Körözést adott ki pénteken az orosz belügyminisztérium a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) ügyésze ellen, aki korábban elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen.
Egy 60 oldalas módosító indítványt nyújtottak be kormánypárti képviselők az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságához a magyar igazságügyi reformcsomag átírásaként, és ezt csütörtökön délután már meg is szavazta ez a testület. Az egyik leglényegesebb változás az eddigi törvénycsomaghoz képest az, hogy a Kúria elnök újraválasztását megtiltják, illetve szigorú szakmai feltételeket támasztanak ahhoz, hogy egyáltalán kiből lehet Kúria elnök. Mindez azután következett, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter reggel azt közölte: megkapták az Európai Bizottságtól a zöld lámpát a törvénycsomaghoz, amelynek magyar parlamenti elfogadása, majd brüsszeli jóváhagyása után kinyílhat 13 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás.
Az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, Johannes Hahn a jövő héten Orbán Viktor miniszterelnökhöz látogat, hogy az uniós források lehívásához szükséges reformokról egyeztessenek. A brüsszeli diplomata emellett az Erasmus-ügyben akarja megsiettetni a magyar kormányt, mivel ott már világosan jelezte a Bizottság, hogy milyen lépést vár, a késlekedés pedig a kutatási és cserediákprogramokat is veszélybe sodorja.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette hivatalában a korábban menesztett védelmi minisztert, Joáv Galantot: hétfő esti televíziós beszédében az izraeli kormányfő bejelentette, hogy hivatalosan is visszahelyezi hivatalába a védelmi minisztert, akit hét héttel korábban menesztett, de akinek azóta sem adta át a hivatalos felmondólevelet.
Halált okozó, szervezett csoport által elkövetett terrorcselekmény címén vádat emeltek kedden Moszkvában Darja Trepova, a Szentpéterváron vasárnap elkövetett robbantásos merénylet gyanúsítottja ellen.
Esküdtszék előtt kell vallomást tennie Mike Pence-nek, Donald Trump alelnökének a volt elnökkel folytatott beszélgetéseiről – írja a CNN bennfentes információk alapján.
Nehéz helyzetbe került Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az által vezetett koalíció, miután a védelmi miniszter váratlan elbocsátása miatt vasárnap éjszaka kormányellenes tömegtüntetések robbantak ki. Miközben Izraelben egyre több szektor áll le a tüntetések miatt, a lakosság megmozdulásokkal igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra, hogy állítsa le az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó, éles vitákat kiváltó terveit.
Bátor lépést tett szombaton az újabb óriási, legalább 200 ezer fős, tüntetések láttán a védelmi miniszter, mert saját kormányát szólította fel arra, hogy állítsa le az igazságszolgáltatás reformját, ugyanis a védelmi-katonai szervekben súlyos megosztottságot okoz a vita, ami veszélybe sodorja Izrael nemzetbiztonsági érdekeit.
Nem kizárt, hogy napokon belül rendőrségi őrizetbe veszik Donald Trumpot, az Egyesült Államok volt elnökét. A politikust alapvetően egy könyvelési csalási ügy miatt vette elő a New York-i ügyészség: lényegében arról van szó, hogy a politikus 2016-os kampánya alatt állítólag lefizetett egy pornószínésznőt, hogy hallgasson az állítólagos viszonyukról, az ügyet elsimító ügyvédet pedig céges pénzből fizette ki. Ha Donald Trump a következő napok során valóban bilincsben jelenik meg valamelyik New York-i bíróságon, ez alighanem alapjaiban írhatja át az Egyesült Államok belpolitikáját, hiszen egy komoly történelmi tabu dől meg.
Egy olasz bíróság kedden hozzájárulását adta egy szankciósértéssel gyanúsított orosz állampolgár kiadatásához az Egyesült Államoknak. Az orosz állampolgárt egyebek között banki csalással és azzal gyanúsítják, hogy a Venezuela ellen elrendelt szankciók megsértésével olajat szállított a latin-amerikai országból.
Az Európai Unió támogatná Moldovát a hatékony biztonsági ágazat kiépítésében, ezért a nyár elején új polgári misszió keretében adminisztratív személyzetet küldene az országba - írta a Welt am Sonntag című német lap uniós diplomatákra hivatkozva.
A 2019-ben alapított, működését 22 fő alkalmazottal és további 32 delegált európai ügyésszel 2021 június elsején ténylegesen megkezdő hatóságnál 2022 végén 217 alkalmazott és 114 aktív delegált európai ügyész dolgozott. Ez a stáb 2022-ben 1117 vizsgálatot folytatott le, amelyek 14,1 milliárd euró kárértéket érintettek. Ebből 359 milliónyi érték lefoglalását már elrendelték a bíróságok, ami a tízszerese az intézmény tavalyi egész éves működési költségének. A cél az uniós költségvetés jobb védelme a nemzetközi együttműködés révén, mert az uniós szervezet a tagállami bűnüldöző szerveknél nagyobb prioritást tud biztosítani az EU-t megkárosító bűncselekmények felderítéséhez. Első teljes évükről most adták ki éves jelentésüket.
Az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy beperli Lengyelországot az Európai Unió Bírósága előtt, mivel meglátása szerint a lengyel alkotmánybíróság és annak ítélkezési gyakorlata megsértette az uniós jogot – közölte szerdán a brüsszeli testület. Mindez azután történt néhány nappal, hogy a lengyel elnök meglepetésre a lengyel alkotmánybíróságra küldte azt a törvényt, amely az igazságszolgáltatás terén hozott volna változásokat az EU-pénzek kiszabadítása érdekében. Az Európai Bizottság a mai perben lényegében azt állítja, hogy a lengyel alkotmánybíróság már nem felel meg a korábban törvényben meghatározott független és pártatlan bíróság követelményeinek, így tehát a különféle jogi csatározásoknak nagy jelentősége van és egyúttal komoly – egyelőre blokkoló – kihatása van a lengyel uniós pénzek folyósítására is.
Az illetékes belga ügyészség meghosszabbította az Európai Parlamentet (EP) érintő korrupciós ügy egyik gyanúsítottja, Eva Kaili volt görög szocialista képviselő, a testület leváltott alelnökének fogvatartását - írta csütörtökön a Le Soir belga napilap.
Miután december 22-én aláírta az Európai Bizottság a magyar kormánnyal a 2021-2027-es felzárkóztatási forrásokat rögzítő Partnerségi Megállapodást és a magyar Operatív Programokat is jóváhagyta, elindult egy értelmezési vita arról, hogy végülis milyen feljogosító feltételek miatt mekkora összegű források vannak blokkolva Magyarország felé. Ebben teszünk rendet az alábbi cikkünkkel, gyakorlatilag megismételve a magyar sajtóban elsőként megjelent és pontosnak bizonyuló értesüléseink lényegét.
Gyakorlatilag felmutatta a fehér zászlót a lengyel miniszterelnök a szerdai sajtótájékoztatóján az EU-val folytatott régi igazságszolgáltatási huzavona ügyében azért, hogy mielőbb megszerezhesse az ország a helyreállítási pénzeket és a szükséges törvény megszavazásához az ellenzék segítségét is kérte – írja le a helyzetet a Politico. Elképzelhető, hogy a lengyel engedmények brüsszeli tényleges elfogadása miatt tartja fel a lengyel kormány a globális minimumadó ügyét és ezen keresztül három másik ügyet, közte a Magyarországnak fontos EU-pénzes ügyeket is.
Az Európai Bizottság jó úton halad afelé, hogy még ebben az évben feloldja a Magyarországnak szánt több milliárd eurós támogatás zárolását, miután Orbán Viktor miniszterelnök engedményeket tett a fékek és ellensúlyok rendszerében, de tényleges folyósítást várhatóan csak a vállalások teljesítése után kaphatunk - közölték uniós források a Reuters-szel. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság várhatóan csökkenteni fogja a három Operatív Programra javasolt 65%-os forrásfelfüggesztési arányt a Tanács felé javasolt döntésben és összességében pozitív értékelést adhat a magyar vállalásokról, azok eddigi teljesíéséről és ezzel párhuzamosan jóváhagyhatja a magyar helyreállítási programot is. Amint ma egy másik cikkben beszámoltunk róla, a jogállamisági ügyet vivő EP-képviselők éppen az ellenkezőjét szorgalmazták a Bizottság felé, azaz azt, hogy egyelőre ne tegyen javaslatot a három magyar Operatív Program felfüggesztésének nullára írására, mert maradtak még az uniós költségvetésre leselkedő veszélyek. Az ellentmondásosnak tűnő hírek után az EU-pénzek folyósítási kilátásait ebben az értelmező cikkben foglaltuk össze.
Miután a minap kiszivárgott, hogy komoly reformokat vállalt be a magyar kormány az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése terén a helyreállítási program elfogadásáért cserébe, pénteken fontos pozitív jelzést küldött az Európai Bizottság egyik névtelenséget kérő illetékese. Azt üzente ugyanis a Reutersen keresztül, hogy a magyar kormány „jelentős lépést” vállalt be, és példaként említette azt, miszerint a Kúria ezentúl nem fogja nehezíteni, hogy a magyar bírók jogértelmezésért az Európai Bírósághoz fordulhassanak. A pozitív brüsszeli hírre azonnali reakcióként 402-ről 400-ig erősödött a forint az euróval szemben, majd visszagyengült.
Megszerezte a Politico azt a november 4-i dátumú anyagot, amelyben a magyar kormány számos jelentős igazságszolgáltatási reformot vállalt az Európai Bizottság felé a helyreállítási programunk elfogadásáért és majdani kifizetéséért cserébe. A menetrend jelenleg úgy néz ki, hogy a vállalások tükrében a magyar helyreállítási programot vagy a jövő héten, vagy az azt követő héten fogadná el az Európai Bizottság, hogy utána a december 6-i uniós pénzügyminiszteri ülésen a tagállamok is dönthessenek róla és így Magyarország elkerülje azt, hogy tanácsi jóváhagyás hiányában az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás nagy részét elbukja.