Megint kapkodtak a magyar kötvényekért
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A jelentős érdeklődésre reagálva az adósságkezelő a tervezettnél lényegesen több papírt értékesített.
Aukciókat tartott ma az Államadósságkezelő Központ, három állampapírt kínált eladásra a befektetőknek. A jelentős érdeklődésre reagálva az adósságkezelő a tervezettnél lényegesen több papírt értékesített.
Hatalmas, 100 milliárd dolláros nem realizált kötvény-árfolyamveszteségen ült a Bank of America az első negyedév végén, ami a teljes amerikai bankszektor hasonló veszteségének az egyötöde – írja a Financial Times a Szövetségi Betétbiztosító Társaság, az FDIC adataira hivatkozva. Attól valószínűleg nem kell tartani, hogy ennek a mínusznak a jó része realizált veszteséggé válik, és a Silicon Valley Bank sorsára jut a hitelintézet, mindenesetre a részvényárfolyam megérzi ennek kockázatát.
Az eredetileg intézményi befektetőknek szánt Diszkont Kincstárjegy-állomány fele, tehát több mint 1200 milliárd forint a magyar lakosság kezében van, nem csoda persze, hogy az eddigi 13-14%-os DKJ-hozamszintek sokak számára csábítóak voltak. Csakhogy az utóbbi napokban látványosan olvadnak el ezek a hozamok, ezek után pedig jogosan merül fel a kérdés: a DKJ-t vagy a DKJ hozamához kötött, de arra prémiumot is adó Bónusz Magyar Állampapírt érdemes-e inkább megvenni? A múltbéli számok azt mutatják, érdemesebb volt a Bónusz Magyar Állampapírt választani a DKJ helyett. A mostani csökkenő DKJ-hozamok mellett azonban érdemes résen lenni, ha a BMÁP mellett döntünk.
A mostani környezetben rövid távon egyértelműen rossz befektetés a lakásvásárlás - osztotta meg gondolatait Balásy Zsolt, a HOLD After Hours portfóliókezelője. Az elemző szerint a következő 3 évben befektetési szempontból magasabb hozam lesz elérhető állampapírral, mint lakáskiadással és egyelőre a hitellel történő vásárlás sem jelent jó megoldást.
A meglévő 15%-os kamatadó mellé 13%-os szociális hozzájárulást (szocho) vezet be a kormány a megtakarítási formák egy részére, amelyet a július 1-je után lekötött betétekre és az újonnan vásárolt értékpapírok hozama után kell megfizetni. Ha ez nem lenne elég, bizonyos befektetési alapok számára gyakorlatilag kötelező állampapír-tartást ír elő a kormány augusztustól. De mit jelent ez a múlt heti jogszabályváltozás? Hány embert, milyen vagyontömeget érint? Egyáltalán eddig miért volt bárkinek is a pénze másban, mint állampapírban? A Portfolio Heti Podcastjében ezekről is kérdeztük Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét.
Nemrég jött a hír, hogy új PMÁP papírokat dob piacra az ÁKK, a korábbinál alacsonyabb kamatprémiummal, viszont hosszabb lejárattal. Utóbbi azt is jelenti, hogy hosszabb ideig ketyeg a papír a mostani magasabb inflációval, így kiszámoltuk, érdemes-e még most bevásárolni a hamarosan megszűnő konstrukciókból, vagy jobb kivárni az új inflációkövető papírokat.
A magas hozamok, illetve a bankcsődök eredményeképp az utóbbi hónapokban több százmilliárd dollárnyi friss pénz áramlott amerikai pénzpiaci alapokba, az általuk kezelt vagyon megközelítette az 5400 milliárd dollárt – számol be a hírről a Financial Times.
Egy londoni bíróság elítélte egy brit forex cég vezetőjét, aki a befektetői pénzéből egy 50 millió fontos piramisjátékot épített, az elsíbolt pénzből pedig luxuséletét finanszírozta - számolt be Reuters.
Jim Cramer, a CNBC műsorvezetője tegnap az úgynevezett "junior" növekedési részvényekről osztotta meg a véleményét, vagyis azokról a fiatal vállalatokról, amelyek magasabb kockázatot jelenthetnek a befektetők számára, de komoly potenciállal rendelkeznek és akár óriásit is lehet velük kaszálni később. Elemzésünkben két, a guru által érdekesnek talált részvényt nézünk meg közelebbről.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist máus 18-i adása. A mai műsor első részében a lakossági megtakarításoknál megfigyelt első negyedéves trendekről volt szó, erről Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Ezt követően az OTP Bank kötvénykibocsátásával foglalkoztunk, a pénzintézet ugyanis 500 milllió dollár értékben von be forrást a működésébe. A kereslet a Portfolio információi szerint szerényebb, mint az utolsó alkalommal februárban, a forrásbevonás ára viszont a bank szempontjából kedvezőbben alakul. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, lapunk Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Bár lassuló ütemben, de áprilisban is növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, így elérte a 10 245 milliárd forintot. A BAMOSZ statisztikái szerint továbbra is a kötvényalapok, azon belül pedig a rövid lejáratú kötvényekbe fektetők dominálnak, a frissen beáramló pénzek jelentős hányadát ez a kategória tudta megszerezni.
Péntektől már 15,90%-os kamaton vásárolható meg a Bónusz Magyar Állampapír a diszkontkincstárjegy-hozamok emelkedésének köszönhetően, ezzel pedig megközelíti a népszerű PMÁP 7 éves futamidejű változatának hozamát is. A BMÁP egyik nagy előnye azonban a gyakoribb kamatfizetésben rejlik, a kamatos kamat kihasználásával pedig akár 16%-nál magasabb hozamot is bezsebelhetünk.
Az utóbbi egy-két évben jelentősen ugrottak a lakosság számára is elérhető intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val is 14% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha nehéz ezek után eldönteni, vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Várhatóan nem lesz tartható az idei költségvetésben szereplő 2500 milliárd forintos terv a kamatkiadásokat illetően – figyelmeztetettünk nagyjából három héttel ezelőtt. Most ezt erősíti meg a friss EDP-jelentés, melyben már közel 3000 milliárd forintra emelték a tervet. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy szinte a teljes költségvetési hiány adósságszolgálatra megy majd el, az enélkül számított elsődleges egyenleg majdnem egyensúlyban lehet. És ez még várhatóan évekig így is marad, vagyis a kormány mozgástere nagyon beszűkül a gazdaságélénkítés szempontjából.
Azzal vádolják Amerikában a Deutsche Bank korábbi befektetési bankárát, hogy olyan befektetők pénzét sikkasztotta el, akiket a kriptovaluta-befektetések nagy hozamának ígéretével csábított el – számol be a hírről a Reuters.
A nehéz tavalyi év után úgy tűnik, hogy idén magukra találtak a hazai befektetési alapok, annak ellenére, hogy az év első három hónapja sem volt sétagalopp, különösen a márciusi bankválság borzolta a kedélyeket. A magyar alapok egyelőre állják a sarat, a legjobb teljesítmények már az első három hónapban 10% felett alakulnak. Nagy visszatérést mutatnak az abszolút hozamú alapok, de a részvény és árupiaci alapok körében is vannak vonzó, 7% feletti hozamok.
A bankszektorban a közelmúltban bekövetkezett zavarok még nehezebbé tették a Wall Street-i cégek számára az amúgy is nehéz feladatot, hogy több tízmilliárdnyi kockázatos adósságot értékesítsenek, amelyek kevésbé sikeres felvásárlások finanszírozása után maradtak a nyakukon.
Kötvényaukciót tartott ma az ÁKK, három futamidőn összesen a tervezett 30 helyett 76,5 milliárd forintnyi állampapírt adtak el. Vagyis bőséges volt a kereslet, és még a hozamok is csökkentek.
A magyar állampapírpiaci hozamok emelkedése a finanszírozás azonnali megnehezedése mellett még egy, sokkal komolyabb kockázattal fenyeget: minél tovább tart az extrém magas kamatok kora, annál hosszabb időre „égeti be” a költségvetés a jelenlegi terhet, hiszen fokozatosan árazódnak át az állampapírok. Vagyis lassan készülhetünk arra, hogy évekig alig lesz mozgástere a költségvetésnek. Részben emiatt kongatta meg a vészharangot nemrég a parlamentben Matolcsy György is, bár a jegybankelnök előrejelzése meglehetősen pesszimistának tűnik.
Folytatódik a kötvényalapok menetelése, csak februárban újabb 216 milliárdnyi friss tőkét tettek ide a magyarok. A legnépszerűbbek a rövid kötvényalapok, de ezen belül vonzóak az euróövezeti befektetésekkel bíró alapok is. A friss adatok szerint a hazai befektetési alapok egyre közelebb kerülnek a 10 ezer milliárdos kezelt vagyonhoz, miközben a kötvényalapok vagyona már átlépte a 3000 milliárdos szintet.
Sok kritika éri a platformot.
Steigervald Krisztiánnal és Mádi Gáborral beszélgettünk.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
A fontos adatokat is jól átvészelték az indexek.
Összesen 4,5 milliárd forintot mozgatnak meg a büdzsében.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.