Az Eurostat előzetes adatai alapján éves bázison az áprilisi 0,2%-ot követően májusban 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben, ami összhangban volt a piaci várakozásokkal. Az éves indexet továbbra is az energiaárak esése húzza lefelé, az élelmiszer- és energiaáraktól szűrt maginflációs mutató 0,7%-ról 0,8%-ra tudott emelkedni.
Áprilisban - összhangban az elemzői várakozásokkal - 10,2%-on stagnált az euróövezeti szezonálisan igazított munkanélküliségi ráta - derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. A teljes Európai Unióra vonatkozó munkanélküliségi ráta áprilisban 8,7% volt, az egyes tagországok között azonban továbbra is óriási különbségek vannak.
Részben a költségvetési egyensúly fontosságát az egekbe magasztaló német gazdaságpolitikai irányvonal okolható az euróövezet elhúzódó kilábalásáért - mutat rá cikkében Martin Wolf. Németország a periféria reformképtelenségével és az Európai Központi Bank túlzott laza monetáris politikájának veszélyeivel példálózik, és bár bizonyos dolgokban igaza van a német politikusoknak, azt azonban elfelejtik, hogy maga Németország is a probléma része.
Súlyos profitabilitási sokkal néznek szembe az eurózóna bankjai, ezért mielőbb konszolidálódnia kell a szektornak, hogy versenyképesebb legyen - nyilatkozta ma az Európai Központi Bank vezető közgazdásza. Mintha csak a magyar jegybankot hallanánk.
Az IMF azt javasolta múlt hét végén az eurózóna hitelezőinek, hogy tegyék lehetővé a görögöknek: a mentőcsomagra fizetendő kamatokat, illetve esetenként a tőkét ne kelljen 2040-ig megfizetniük, és a jelenlegi átlagosan 1,5%-os szinten rögzítsék 30-40 évre a hitelek kamatlábát - tudta meg a Wall Street Journal.
Sosem nézett még szembe a világ ennyi kihívással, a megoldás a helyzetre pedig az, hogy a helyi szereplők kihúzzák a fejüket a homokból és megtanulnak együttműködni. A politikusok rövidlátása miatt nem születnek meg a megfelelő reformok, mindenki a választások megnyerésével van elfoglalva ahelyett, hogy néhány szigorú, de szükséges reformot bevállalna - hangzott el mindez az EBRD londoni konferenciáján.
A 2008/2009-es gazdasági válság nagy iróniája, hogy egy adósságválságból született krízis még nagyobb eladósodottságot okozott a világgazdaságban - állapítják meg a Morgan Stanley elemzői. Az adósság békeidőben még soha nem emelkedett ilyen meredeken, azonban mindezidáig nem járt komoly növekedési áldozatokkal. Ez egyrészt az 1980-as évek óta csökkenő nominális kamatoknak, másrészt a közelmúlt nem-konvencionális jegybanki lazításainak köszönhető, az elkövetkező 3-5 évben azonban fájdalmas növekedési áldozatai lehetnek az adósságleépítésnek. Mindent elsöprő adósságválsággal alapesetben nem kell számolni, azonban ha az Egyesült Államok gazdasága nem elég ellenálló, akkor könnyen csúnya vége lehet a történetnek.
Az Európai Központi Bank döntést hozott az 500 eurós címlet gyártásának 2018 végétől való leállításáról. Ezek alapján a folyamatosan bevezetésre kerülő új euró-bankjegyszériának már nem lesz része az 500 eurós, értékét azonban korlátlan ideig megőrzi majd, így nem kell sietni az átváltással.
Az Eurostat előzetes becslései szerint áprilisban éves alapon 0,2%-kal csökkentek a fogyasztói árak az euróövezetben. A márciusi stagnálást követően az infláció újra visszatért a negatív tartományba, erre azonban már korábban Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke is figyelmeztetett.
2016 első negyedévében negyedéves alapon 0,8%-kal, éves bázison 1,6%-kal bővült az eurózóna GDP-je, derült ki az Eurostat által közzétett előzetes adatokból. A 0,8%-os negyedév/negyedév növekedés 2011 első negyedéve óta a leggyorsabb, az elemzők ennél jóval lassabb, 0,4%-os GDP-bővülésre számítottak.
Két héten belül sor kerülhet az euróövezeti pénzügyminiszterek újabb találkozójára a görög mentőcsomag esedékes részletének megvitatására.
Az euróövezet üzleti kilátásait nyomon követő Markit kompozit beszerzésimenedzser-index értéke a márciusi 53,1 pontról 53 pontra csökkent, ami ugyan kis változás, ám az idén januári hasonló értéket leszámítva 14 hónapja a legrosszabb üzleti kilátásokról tanúskodik. A feldolgozóipar kilátásai kismértékben romlottak, míg a szolgáltatói szektoré valamelyest javultak a megelőző hónaphoz képest.
A hitelkereslet minden szegmensre kiterjedő bővülését, ugyanakkor a lakáshitelek feltételeinek szigorodását mutatja az Európai Központi Bank ma közzétett hitelezési felmérése az eurózónára vonatkozóan.
Az európai jegybank elkeseredett harcot vív az inflációval, eközben pedig az eurózóna legtöbb országának kötvénypiacán a hozamok az EKB márciusi ülését követő kisebb emelkedés után újra történelmi mélypontjaik felé menetelnek. A német 10 éves állampapír másodpiaci referenciahozama ismét megközelítette a 0,1%-ot, a Commerzbank elemzői szerint még az idén elérheti a 0%-ot. Az EKB esetleges további intézkedései miatt a magországok és a perifériaországok kötvényhozamaiban is tovább folytatódhat a csökkenő trend.
Márciusban stagnáltak a fogyasztói árak az eurózónában, ami azt jelentette, hogy februárhoz képest 1,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Havi alapon 0,8%-kal esett vissza az eurózóna ipari termelése februárban, ami az éves bővülési ütemet a januári 2,9%-ról 0,8%-ra húzta vissza. A Reuters által megkérdezett elemzők ettől valamivel kisebb lassulást vártak.
A 2008-as válság Európába való begyűrűzése az összes ország minden gazdasági szegletét negatívan érintette, azonban az egyes szektorok közül messze az építőipart érte a legnagyobb csapás. Egyes perifériás országokban akkora volt ez a pofon, hogy 2015 végére a válság előtti csúcs 50%-át sem érte el az ágazat kibocsátása. A nagy nyugat-európai országok közül Németországnak és az Egyesült Királyságnak majdnem teljesen sikerült kimásznia a gödörből. Szinte mindenhol az "épületek" építménycsoport szenvedte el a nagyobb visszaesést, az állami megrendelésekhez kötődő "egyéb építmények" jobban teljesítettek.
Magyarországon évek óta nincs komoly társadalmi vita az euróbevezetés lehetséges céldátumáról, azonban a jelek szerint külföldön még nem gondolják, hogy teljesen letettünk volna erről. Hétfőn tette közzé friss elemzését a Fitch Ratings, melyben hat kelet-közép-európai országot vizsgáltak a hitelminősítő szakemberei annak alapján, milyen hatással lenne rájuk, ha csatlakoznának a valutaövezethez. Magyarország kapcsán kiemelik, hogy tovább javulhatna a külső finanszírozási pozíciója, emellett nyitott gazdaságként sokat számítana a tranzakciós költségek csökkenése.
Márciusban 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak az eurózónában, ez megfelelt az előzetes várakozásoknak. Az élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció közben egy százalékon állt.
A globális pénzügyi kondíciók 2016 elején tapasztalt meredek romlása miatt az idén valószínűleg az eddig vártnál gyengébb lesz az euróövezet növekedési teljesítménye, az infláció pedig még jelentősebben elmarad a korábbi várakozásoktól - jósolta szerdán Londonban ismertetett féléves előrejelzésében a Standard & Poor's.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
