Európa visszadobta Donald Trump béketervét, súlyos nyomás alatt Zelenszkij - Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Az EU és Ukrajna békét akar, de nem fognak engedni az orosz agressziónak – nyilatkozta Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi főképviselője.

Ez mindannyiunk számára egy rendkívül veszélyes pillanat. Mindannyian azt szeretnénk, hogy véget érjen ez a háború, de nem mindegy, hogyan ér véget.

– mondta Kallas újságíróknak. Hozzáfűzte:

"Oroszországnak semmiféle jogi alapja nincs bármilyen engedmény követeléséreattól az országtól, amelyet megtámadott.

Végső soron a megállapodás feltételeiről Ukrajnának kell döntenie."

(Reuters)

Keir Starmer brit miniszterelnököt az ukrajnai háború lezárására irányuló amerikai erőfeszítésekről kérdezték a G20-csúcson Dél-Afrikában.

Minden, Ukrajnára vonatkozó ügyet végső soron Ukrajnának kell eldöntenie

- felelte Starmer.

"Most mindannyian egy igazságos és tartós békét akarunk. Ezt akarja az Egyesült Államok elnöke is. Ezt akarjuk mindannyian" - firtatta a brit vezető.

Mint kiemelte:

De az az alapelv, hogy Ukrajnának a saját szuverenitása alatt kell meghatároznia a jövőjét, egy alapvető elv.

(Reuters, Sky News)

Volodimir Zelenszkij és Donald Trump jövő héten telefonbeszélgetést folytatnak, miután az ukrán elnök közölte, hogy meg szeretné vitatni az amerikai vezetővel a béketervet.

Ezt megelőzően az ukrán elnök egyeztetett, illetve egyeztetni fog az ügyben az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország vezetőivel.

(Sky News)

Friedrich Merz német kancellár hirtelen lemondta több mai programját is, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán és Donald Trump amerikai elnökökkel tárgyaljon az új béketervről - tudta meg a német Bild.

Merz telefonon egyeztet majd a két vezetővel. A beszélgetések tartalmát csak a résztvevők beleegyezésével hozzák nyilvánosságra.

(Bild via RBC-Ukraine)

Az ukrajnai háború lezárását célzó amerikai béketervezet nem számít véglegesnek - szögezte le pénteken Brüsszelben a német külügyminiszter, kifejtve, hogy a tervezet "leginkább az Ukrajna és Oroszország között sürgősen megvitatandó kérdések listája".

A német álláspont megegyezik az európai állásponttal, vagyis Ukrajna mögött állunk; képessé akarjuk tenni Ukrajnát arra, hogy erős pozícióból fordulhasson ezen ügyek felé

- szögezte le Johann Wadephul a belga fővárosban, az Európai Unió Külügyi Szolgálata és az indiai-csendes-óceáni régió minisztereinek találkozója előtt.

Hozzátette:

Kijevé a döntés, milyen kompromisszumba hajlandó belemenni,

"ahogy Oroszországnak is meg kell hoznia hasonló döntéseket".

Nem vagyunk döntőbírók, de Ukrajna mellett vagyunk, mert a saját és egész Európa szabadságát védi

- fogalmazott.

(MTI)

Az Európai Unió támogat minden olyan béketervet, amely igazságos és tartós békéhez vezet Ukrajnában - jelentette ki hétfőn Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pénteken Brüsszelben.

Kallas az EU-Indo-csendes-óceáni miniszteri fórumot megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Volodomir Zelenszkij ukrán elnöknek bemutatott békejavaslat kapcsán az EU álláspontja változatlan, miszerint

bármely béketerv csak úgy működhet, ha Ukrajna és az európaiak is részesei.

A főképviselő felidézte, hogy immár négy éve tart Oroszország brutális agressziós háborúja Ukrajna ellen, és szerinte továbbra sincs jele annak, hogy Moszkva békét akarna.

Ha Oroszország valóban békét akarna, elfogadta volna a március óta az asztalon lévő feltétel nélküli tűzszünetet

- mondta. Hozzátette, hogy két napja újabb 26 ukrán civil vesztette életét orosz támadásokban.

Kallas rámutatott: a háború hatásai nem korlátozódnak Európára.

A konfliktus összekapcsolódik az indo-csendes-óceáni térséggel is, részben azért, mert Észak-Koreából csapatok, fegyverek és lőszerek áramlanak Oroszországba, miközben Kína - bár semlegességet hirdet -, kettős felhasználású exportjaival táplálja Moszkva háborúját. Hozzátette: Peking és Oroszország együtt dolgozik egy új globális gazdasági és biztonsági rend kialakításán, amely minden országot érint.

Kallas szerint a jelenlegi geopolitikai helyzet mindenkit cselekvésre hív fel, ezért az EU-nak és partnereinek szorosabban kell együttműködniük. Mint mondta, akár biztonságról, fenntartható növekedésről, konnektivitásról, klímavédelemről vagy a nemzetközi jog védelméről van szó, Európa csak együtt lehet erősebb.

A főképviselő végül hangsúlyozta: a partnerség csak akkor lehet sikeres, ha minden szinten - polgárok, vállalatok, fejlesztési bankok, államok és régiók szintjén - erős együttműködés valósul meg.

(MTI)

Olena Duma, az ukrán állami vagyonvisszaszerzési és -kezelési ügynökség (ARMA) júliusban távozott vezetője májusban felkereste azt a kijevi épületet, ahol feltételezett pénzmosási "háttérirodát" működtetett Timur Mindics, Volodimir Zelenszkij korrupcióval vádolt közeli bizalmasa.

Bár az ukrán sajtó felvételeket is közölt az esetről, Duma tagadja, hogy bármilyen törvényt megsértett volna, és azt állította, nem tudott az Enerhoatom körül nemrég kirobbant botrányról.

Lemondása előtt, júliusban Duma támogatta azt a meghiúsult törvényt, amely megszüntette volna NABU és a Különleges Korrupcióellenes Ügyészség (SAPO) függetlenségét.

(Kyiv Independent)

Oroszország összesen 115 csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen mára virradóra, melyek közül mintegy 70 Sahed típusú volt - közölte az ukrán légierő.

Előzetes adatok szerint az ukrán légvédelem 95 drónt lőtt le vagy semlegesített az ország északi, déli és keleti régióinak légterében.

Összesen 19 drón talált be 12 helyszínen, és további négy helyről érkezett jelentés alábbhullott dróntörmelékről.

(RBC-Ukraine)

Egy, az ügyet jól ismerő forrás a Reutersnek elmondta, hogy az amerikai tisztviselők ma tájékoztatják a Kijevben tartózkodó európai uniós nagyköveteket Trump 28 pontos béketervéről.

Rusztem Umerov az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára, volt ukrán védelmi miniszter korábban kijelentette, pénteken technikai szinten folytatódik az amerikai békejavaslatok tanulmányozása.

(Reuters)

Az Axios által közölt dokumentum amerikai fél által javasolt szövegezését változtatás nélkül olvashatják:

"Ez a Keretmegállapodás rögzíti az Ukrajna és az Oroszországi Föderáció közötti fegyverszünet feltételeit, valamint olyan biztonsági garanciát hoz létre, amely a Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyének elvein alapul, ugyanakkor igazodik a jelen konfliktus körülményeihez, valamint az Amerikai Egyesült Államok és európai partnerei érdekeihez.

Az Amerikai Egyesült Államok megerősíti, hogy az Oroszországi Föderáció által az egyeztetett fegyverszüneti vonalon átlépve, ukrán terület ellen végrehajtott jelentős, szándékos és tartós fegyveres támadás a transzatlanti közösség békéjét és biztonságát fenyegető cselekménynek minősül. Ilyen esetben az Egyesült Államok elnöke – alkotmányos jogkörei gyakorlása során, és Ukrajnával, a NATO-val, valamint az európai partnerekkel folytatott azonnali konzultációkat követően – meghatározza a biztonság helyreállításához szükséges intézkedéseket. Ezek az intézkedések magukban foglalhatják a fegyveres erő alkalmazását, hírszerzési és logisztikai támogatást, gazdasági és diplomáciai lépéseket, továbbá minden egyéb, megfelelőnek ítélt eszközt. Egy NATO–Ukrajna közös értékelési mechanizmus vizsgálja majd az esetleges jogsértések megállapítását.

A NATO tagállamai – köztük Franciaország, az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország és Finnország – megerősítik, hogy Ukrajna biztonsága elválaszthatatlan Európa stabilitásától, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy az Egyesült Államokkal összehangoltan reagálnak minden olyan jogsértésre, amely megfelel a meghatározott feltételeknek, ezzel biztosítva az egységes és hiteles elrettentő képességet.

A Keretmegállapodás az aláírásával lép hatályba, és tíz évig marad érvényben, közös megegyezéssel meghosszabbítható. A végrehajtás ellenőrzését egy, az európai partnerek által vezetett, amerikai részvétellel működő Közös Ellenőrző Bizottság látja el.

Aláíró felek:

Ukrajna
Oroszországi Föderáció
Amerikai Egyesült Államok
Európai Unió
NATO"

Miután szerdán orosz rakétatámadás sújtotta a nyugat-ukrajnai Ternopil városát, már harmadik napja tartanak a kutatási és mentési munkálatok. A támadás két kilencemeletes lakóházat rongált meg.

A legfrissebb adatok szerint legalább 28 ember életét vesztette, köztük három gyermek, és 94-en megsérültek. Még 16 embert eltűntként tartanak nyilván, miközben több mint 230 mentő dolgozik a romok között, sok helyen kézi erővel.

Az ukrán légierő megerősítette, hogy az oroszok H-101-es robotrepülőgépekkel mértek csapást.

A hatóságok arra figyelmeztették a lakosokat, hogy a város levegőjében a mérgező anyagok szintje hatszorosára emelkedett, ezért mindenkit arra kérnek, maradjon zárt térben.

Ternopilban november 19-21-ét gyásznapokká nyilvánították. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) háborús bűncselekményként vizsgálja a támadást.

(Kyiv Independent)

Az orosz védelmi minisztérium közlése alapján 33 ukrán drónt semmisítettek meg öt orosz régió, a Krím, illetve a Fekete-tenger légterében az éjszaka folyamán.

Az orosz légiközlekedési hatóság szerint legalább nyolc orosz repülőteret kellett lezárni átmenetileg.

A dél-oroszországi Krasznodar régió Szlavjanszk-na-Kubanyi nevű városában két ember megsebesült, az iskolákban és óvodákban felfüggesztették a tanítást egy dróntámadás miatt. A Rosztovi területen, ahol hét drónt lőttek le, egy villanyoszlop megrongálódott, így több mint 200 ház maradt áram nélkül.

(Reuters)

Az oroszok az éjszaka folyamán támadást indítottak az ukrán Zaporizzsja városa ellen, öt ember meghalt és nyolcan megsebesültek.

Ivan Fedorov, a régió kormányzója közölte,

Moszkva KAB irányított bombákat vetett be,

melyek jelentős károkat okoztak a civil infrastruktúrában, köztük legalább öt darab lakóépületként használt toronyházban. A mentőcsapatok a helyszínen vannak.

(Kyiv Independent)

Tegnapi hírfolyamunk itt olvasható vissza: