 225 dollár körüli áron kapjuk a 15 éves magyar-orosz gázszerződés keretében a gázt azért cserébe, hogy nem szállítunk visszafelé belőle az ukránoknak - szegezte a kérdést a mai Kormányinfón Orbán Viktornak a Financial Times, mire a kormányfő kétszer is kitérő választ adott. Azt viszont elismerte, hogy a tőzsdei árakhoz igazodik a gázárképlet. Utóbbi önmagában is fontos információ, mert így az egekbe emelkedő mostani tőzsdei árak idővel igenis hatással lesznek az állam beszerzési költségére. A horvát LNG-tervek is elhangzottak a mai év végi Kormányinfón.
Egyetlen MW új nagy naperőművi kapacitást sem állítottak üzembe novemberben Magyarországon a MAVIR átviteli rendszerirányító adatai szerint. A háztartási méretű naperőművek miatt így is rekordév lehet 2021.
Az orosz és a magyar fél is azon dolgozik, hogy 2029-2030-ban a paksi atomerőmű két új blokkja villamosenergiát termeljen Magyarországon - hangsúlyozta Alekszandr Merten, a Roszatom érdekeltségébe tartozó ASZE mérnöki vállalat alelnöke, a Paks II. projekt igazgatója hétfőn háttérbeszélgetésen, Budapesten.
Nem lehet olyan extrém hideg, hogy korlátozni kelljen a lakossági gázfogyasztást, mert a tárolókban lévő mennyiség mellé folyamatosan érkezik az utánpótlás Oroszországból és a hazai lelőhelyekről – hangsúlyozta hétfői közleményében Ságvári Pál. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnökhelyettese ezt azért hangsúlyozta, mert az utóbbi két különleges évhez képest most alacsonyabb a gáztárolók összesített készletszintje, de mégsem kell aggódni. A hivatal ugyanis többfajta modellszámítást is végzett különböző időjárási forgatókönyvekre és fogyasztásra és az jött ki, hogy még a legpesszimistább esetben is csak 17,3%-ra esne le a gáztárolók együttes készletszintje március végére a mostani 58,1%-ról, a legjobb esetben pedig 35,9%-on zárnánk a telet.
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
Írtam nemrég a sávos adózásról. Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja...
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
Why do some businesses, despite needing a financial boost, hesitate to apply for loans? Research shows that the tone of central...
A fast fashion fogalma az új divattrendek gyors átfordulására és a tömegesen gyártott, olcsó ruházati cikkek keresletére...
Az interneten sok vélemény jelenik meg a "megfelelő" adóztatással kapcsolatban, de még a legtájékozottabbak is...
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
