Olyan nyomás alá kerül Magyarország pillanatokon belül, aminek évekig fizethetjük az árát

Olyan nyomás alá kerül Magyarország pillanatokon belül, aminek évekig fizethetjük az árát

Az elmúlt években a kabinet a magasnyomású gazdaság irányvonalat (high pressure economy, HPE) követte, amellyel az elmélet hívei szerint érdemi többletnövekedésre lehet szert tenni. A kormányzat továbbra is kitart a HPE mellett (talán jobban, mint valaha), ám a Magyarországon is ébredő Phillips-görbe és a feszes munkapiacról tanúskodó Beveridge-görbe alapján lehetnek meglepetések ezen az úton.

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Tények és vélemények – viszontválasz Surányi Györgynek

Január elején egy hosszabb elemzésben írtam a magyar költségvetési folyamatokat, melyre Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén hosszú, részletes cikkben reagált. Pulitzer Józsefet idézve: „a hír szent, a vélemény szabad”. Ennek megfelelően természetes, hogy Surányi György véleményét – elismerve az író egyetemi tanár széles ismereteit – tiszteletben tartom. Mégis, néhány megállapítását meglátásom szerint árnyalni kell. Viszontválaszom nem teljes körű.

Visszatérhet a növekedés útjára a magyar gazdaság, de a költségvetés bajban van

Visszatérhet a növekedés útjára a magyar gazdaság, de a költségvetés bajban van

A tavalyi zsugorodás után 2024-ben visszatérhet a növekedési pályára a magyar gazdaság, az infláció is tovább mérséklődhet, ugyanakkor a költségvetés helyzete lényegesen rosszabb, mint a kormány célja – olvasható a bécsi Világgazdasági Kutatóintézet (WIIW) kedden megjelent friss előrejelzésében. A szervezet kiemeli, hogy a kedvező kilátások mellett vannak lefelé mutató kockázatok a régió országaiban, vagyis korai lenne hátradőlni.

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

A legnagyobb buli idején fogadkozik a fiskális alkoholista, hogy bevonul az elvonóra

Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.

Veszélyben az adósságcsökkentés? Soha ekkora kihívás előtt nem állt még az Orbán-kormány

Veszélyben az adósságcsökkentés? Soha ekkora kihívás előtt nem állt még az Orbán-kormány

Tavaly év végén a vártnál magasabb szinten alakult a GDP-arányos államadósság, hiszen csak jelképes csökkenést láthattunk 2022 végéhez képest. A 2024-es adósságcsökkenés viszont ennél is nagyobb kihívás lehet, hiszen a csökkenő infláció miatt a nominális növekedésünk érezhetően lassul majd, miközben a költségvetés helyzete finoman szólva is ingatag. Persze az év végén kisebb „trükközésekkel” még összejöhet a csökkenő adósságráta, de ehhez már kellene az is, hogy a forint ne gyengüljön sokat idén.

Varga Mihály: jövő héten dönt a hitelkamatok sorsáról a kormány

Varga Mihály: jövő héten dönt a hitelkamatok sorsáról a kormány

Nincs hitvita a kormányban a növekedésösztönzésről, de fontos, hogy a bővülés mellett az államháztartási hiány leszorítása is prioritás maradjon. Asztalon van a BUBOR, így a hitelkamatok rendszerének esetleges átdolgozása, erről jövő héten dönthet a kormány – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott interjújában.

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Surányi György: Miért döntött rekordot a magyarországi infláció, az államháztartás hiánya és kamatkiadása?

Fontos és sokoldalú elemzést közölt a Pénzügyminisztérium nevében Banai Péter, az államháztartásért felelős államtitkár a Portfolio-n.  Szikár tények sokaságával próbálja bizonyítani, hogy a gazdaságpolitika, kiváltképp a költségvetési politika a kétségkívül nem egyszerű körülmények között a lehetséges, ésszerű kompromisszumok révén vezérelte a magyar gazdaságot az elmúlt másfél évtizedben. Nem megkérdőjelezve a szerző kétségkívül imponáló felkészültségét, szándékának tisztaságát, elismerve a helyzetéből adódó megfelelési kényszer nyomását – ami viszont engem nem korlátoz –, elemzése nem kevés ellenvetésre ad okot. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül ezeket veszem sorba a szerző írásának logikai sorrendjét követve.

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

Először szólal meg a Költségvetési Tanács új elnöke: legyen a költségvetés golyóálló!

A 2024-es költségvetés esetében van még tér és idő arra, hogy ha szükségessé válik a beavatkozás, megtörténjen a költségvetés módosítása - jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács múlt héten hivatalba lépett új elnöke. A két évtizedes banki és kockázatkezelői múlttal rendelkező szakember az együttműködés fontosságát hangsúlyozta az új pozíciójában adott első interjújában, nevezetesen azt ígérte: mindenkivel kommunikálni fog, akivel szükséges a fiskális fegyelem ügyének előmozdítása érdekében. A Tanács új elnökével beszélgettünk a hazai fiskális politika kilátásairól, az újra élesedő uniós költségvetési szabályokról, valamint az állam működésének finanszírozásáról is. Szerinte a piac a pénztárcájával szavaz és a legutóbbi devizakötvény-kibocsátások bizalmat tükröznek.

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

Hatalmas kockázatot lát Magyarországon a hitelminősítő, ennek fájdalmas vége lehet

A kelet-közép-európai országok költségvetési hiányai 2024-ben is a legmagasabbak közé tartozhatnak az EMEA-régióban, ez pedig az egyik fontos kockázat a hitelminősítői besorolásuk szempontjából is – figyelmeztetnek friss elemzésükben a Standard & Poor’s (S&P) szakemberei. A hitelminősítő Magyarországon a GDP 4,5 százalékának megfelelő deficitet vár idén, ennél csak a lengyel és a román költségvetés helyzete rosszabb.

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

Gazdasági növekedés és stabilitás – merre tovább, magyar költségvetés?

Az utóbbi hetekben számos cikk jelent meg a magyar költségvetés helyzetéről. Mondhatjuk: újra „sláger lett” e téma és bizony nem jó értelemben. A cikkek a költségvetési hiány elfutásáról, a középtávú költségvetési pozíció feszültségeiről szólnak, vagy egyenesen a 2010 előtti helyzettel vonnak párhuzamot. Mit tehet az olvasó, ha maga is részese a költségvetés alakításának, sőt felelősséget is visel azért? Megvonhatja a vállát, hiszen „minden csoda három napig tart”, majd letűnnek ezek a cikkek, ahogy a gazdaság bővülésével a „költségvetési hullámok is kisimulnak”. Vagy reagálhat a véleményekre. Ez utóbbit tartom helyes választásnak: a kritikákra figyelni kell, ha pedig szükséges, nem maradhat el a reakció.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Jaksity György: Kilépés az Európai Unióból. Megéri?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.