2026. szeptember 10. 18:00 | MTI
Az ukrán kormány a finanszírozási gondok miatt megkezdte a költségvetési kiadások korlátozását - mondta Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a parlament pénzügyi bizottságának csütörtöki ülésén az UNIAN hírügynökség beszámolója szerint.
2026. szeptember 10. 15:47 | Portfolio
A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.
2026. szeptember 10. 08:53 | Portfolio
Az elmúlt öt évben az előző kormány rendszerszerűen elvétette a költségvetési hiánycélokat, ami veszélyezteti a gazdasági tervezhetőséget és a hitelezői bizalmat – hívta fel a figyelmet Kármán András pénzügyminiszter a Facebook-videójában.
2026. szeptember 08. 15:00 | Szőnyi Dávid
Augusztusban Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kötvény-visszavásárlási program felturbózásával próbálta csillapítani a hosszú hozamok emelkedését, a siker mindössze egyetlen napig tartott. Különösen vicces, hogy a piac egyértelmű ítélete mellett Bessent korábbi mentora, Stanley Druckenmiller is nyíltan beleszállt tanítványába, amiért „aktivista” módon próbálta befolyásolni a hosszú hozamokat.
2026. szeptember 08. 13:31 | Portfolio
A Tisza-kormány módosította a 2026. évi költségvetést, amelyben a korábban tervezett 3,7 százalékos hiánycélt 7,5 százalékra emelte. Kármán András pénzügyminiszter parlamenti vitát megnyitó felszólalásában az előző kabinet felelőtlen gazdálkodásával, rejtett adósságokkal és irreális gazdasági pályával indokolta a döntést. A valós helyzethez igazított tervezet célzott kiadáscsökkentéseket, egy új veszélyhelyzeti alap létrehozását, valamint egy 63 milliárd forintos szociális csomagot is tartalmaz. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a vészhelyzetekre való felkészülés miatt marad idén 7,5 százalékos a deficit, de jövőre masszív hiánycsökkentés várható.
2026. szeptember 08. 11:08 | Csiki Gergely
Augusztusban a központi alrendszer hiánya 2311,2 milliárd forint volt - közölte előzetes államháztartási tájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. A rendelkezésünkre álló adatok szerint ez a valaha volt legmagasabb havi hiányadat, ám ez nem okoz meglepetést és nem is azt üzeni, hogy fejre állt teljesen a költségvetés. Ezzel az első 8 havi egyenleg -5169,1 milliárd forinton alakult.
2026. szeptember 03. 16:50 | Szabó Dániel
A Bloomberg úgy értesült, hogy az MNB várhatóan szünetelteti a kamatcsökkentési ciklust, és szeptemberi ülésén 5,5 százalékon tarthatja az alapkamatot. A döntéssel egy időben az MNB 3-ról 2,5 százalékra csökkentheti inflációs célját, közelítve azt az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. A szünetet többek között az energiaárak bizonytalansága, a Fed szeptemberi kamatdöntésének várható piaci hatása és az októberi költségvetési tervezet indokolja.
2026. szeptember 03. 14:02 | Szabó Dániel
A magyar kormány által megemelt 2026-os költségvetési hiánycél komoly fiskális kihívásokra utal, ami a negatív kilátással tartott, bóvli szinthez közeli BBB besorolás mellett különösen aggasztó – derül ki a Fitch Ratings hitelminősítő Portfolio-nak megküldött elemzéséből. A fiskális pozíció romlása mögött a gyenge gazdasági növekedés, a leváltott Orbán Viktor vezette kormány által végrehajtott választások előtti durva kiköltekezés és korábban el nem számolt kiadási kötelezettségek állnak. Az államadósság 2026 végére 77,5 százalékra emelkedhet, miközben a hasonló besorolású országok mediánja mindössze 58 százalék körül alakul. A hitelminősítő szerint a konszolidáció sikere nagymértékben a gazdasági növekedéstől és az új középtávú fiskális stratégia hitelességétől függ.
2026. szeptember 03. 11:47 | Portfolio
Magyar Péter szerint a kormány teljesítette az összes feltételt a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás lehívásához, ezért ősszel jelentős összegek érkezhetnek Magyarországra. A miniszterelnök a Baka András köztársasági elnökkel tervezett találkozója előtt közzétett videójában beszélt az uniós pénzekről, és több friss kormányzati döntést is ismertetett: teljesen felülvizsgálják a hulladékgazdálkodási rendszert, újabb forrásokat kaphat a gyermekvédelem, átalakítják a dohánykoncessziókat, befagyasztják az állami erdészetek lakossági tűzifaárait, és emelik a megváltozott munkaképességűek ellátását.
2026. szeptember 03. 06:00 | Beke Károly
Az elmúlt hetekben komoly felfordulás jellemezte a nemzetközi kötvénypiacokat, több évtizedes csúcsra emelkedtek a fejlett kötvényhozamok. Első ránézésre ez a magyar állampapírok piacára is begyűrűzött, hiszen a jelenleg 5,7%-os tízéves hozam lényegesen magasabb a korábbi 5% körüli mélypontnál. Ha azonban kicsit alaposabban megnézzük, akkor az elmúlt egy hónapban még így is felülteljesítők voltak a magyar kötvények, a leggyakrabban vizsgált magyar-lengyel hozamkülönbség még tágult is. És ugyanez látszik európai szinten is: egyértelműen a magyar állampapírok a befektetők kedvencei idén.
2026. szeptember 02. 06:20 | Csiki Gergely
A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.
2026. szeptember 01. 19:38 | Portfolio
Az Európai Unió tagállamai azt mérlegelik, hogy felgyorsítsák az Ukrajnának megszavazott 90 milliárd eurós hitelkeret kifizetéseit, mivel Kijev súlyos forráshiánnyal küzd – derült ki az EU soros elnökségét betöltő Írország bejelentéséből, amiről a Bloomberg számolt be.
2026. szeptember 01. 17:50 | Weber Tamás
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írása olvasható.
2026. augusztus 31. 18:00 | Baranyai Zsolt, Bogdán Gergely Ármin
A magyar önkormányzatok alulfinanszírozása nem új keletű jelenség: a 2000-es és 2020-as évek kormányzati politikái egyaránt a helyi források elvonására építettek, amit a szakirodalom megszorító urbanizmusnak nevez. A szolidaritási hozzájárulás fenntartása, a normatív támogatások reálértékének drasztikus csökkenése és a szabályozási megszorítások következtében az önkormányzatok közel 70 százaléka költségvetési hiánnyal küzd, miközben az önkormányzati vagyon és a közszolgáltatások minősége folyamatosan romlik. A szerzők öt kulcsfontosságú reformjavaslatot fogalmaznak meg, köztük egy alkotmányos szinten rögzített forrásmegosztási törvényt, a normatívák rendszeres felülvizsgálatát és egy valódi szolidaritási mechanizmus létrehozását. A cikk vitaindítóként készült a 2026. októberi Országos Urbanisztikai Konferenciára, és amellett érvel, hogy a hosszú távon rögzített, méltányos finanszírozás az új kormányzati konszenzus alapfeltétele.
2026. augusztus 31. 06:30 | Portfolio
A múlt héten a nemzetközi piacokat az amerikai kamatkilátások, az Nvidia gyorsjelentése és az olajpiaci fejlemények mozgatták, miközben Magyarországon a költségvetési hiánycél jelentős megemelése gyengítette a forintot, az MNB pedig 25 bázisponttal 5,50 százalékra csökkentette az alapkamatot. Előretekintve a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz az amerikai alapkamattal, az államkötvényhozamokkal és vajon képes-e magát tartani az amerikai növekedés. A jövő héten olyan adatok jönnek, amelyek nagyban segíthetnek ezeket a kérdéseket megválaszolni.
2026. augusztus 31. 06:00 | Madár István
A Tisza-kormány megalakulásával nagyot javult a magyar állam finanszírozási környezete. Az azóta eltelt négy hónap eredményei vegyesek: az uniós forrásokról megszületett a megállapodás, és mintegy 5000 milliárd forint külföldi tőke áramlott a magyar állampapírpiacra. Ám eközben a költségvetési fegyelem terén egyelőre jóval több az ígéret, mint a bizonyíték. A jövő költségvetési tervekre tett eddigi utalás, illetve a választási ígéretek fenntartása megkérdőjelezi az euróbevezetéshez szükséges feszes gazdaságpolitika megvalósíthatóságát. A hazai és nemzetközi tényezők változása miatt azonban Magyarország nem engedheti meg magának a 2000-es évek elején látott sodródást. Ha az őszi költségvetési tervek nem mutatnak erős elkötelezettséget az érdemi és hiteles hiánycsökkentés mellett, a befektetői bizalom gyorsan meginoghat. És ez nem egyszerűen csak azt jelenti, hogy euróbevezetés a 2040-es évekig tolódhat ki, hanem egy szétcsúszással fenyegető pálya esélyét is nagyban növeli.
Aktív szerepet vállalt Washington szerint az Irán elleni szankciók megkerülésében.
Gyenge negyedéve lehet az investment bankingnek.
Egyetlen dolog hátráltatja a megegyezést.
Az európai trenddel ellentétben nálunk tavaly kevesebb felnőtt vett részt valamilyen képzésben.
Optimistán készülnek a müncheni Expo Realra az ingatlanfejlesztők, a városvezetők és az állami cégek.
Veszteségek, lőszerhiány és sok más probléma is adódott.
Mi következik most?
Miközben Amerika Afganisztánban és Irakban kötötte le az erejét, alapjaiban alakult át a világrend.
Nagyot nyerhet, aki pontosan jelez előre.
