Márciusban 2% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Ezzel az infláció éppen annyi lett, mint amire az elemzők számítottak: felmérésünk szerint a várakozások arról szólta, hogy a februári 1,9%-ról minimálisan emelkedik az árindex.
Márciusban kis mértékben, 1,9%-ról 2%-ra emelkedhetett az éves inflációs ütem Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Ezzel ugyan elmozdulhatott a mutató nyolchavi mélypontjáról, a szakértők többsége azonban továbbra sem számít arra, hogy a következő hónapokban hirtelen megindulna felfelé az infláció. A Magyar Nemzeti Bank 3%-os célját valószínűleg csak 2019 második felében érheti majd el tartósan az éves árindex értéke.
A válságot követő időszakban az infláció alakulása rendre meglepte az elemzőket. A 2008/2009-es globális válság nem okozott a vártnak megfelelő mértékű inflációcsökkenést, ezt követően pedig az elmúlt évek csökkenő munkanélküliségi rátája, javuló reálgazdasági teljesítménye sem eredményezte az infláció jelentős megugrását a fejlett gazdaságokban. Joggal merül fel ennek fényében az a kérdés, hogy vajon tartósan megváltoztak-e az inflációt meghatározó faktorok. Ebben a cikksorozatban ennek járunk utána, illetve, hogy melyek azok a strukturális tényezők, amelyek ezt a változást előidézték az elmúlt években.
Idén februárban több mint 9 éve nem látott mélypontra, 8,5%-ra süllyedt az euróövezeti munkanélküliségi ráta - közölte az Eurostat. Szintén ma közzétett adatok szerint márciusban a februári 1,1%-ról 1,4%-ra ugrott az éves bázisú euróövezeti inflációs mutató.
Ha a húsvéti nagybevásárlás után úgy érzed, hogy nagyon elszálltál a kiadásokkal, akkor a vásárolt mennyiséggel, vagy egyéb termékek kosárba csúszásával lehet a baj, nem a gyors áremelésekkel. A Portfolio húsvéti körképében ugyanis 24 jellemző/alapvető húsvéti élelmiszer közül csak a tojás drágult 10%-nál nagyobb mértékben, de számos termék ára intenzíven csökkent éves alapon - legalábbis ez derül ki a KSH fogyasztói kosarába bekerült termékek árvizsgálatából. A KSH egyébként úgy kalkulálta, hogy tavaly áprilisban az egy főre jutó élelmiszer kiadások 22 ezer 102 forintot tettek ki, így ehhez képest a kis mértékű átlagos élelmiszer drágulással számolva idén áprilisban 23 ezer forint körül alakulhat ez az adat.
A további jelentős béremelkedés várhatóan a fogyasztás élénküléséhez és az infláció emelkedéséhez vezet majd. Ez viszont tovább fűtheti az ingatlanpiaci lázat, így néhány éven belül akár buborék is kialakulhat - véli Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint így 2020 körül nehéz helyzetbe kerülhet a magyar gazdaság az uniós források kifutásával, az MNB is kihívás elé kerülhet, ami fokozatos forintgyengülésben ölthet testet.
2018-ra 4,2%-os GDP-növekedést jósolnak a Magyar Nemzeti Bank szakértői, 0,3 százalékponttal magasabbat, mint három hónapja. Az inflációs pályához nem nyúlt a jegybank.
Februárban éves alapon 1,9%-kal nőttek a fogyasztói árak - jelentette a KSH. Az adat a vártnál kissé nagyobb mértékű csökkenést jelent: az elemzők arra számítottak, hogy a januári 2,1%-ról 2%-ra mérséklődik az infláció.
Februárban nyolc hónapos mélypontra, 2%-ra lassulhatott a januári 2,1%-ról az éves inflációs ütem Magyarországon, erről számolhat majd be a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Bár a szakértők többsége arra számít, hogy ezt követően tartósan emelkedni kezdhet az éves index, akadnak azért különutas vélemények, akik nem várják a hazai árszínvonal-emelkedés ütemének érdemi gyorsulását, legalábbis idén.
A januári 1,6%-ról 1,4%-ra lassult februárban az infláció éves üteme Németországban - derült ki a német statisztikai hivatal ma közzétett adataiból. Az 1,4%-os ütem több mint egy éves mélypont, ráadásul kisebb negatív meglepetést okozott, a szakértők ugyanis 1,5%-os inflációt vártak.
Az infláció ismételt megjelenésével a Fednek is változtatnia kell monetáris politikáján, így akár a vártnál gyorsabb kamatemelés is benne lehet a pakliban - véli Giles Keating, a Werthstein Institute vagyonkezelő cég ügyvezetője, aki a CNBC-nek nyilatkozott pénteken. A szakember szerint az utóbbi hetekben már látszott, hogy a piacok hevesen reagáltak az infláció éledezésével kapcsolatos hírekre, ez pedig a következő időszakban is folytatódhat.
A piaci várakozásokkal összhangban Haruhiko Kuroda eddigi jegybankelnököt jelölte az újabb 5 éves tisztségre ma reggel Abe Shinzo japán kormányfő. A jen reggel óta újra esik, igaz csak a dollárral szemben és ennek jórészt technikai elemzési okai lehetnek. Ettől még a japán pénzügyminisztérium bizonyára örül a fejleménynek.
Emelkedő inflációs környezetben inflációkövető vállalati és államkötvényeket, rövid és középes átlagos futamidejű, magas hozamú vállalati és államkötvényeket, és olyan országok (Oroszország, Brazília) kötvényeit érdemes tartani, ahol kamatcsökkentés várható. A részvénypiacokon a bankok és biztosítók részvényei lehetnek érdekesek, de a portfólióba olyan papírokat is érdemes tenni, amelyek a technológiai forradalom szektoraiból kerülnek ki, de olyan országok részvényeibe is érdemes fektetni, ahol strukturális reformokat hajtanak végre, mondta el egy mai előadáson Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvényportfolió menedzsere.
Bár a gazdasági és a tőkepiaci felívelő ciklus kései fázisában járunk, hiba lenne zárni a pozíciókat és elmenekülni a piacokról, mert akik a ralinak ebben a szakaszában már nem vesznek részt, azok hosszútávon komoly hozamról mondanak le, mondták a Fidelity szakemberei egy budapesti konferencián. Bár egyre több a figyelmeztető jel, a kockázat, továbbra is érdemes azokat az eszközöket keresni, amelyek felülteljesítők lehetnek a következő években, a Fidelití szerint ilyenek lehetnek az európai részvények vagy az inflációkövető kötvények.
Mindössze pár percig tartott ma a nagy tőzsdei ijedtség a vártnál magasabb amerikai inflációs adatok után, aztán a vezető tengerentúli indexek a nyitást követően gyorsan ledolgozták a mínuszokat és jelentős pluszba lendültek. Zárásra ez 1,1-1,9%-os szárnyalássá fokozódott. Mindez annak ellenére történt így, hogy közben az amerikai kötvényhozamok is megugrottak a várt feletti inflációs adatra és tartósan magasabb szinteken maradtak. A 10 éves hozam 4 éves csúcsra ugrott ma. Múlt héten még éppen utóbbi miatt szakadtak az amerikai tőzsdék. Közben az olaj is jókora emelkedést produkált, a dollár pedig furcsa módon beszakadt.
Igencsak furcsa az a dolláresés, ami ma délután óta bekövetkezett a vezető devizákkal szemben, hiszen a várt feletti amerikai inflációs adat élénkítette a Feddel kapcsolatos kamatemelési várakozásokat, és ugrottak a kötvényhozamok is. Mindez oda vezetett, hogy újra 250 közelébe bukott a dollár árfolyama a forinttal szemben.
Januárban - decemberhez hasonlóan - éves bázison 2,1%-kal növekedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ami meglepetést okozott, ugyanis az elemzők többsége a bázishatás miatt az infláció lassulására számított. A meglepetésre a kötvényhozamok hirtelen emelkedéssel, a részvénypiacok eséssel reagáltak.
Bár a múlt heti vérengzés után javult a hangulat a részvénypiacokon, a zuhanás mögött meghúzódó okokat nem felejtették el a befektetők. Szakértők szerint a heves mozgások egyik katalizátora egy amerikai bérstatisztika volt, amelyet sokan a munkaerőpiac túlfűtötté válásának előjeleként értelmeztek, ez pedig sokakat megrémített a lehetséges inflációs és monetáris politikai következmények miatt. Ezúttal egy amerikai inflációs adat okozhat nyugtalanságot, ami akár újabb eladási hullámot generálhat a tőzsdéken. Egy biztos: a következő hónapokban feszülten fogják nézni a piaci szereplők a különböző amerikai bér- és inflációs statisztikákat, azoknak ugyanis komoly következményei lehetnek nemcsak a részvénypiacokra, hanem az egész gazdaságra nézve.
Januárban 2,1% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a piac is arra számított, hogy az év első hónapjában ugyanakkora lesz az infláció, mint decemberben, vagyis 2,1%. Tehát az adat - hiába a januári nagyobb bizonytalanság - összességében nem okozott meglepetést.
Januárban féléves mélyponton, 2,1%-on stagnálhatott az éves bázisú infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A KSH holnap teszi közzé az év első inflációs adatát, ami a várakozások szerint ismét megerőstíheti az MNB döntéshozóit abban, hogy a hazai bér- és keresleti folyamatok ellenére egyelőre nincs erős árnyomás a magyar gazdaságban, így indokolt a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása.
A mesterséges intelligenciát használják.
Hétvégén tartják az elnökválasztás második fordulóját.
A WTS szakértőivel beszélgettünk.
Játékosság, kreativitás és pozitív hozzáállás a kulcs a Munch és a Maradék nélkül csapata szerint.
