Ursula von der Leyen bejelentette az EU új vezetőit, meglepő terület juthat a magyar jelöltnek

Az új kollégium pontosan tükrözi a politikai vállalásainkat és céljainkat – kezdte beszédét a végrehajtó testület elnöke, aki hozzá tette, hogy 10 hétnyi hosszú és kemény tárgyaláson van túl a tagállamokkal. A felálló testület célja, hogy a versenyképesség javítása, a dekorbanizáció, a digitalizáció és az európai jólét megőrzése.

A hat fő cél a demokrácia megerősítése, egy körkörös, szénmentes gazdaság kialakítása, de ehhez az szükséges, hogy az innováció és a kedvező befektetési környezet kialakítása. Emellett kell a kohézió fejlesztése, új tagállamok felvétele, amelyek mind segíthetnek a szociális pillér megerősítésében – jelentette ki von der Leyen. Ez a hat cél a hat alelnök felügyelete alá kerül. Hangsúlyozta, hogy minden biztos egyenlő a Bizottságban, mivel minden terület összefügg az összes többivel.

Közölte, hogy az új kollégiumba 11 nőt jelöltek, ami 40 százaléka a teljes taglétszámnak. Korábban csak 22 százaléka volt a nők aránya, komolyan harcolt, hogy ez megváltozzon.

Az előző Bizottsággal szemben nem lesznek magasabb rangúak az alelnökök, akik alá eddig biztosok tartoztak, hanem ők is saját területeket visznek majd a továbbiakban.

A nők közül négyen bekerültek az alelnöki körbe:

• Stéphane Séjourné (francia) – jóléti és ipari stratégia,
• Henna Virkkunen (finn) – technológiai függetlenség, biztonság és demokrácia,
• Roxana Minzatu (román) – emberi jogok, oktatás, képességek, felkészülés,
• Teresa Ribera (spanyol) – Tiszta, igazságos és versenyképes átmenet,
• Kaja Kallas (észt) – az EU külügyi főképviselője,
• Raffaele Fitto (olasz) – kohézió és reformok.

A többi terület a következőképp oszlik meg, amelyben számos fontos területet a 2004 bővítés után belépett országok kaptak, viszont Magyarország egy jelentéktelen portfoliót kap csak.

• Maros Sefcovic (szlovák) – kereskedelem és gazdaságbiztonság,
• Valdis Dombrovskis (lett) – gazdaság és termelékenység, szabályozások egyszerűsítése,
• Dubravka Suica (horvát) – Mediterráneumért felelős biztos, népesedés ügyek
• Várhelyi Olivér (magyar) – egészségügyi és állatjólét,
• Wopke Hoekstra (holland) – adózás, klímapolitika,
• Magnus Brunner (osztrák) – migráció és belügyek,
• Andrius Kubilius (litván) – védelem és űrkutatás,
• Marta Kos (szlovén) – bővítés, Ukrajna támogatása,
• Jozef Sikela (cseh) – nemzetközi kapcsolatok, Global Gateway program felügyelete, EU-n kívüli partnerségek,
• Costas Kadis (ciprusi) – halászat és óceánok,
• Hajda Lahbib (belga) – felkészültség és válságkezelés,
• Jessika Roswall (svéd) – környezetvédelem, vízügyi ellátások
• Piotr Serafin (lengyel) – uniós költségvetés, csaláselleni hivatal,
• Dan Jorgensen (dán) – energia és lakhatási ügyek,
• Ekaterina Zarieva (bolgár) – startupok fejlesztés, kutatás és innováció,
• Michael McGrath (ír) – demokrácia, jogállamiság,
• Apostolos Citikosztasz (görög) – fenntarthatóság, közlekedés és turizmus,
• Christophe Hansen (dán) – mezőgazdaság és élelmezés,
• Glenn Micallef (málta) – integráció, fiatalok, kultúra és sport.

Miért felel majd Várhelyi Olivér?

Várhelyi Olivér az előző ötéves ciklusban a bővítési területért felelt, amely az egyik legerősebb jogkört tartalmazta: tárgyalhatott az uniós tagjelölt országokkal, felügyelhette az EU partnerországaival való kapcsolatot.

Most viszont az egyik leggyengébb jogkört kapta meg: az egészségügyi politika kialakítása és végrehajtása főként a tagállamok hatáskörébe tartozik, ugyan az EU-nak is vannak meghatározott jogkörei ezen a területen, de ez főként koordinatív jellegű.

Az egészségügyi biztoshoz tartozik az egészségvédelem és megelőzés harmonizációja a tagállami jogban. Az uniós egészségpolitika kialakítása során az egészségügyi biztosnak feladata az egészséges életmód elősegítése és a közegészség védelme az államszövetségben.

Az előző ötéves periódusban azért volt súlya, mert a koronavírus-járvány komoly fellépést igényelt az EU-tól. Így Stella Kiriakidész feladata volt, hogy az EU megfelelő válaszokat tudjon adni például a vakcinabeszerzés és -elosztás koordinálásával.

Egészségügyi kutatás és innováció támogatásában is szerepe lesz, az uniós források elosztásának irányítása, különösen a kutatás és fejlesztés területén tartozik majd hozzá. Így az új gyógyszerek, technológiák és egészségügyi megoldások kifejlesztését ösztönözheti majd.

Kevesebb mozgástere lesz az állatjóléti szabályozások kialakításában és végrehajtásában. Itt különösen az állattenyésztés és az állatok szállításának terén hozhat harmonizált szabályokat, az EU dönt az állatok tartási körülményeinek, a tenyésztési gyakorlatoknak, az állatok szállításának és levágásának körülményeiről szóló kérdésekben. A biztos feladata, hogy az új jogszabályi javaslatokat és kezdeményezéseket koordinálja, figyelemmel a tudományos eredményekre és a társadalmi elvárásokra, miközben biztosítja, hogy az állatjóléti követelmények ne jelentsenek aránytalan terhet az érintett iparágak számára.

Az EU szintjén harmonizált egészségügyi és állattartási szabványok és szabályozások bevezetésének felügyelete tartozhat majd Várhelyihez, bár mint azt később részletesen bemutatjuk, egyáltalán nem biztos, hogy az Európai Parlament elfogadja a személyét és mandátumot szavaz neki.

Nehéz szülés volt, még nincs is vége a vitának

Az új Európai Bizottság tagjainak kinevezését komoly várakozás előzte meg, és az utolsó pillanatban lett igazán feszült, miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az utolsó este visszadobta a francia Thierry Breton újrajelölését. A vezető ráadásul a portfoliók elosztásáról szóló terveit az utolsó napokig titokban tartotta. Keddi strasbourgi találkozóján von der Leyennek végre lehetősége nyílt, hogy a Parlament frakcióinak vezetőinek először adjon betekintést a következő Biztosi Kollégium felépítésébe és a portfóliók kiosztásába.

Azonban az összes tag megnevezése körüli folyamat nem volt zökkenőmentes, különösen Franciaország és Szlovénia késedelmes jelölései miatt.

A Bizottság elnöke elleni nyomás fokozódott, különösen Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke részéről, aki felszólította von der Leyent, hogy ne csak a kollégium struktúráját, hanem a tagok nevét is ismertesse a szabályoknak megfelelően.

A folyamat legdrámaibb része Franciaországhoz kapcsolódott, miután az ország az eddigi uniós biztosát, Thierry Breton-t leváltotta Stéphane Séjourné külügyminiszterre von der Leyen kérésére, de erről csak az utolsó pillanatban döntöttek. Ezzel szinte teljesen átíródott a portfóliók kiosztásának terve. A lépés annyiban nem volt váratlan, hogy Breton nyilvánosan kritizálta von der Leyent korábban is, viszonyuk híresen feszült volt, azonban a francia politikus vezette eddig az egyik legnagyobb portfoliót Brüsszelben, hozzátartozott a legtöbb igazgatóság is, igazi erős embernek számított.

Magyar szempontból viszont sokkal izgalmasabb, hogy milyen területet kaphat az Orbán Viktor vezette kormány biztosjelöltje. A miniszterelnök már júliusban bejelentette, hogy ismét Várhelyi Olivért küldi az Európai Bizottságba, kiemelve Várhelyi elmúlt öt éves munkáját és elkötelezettségét. Bár Várhelyi szakértelmét Brüsszel-szerte elismerik, az egyik leggyűlöltebb tagja volt az előző kollégiumnak az Európai Parlamentben. Korábban hírek jelentek meg arról, hogy durván bánik a beosztottjaival, majd azzal vádolták meg, hogy a magyar kormánnyal egyező irányba próbálja tolni egyes tagjelölt országok ügyeit, ami az uniós semlegességi szabályokat sértheti.

Ezen kívül több konfliktusba keveredett az Európai Parlamenttel és a Bizottsággal is, ami megkérdőjelezi, egyszer idiótáknak nevezve az őket kérdező képviselőket, máskor pedig megakasztva a Bizottság nyilatkozatait a külpolitikai kérdésekben.

Így bár most Von der Leyen bejelentette, hogy vele számol, nagyon valószínűnek tűnik, hogy a képviselők ugyanúgy visszadobják a jelölését, mint tették 2019-ben Trócsányi László akkori igazságügyi miniszterrel. A Portfolio-nak több, a parlament nagy képviselői csoportjához tartozó politikus és tanácsadó is azt mondta:

nagyon meg akarják izzasztani Várhelyit a meghallgatásain.

Az új Bizottság összeállítása nemcsak a politikai egyensúlyt, hanem a nemek közötti arányt is érinti, amit szintén figyelembe kellett venni. Bár Séjourné férfi, az első nyíltan meleg biztosként történő kinevezése egy újfajta sokszínűséget hozott a csapatba. A végleges lista bejelentése von der Leyen számára politikai diadalnak tekinthető, mivel sikerült leváltania legkeményebb belső ellenfelét, Breton-t, és egy erősebb, saját elképzeléseit tükröző Bizottságot hoznia létre.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.