Jelentősen megnövekedett az Egyesült Államokat és szövetségeseit célzó, Iránhoz köthető hackertámadások száma Kászim Szulejmáni tábornok halála után, de nagyon kevés támadás járt csak sikerrel – számol be a CNN kiberbiztonsági szakértőkre hivatkozva.
Katonai csapással válaszolt Irán az Egyesült Államoknak Kászim Szulejmáni tábornok megölésére; szerda hajnalban több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőttek ki két amerikaiak által használt bázisra Irakban. Donald Trump este nyilatkozott az eseményekkel kapcsolatban. Beszédében katonai megtorló csapást nem helyezett kilátásba, "csak" gazdasági szankciókat ígér Irán ellen. A beszédet követően az S&P 500 index új történelmi csúcsra ment, az olaj árfolyama viszont beszakadt.
Továbbra sem valószínű a totális háború kirobbanása az Egyesült Államok és Irán között, több más ok mellett azért sem, mert Irán egy ilyen konfliktus esetén hatalmas gazdasági árat fizetne - áll a Fitch Ratings szerdán Londonban ismertetett tanulmányában.
Az iráni rezsim egyik válasza Kasszem Szulejmáni tábornok megölésére valóságos kiberhadjárat megindítása lehet. A perzsa ország és támogatóinak hackerei a közösségi médiát manipulálhatják, és adathalász-támadások tömkelegét indíthatják el válaszcsapásként – írja a CNBC. A káoszt növelheti ráadásul Kína és Oroszország beavatkozása is.
Iránnak tartózkodnia kell az erőszak alkalmazásától és mindenfajta provokációtól, legfontosabb ugyanis megakadályozni, hogy elmérgesedjen a helyzet, illetve újabb konfliktus alakuljon ki - jelentette ki a NATO-főtitkár Brüsszelben, a katonai szövetség legfőbb politikai döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülését követően hétfőn.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
A török parlament januárban napirendre tűzi a hadsereg Líbiába küldését - jelentette be csütörtökön Recep Tayyip Erdogan török elnök, hangsúlyozva, hogy a támogatást a tripoli székhelyű nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérte.
„Miért is ne lehetnénk végre egyszer győztesek egy világméretű összecsapásban, mi magyarok?” – teszi fel a kérdést Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu-n megjelent friss írásában. Az MNB vezére szerint már jó ideje háború van, és még tíz évig nem is várható a békekötés.
Megpróbálták a mexikói hatóságok letartóztatni El Chapo fiát, Ovidio Guzman Lopezt, akire állítólag véletlenül akadtak rá egy rutinőrjárat alatt. A Sinaloa kartell bosszúból pár óra alatt valóságos csatatérré változtatta Culiacan városát, a hatóságok pedig annak érdekében, hogy megóvják a település civil lakosságának életét, inkább elengedték a fiatal drogbárót.
Észak-Szíriával kapcsolatos tűzszüneti megállapodásba egyezett bele Recep Tayyip Erdogan török elnök - jelentette be Mike Pence amerikai alelnök csütörtökön Ankarában.
Németország betiltotta a Törökországba irányuló fegyverexportot, miután Ankara támadást indított a Szíria északi részét ellenőrzés alatt tartó, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen - írta a Bild am Sonntag című német lap szombaton Heiko Maas német külügyminiszterre hivatkozva.
Totális háborúval fenyegetett Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter arra az esetre, ha az Egyesült Államok vagy Szaúd-Arábia katonai csapást intézne Irán ellen - írta honlapján a CNN amerikai hírcsatorna csütörtökön.
Hétfőn újabb szankciókat vetett ki a Trump-kormány Iránnal szemben, egy volt amerikai diplomata szerint a lépés viszont "szimbolikus" és az USA-nak nincs több eszköze, hogy megállítsa az ország atomprogramját. Irán szerint az intézkedés a diplomácia "permanens végét" jelenti, a perzsa ország elnöke pedig egyszerűen retardáltnak nevezte az amerikai kormányt, melyet Trump-elnök személyes sértésnek vett és Twitteren azt üzente: kész "teljesen megsemmisíteni" Iránt, ha megtámadnak "bármit, ami amerikai.".
Teherán nem veszi komolyan, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította: támadást tervezett Irán ellen az amerikai drón lelövése miatt, de ezt percekkel a csapásmérés előtt leállította a lehetséges nagy számú halálos áldozat miatt.
Egyre feszültebb a helyzet a Perzsa-öböl körül, miután két tankerhajót súlyos támadás ért, amelynek lebonyolításával az Egyesült Államok Iránt vádolja. Bár Donald Trump elnök állítólag nem akar háborút a perzsa országgal, több magas rangú tanácsadója is támogatná a rezsimváltást, ráadásul nemrég az Egyesült Államok egy repülőgép-hordozót is az öbölbe vezényelt. Ha netán közvetlen konfliktusra kerül sor a két ország közt, a modern történelem egyik legvéresebb és legpusztítóbb háborúja lehet az eredménye, ami akár évekig, ha nem évtizedekig is elhúzódhat. Megnéztük, milyen az iráni hadsereg felszereltsége és milyen eredménnyel zárulhat egy NATO-iráni konfliktus.
A Perzsa-öbölben kilőtt első golyó 100 dollár fölé fogja tolni az olajárat, ami elviselhetetlen szintet jelentene az Egyesült Államok, Európa és az olyan amerikai szövetségesek számára, mint Japán vagy Dél-Korea - figyelmeztetett Ali Khamenei ajatollah iráni vezető katonai tanácsadója, Yahya Rahim Safavi.
A Pentagon (amerikai védelmi minisztérium) további 5-10 ezer katona Közel-Keletre vezénylését fontolgatja - jelentette szerdán este - mások mellett - az amerikai közszolgálati rádió (NPR).
A Fehér Ház felülvizsgálja az Iránnal szembeni katonai terveit, az iraki háborút idézi a tervezett csapat mérete - közölt cikket a New York Times saját forrásaira hivatkozva.