Magyarország kérte Brüsszelnél a költségvetési menekülési záradék aktiválását

A magyar kormány szerdán hivatalosan is kérvényezte a „nemzeti menekülési záradék” (national escape clause) alkalmazását az Európai Bizottságnál

– erősítette meg Ujvári Balázs, az uniós végrehajtó testület szóvivője a Portfolio-nak.

A Bizottság napi sajtótájékoztatóján még csak öt tagállamot – Észtországot, Lengyelországot, Németországot, Görögországot – sorolt fel, akik már kezdeményezték az intézkedést, majd lapunk kérdésére jelezte, hogy időközben Magyarország kérelme is beérkezett.

A lépés azért is fontos, mert a romló gazdasági mutatók és a növekvő költségvetési hiány mellett Magyarország ellen jelenleg túlzottdeficit-eljárás van folyamatban, mivel az államadósság is meghaladja a stabilitási és növekedési paktum által előírt 60 százalékos szintjét, ahogy a költségvetési hiány is rendre magasabb volt az elmúlt években, mint az elvárt GDP-arányos 3 százalék.

Eközben viszont az Európai Unió fokozni akarja a tagállamok védelmi képességre fordítandó kiadásait, ami költségvetési mozgásteret igényel.

Emiatt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már március elején javasolta, hogy a tagállamok alkalmazzák a nemzeti menekülési záradékot, így anélkül növelhetik katonai kiadásaikat, hogy az EU-s fiskális előírásokat megsértenék.

Ugyan Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter üdvözölte a bejelentést, azt nem lehetett tudni, hogy Magyarország hivatalosan is aktiválja-e a klauzúlát. Most viszont ezt megtették szerdán.

A magyar kormány lépése összhangban van az Európai Bizottság által korábban javasolt Readiness 2030 tervvel, amely célul tűzte ki az európai védelmi képességek megerősítését és a tagállamok védelmi kiadásainak növelését. A nemzeti menekülési záradék alkalmazásának engedélyezése lehetővé tenné Magyarország számára, hogy

szigorúan csak a védelmi beruházásokat kizárja a költségvetési hiány számításából, ami nagyobb költségvetési mozgásteret tesz lehetővé a kabinetnek.

A nemzeti menekülési záradék engedélyezi, hogy Magyarország évente akár 1,5%-kal növelje védelmi kiadásait a GDP arányában, anélkül hogy megsértené az SGP által előírt 3%-os költségvetési hiányküszöböt.

Ez a kivétel négy évig, 2025-től 2028-ig alkalmazható, és célja, hogy uniós szinten összesen mintegy 650 milliárd eurónyi többletforrást szabadítson fel a védelmi beruházásokra. ​

Bár a lazítás értelmében csak a védelmi kiadásokat lehet kihagyni az uniós hiányszámításból, így is fiskális mozgástérhez jut a kormány. Ugyan Brüsszel hivatalos indoklása szerint a kedvezmény a hadiipari fejlesztések és beszerzések finanszírozásának könnyítésére szolgál, de a gyakorlatban ez közgazdaságilag azt jelenti, hogy az így kiszélesedett mozgásteret más, tetszőleges kiadásokkal töltheti fel.

a 2025-ös költségvetésben a GDP 2 százalékát tervezték a honvédelemre fordítani, ami most így részben kikerülhet az uniós szabályok szerinti hiányszámításból.

A kormány várhatóan ezt a szabadabb mozgásteret ki is használhatja, mivel a szerdán megjelent, várakozásokat mélyen alulmúló első negyedéves GDP-adatok is mutatják, a magyar gazdaság nem tud növekedési pályára állni, így ösztönző intézkedésekre lehet szükség.

Nagy Márton nemzetgazdasági április közepén ismertette, hogy a 2025-ös költségvetési hiány várhatóan 4% körül alakul, szemben az eredetileg tervezett 3,7%-os céllal. A legfrissebb, március végi államháztartási adatok szerint jelentősnek mondható, 831,2 milliárd forintos hiánnyal zárta a hónapot a költségvetés.

Így három hónap alatt teljesült az éves pénzforgalmi deficitterv 62%-a teljesült.

Noha ez magas szint, az idei büdzsé hiánylefutása tehát a szokásos, korábbi évekre jellemző, orrnehéz képet mutat, ilyenkor a kormány rendre emelni szokta a deficitcélt, amit már két hete Nagy Márton meg is tett.

A magyar kormány korábban ellenezte az EU közös hitelfelvételi terveit a védelmi kiadások finanszírozására, hangsúlyozva, hogy támogatja az uniós védelmi politikát, de nem ért egyet a közös adósságvállalással. Ezért a nemzeti menekülési záradék alkalmazása lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy saját hatáskörben növelje védelmi kiadásait, miközben elkerüli a közös uniós hitelfelvételhez kapcsolódó kötelezettségeket.

Ahogy arról korábban írtunk, sok elemző – és egyes kritikusabb tagállamok – szerint a nemzeti menekülési záradék alkalmazása kihívásokat jelenthet az uniós országoknak, mivel a védelmi kiadások növelése hosszú távon fenntartható költségvetési politikát igényel. A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy

a négyéves kivétel után nehéz lehet majd visszatérni a szigorúbb költségvetési szabályokhoz, különösen a magas adósságállománnyal rendelkező országok számára.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.