A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa előtt nincs pontos kamatcél, de gondolkozik azon, hogy milyen jelzést lehetne adni a piacoknak arról, vajon milyen elvek alapján lesz vége a kamatcsökkentési ciklusnak - mondta Balog Ádám jegybanki alelnök az MTI-nek az MNB országos konzultációs sorozatának siófoki állomásán, pénteken.
Mai kamatdöntő ülésén ismét 25 bázisponttal csökkentette az irányadó rátát a monetáris tanács. A lépés megfelel a várakozásoknak, a piac azt várja, hogy még hónapokig kitart a kamatcsökkentési ciklus.
A Monetáris Tanács megítélése szerint a tavalyi recessziót követően a gazdaság növekedése idén indulhat meg újra. A kibocsátás elmarad potenciális szintjétől, a munkanélküliség pedig meghaladja a strukturális tényezők által meghatározott hosszú távú szintjét. A Monetáris Tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, ami biztosítja, hogy az inflációs nyomás az elkövetkező időszakban alacsony maradjon - áll a jegybank kamatdöntés után kiadott közleményében. A kilátásokra utaló utolsó mondat további kamatvágásokat vetít előre.
Tizedik egymást követő kamatdöntő ülésén csökkentheti a jelenleg 4,75%-on álló irányadó rátát a monetáris tanács. A piaci várakozások szerint még sokáig tarthat a lazítás. De tényleg, meddig is?
Nincs konszenzus az amerikai jegybankárok között abban, hogy mikortól lassítsa le az eszközvásárlások ütemét - derül ki a Fed legutóbbi kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvéből. Néhányan azonban már júniusban hozzálátnának a pénzpumpa csökkentéséhez.
A Bank of England (BoE) monetáris tanácsának legutóbbi ülésén Mervyn King, a BoE júliusban távozó kormányzója 6:3 arányban alulmaradt azzal a javaslatával, hogy 25 milliárd fonttal emeljék meg a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, az úgynevezett mennyiségi enyhítés jelenlegi 375 milliárd fontos keretösszegét - áll az ülés szerdán közzétett jegyzőkönyvében.
Év végéig egészen 3,25 százalékig csökkenhet a jegybanki irányadó ráta - vélik a J.P. Morgan elemzői. Az elemző stáb módosította a friss növekedési és inflációs prognózisokat is. Idén recesszió helyett fél százalékos növekedést várnak. Az euró/forint árfolyam 290 körül alkalulhat.
Sem Matolcsy György elnök, sem Balog Ádám alelnök nem vett részt a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának április 23-i ülésén, így nélkülük, öt fő egybehangzó támogató szavazatával csökkentette a 25 bázisponttal 4,75%-ra az irányadó rátát a jegybank - derült ki a ma közzétett rövidített jegyzőkönyvből. A dokumentum további kamatpályával kapcsolatos mondata megerősíti az eddigi üzenetet és az óvatos jegybanki hozzáállást, azaz hogy "A további kamatlépések tekintetében a tanácstagok egyetértettek abban, hogy az irányadó kamat további csökkentésére akkor kerülhet sor, ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok." Az ülésen Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc, Kocziszky György és Pleschinger Gyula vett részt, míg Matolcsy és Balog feltehetően egyéb elfoglaltságai miatt nem tudott megjelenni.
Az Európai Központi Bank nyolc éven át volt elnöke tévedésnek tartja az Európa erkölcsi és egyéb hanyatlásáról szóló - nálunk közkeletű, sőt hivatalos - vélekedéseket. Az Alapblognak adott interjújában Jean-Claude Trichet tanácsot is ad a magyar kormánynak és a jegybanknak: tevékenykedjenek egymástól függetlenül.
Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter egy londoni pénzügyi konferencián aggodalmát fejezte ki a vezető jegybankok ösztönző programjai által okozott "kritikus problémák" miatt, amelyek rossz döntések meghozatalára ösztökélhetik a befektetőket.
Negyed százalékponttal 2,75 százalékra méréskelte az irányadó ráta szintjét az ausztrál jegybank, holott sokan tartásra számítottak. A jegybankelnök az alacsony növekedést, a visszafogott hitelezési aktivitást és az erős árfolyamot említette a vágás okaként.
Kihelyezett kamatdöntő ülést tart ma Pozsonyban az Európai Központi Bank kormányzótanácsa. Az elemzők szűk többsége számít arra, hogy a testület 25 bázisponttal 0,50 százalékra csökkenti az irányadó euróövezeti kamatszintet.
Üdvözli a jegybank olcsó forrásnyújtási törekvését Surányi György egyetemi tanár, az Intesa Sanpaolo regionális vezetője, amely bankcsoport érdekeltségébe tartozik a CIB is. Ez az intézkedés önmagában azonban kevés a gazdaság beindításához, szerkezeti reformok és üzletbarát politika is szükséges a gazdaság fellendítéséhez. A kamatcsökkentés is jó irány, azonban a piaccal nem szabad szembemenni, szerinte a forintot erősíteni kellene - derül ki a közgazdász Indexnek adott interjújából. Surányi szerint a végtörlesztés hiba volt, a magán-nyugdíjpénztár megszűntetése viszont nem volt teljesen elhibázott lépés.
Újabb történelmi mélypontra, 4,75%-ra vágta irányadó kamatát mai ülésén a monetáris tanács. A piac számított a 25 bázispontos mérséklésre, sőt, Londonban a merészebb elemzők a fél százalékpontos csökkentést is elképzelhetőnek tartottak - a jegybank azonban kitartott a szokásos ütem mellett.
A kedvező inflációs és visszafogott növekedési kilátásokkal magyarázza a monetáris tanács a mai kamatcsökkentést. A vállalatokat terhelő adók nem gyűrűznek át az árakon a fogyasztókhoz, mert a kereslet nagyon szűk, és ez útját állja a drágítási szándékoknak - áll a megjelent közleményben. A kilátásokat illetően a végső üzenet a szokásos: ha a középtávú inflációs kilátások összhangban maradnak a 3 százalékos céllal, és fennmaradnak a kedvező pénzügyi piaci folyamatok. Megállapíthatjuk: az infláció oldaláról rövid távon aligha fenyeget veszély, vagyis csak a globális környezet romlása állíthatja meg a kamatcsökkentési sorozatot.
Az elmúlt hetek alapján egyértelmű a gazdaságpolitika törekvése arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank idei működési eredményének javításán keresztül mérsékelje az állam 2014-es jegybanki veszteségtérítési kötelezettségét. Az eddig jelzett lépések azonban közvetlenül nem segítenek ebben. A legfrissebb nemkonvencionális "trükk", a kéthetes jegybanki eszköz átalakítása pedig végül oda vezet, hogy ugyanúgy finanszírozza majd magát az állam, ahogy tavaly, de közben több más cél elérését is segíti. Könnyen előfordulhat például az, hogy a gazdaságpolitika megteremtené a lehetőségét annak is, hogy a választásokhoz közeledve bármikor előtörlesztést kezdeményezzen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) felé.
Ma este jelenti be Orbán Viktor miniszterelnök, ki lesz a jegybank alelnöke - értesült az hvg.hu. Ez egybevág a korábbi értesülésekkel, miszerint valamikor a kormányülés után tudhatjuk meg az új alelnök nevét. A hvg.hu szerint a monetáris tanácsból érkezhet a személy, ami megerősíti az Index információit, hogy Bártfai-Mager Andrea és Gerhardt Ferenc lehet az esélyes. Két új alelnök várhatóan nem lesz.
A tények alapján meg kell szűnnie a túlzott deficit eljárásnak. Abban azonban nem bízhatunk, hogy az EU ezek alapján dönt. Az országnak ugyanis vannak ellenségei, akik a bankadó és a közműcégeket terhelő adók miatt dühösek Magyarországra - jelentette ki Orbán Viktor a közrádióban. A kormányfő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a jegybank új programjával kapcsolatban úgy vélekedett, hogy indokoltak a Magyar Nemzeti Bank új kísérletei. A miniszterelnök bizakodó az ország növekedési kilátásait illetően, meglepetést fog okozni Magyarország idén ebben a tekintetben. Arról is beszélt, hogy Magyarország egy északi gázvezeték megépítésére készül Szlovákiával közösen.
Csütörtök esti döntésével a Standard and Poor's negatív kilátást rendelt Magyarország hitelminősítéséhez, egyúttal megerősítette az érvényben lévő "BB" adósbesorolást. A hitelminősítő véleménye szerint a legutóbbi változtatások az egyes magyar intézményekkel kapcsolatban aláássák az ország intézményi hatékonyságát. Az elemzők itt konkrétan a jegybanki vezetőváltást és a legutóbbi alkotmánymódosítást említik meg. A forint azonnal gyengüléssel reagált a hírre.