Szerda este komoly erősödésbe kezdett a dollár az euróval szemben, így csütörtök reggelre az 1,05-ös szint alá esett a jegyzés. Ezzel párhuzamosan az amerikai deviza szinte minden globális versenytársával szemben erősödni kezdett, mivel a befektetők újra elkezdtek hinni abban, hogy a Fed tud és akar kamatot emelni.
Előzetesen a piac szinte biztosra vette, hogy kamatot emel majd a Fed, ez meg is történt. A legfontosabb hír, hogy a jegybank 2017-ben a befektetők által vártnál több szigorítással számol. Vagyis nem lett igazuk azoknak, akik azt várták, hogy majd a közleménnyel és Yellen szavaival igyekeznek tompítani a hatást.
A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal megemelte az alapkamatot a Fed, mely ezzel párhuzamosan a korábban vártnál nagyobb kamatemelést vetített előre 2017-re. Janet Yellen szerdai sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a gazdaság olyan mértékben javult, hogy elérkezettnek látták az időt a szigorításra.
A piac szinte biztosra veszi, hogy szerdán ismét kamatot emel majd a Fed, azonban az egy évvel ezelőtti tapasztalatokból kiindulva könnyen lehet, hogy a piaci hatás csak minimális lesz. Nem is a mostani döntés lesz a legfontosabb, hanem az, mennyit árul el az amerikai jegybank a további lépésekről. Ha ugyanis végre rászánják magukat egy komolyabb kamatemelési ciklusra, akkor az akár elhozhatja a régen várt euró-dollár paritást is.
Jövőre mintegy 400 milliárd forinttal lehetnek alacsonyabbak a költségvetés adósságszolgálati kiadásai az MNB lépéseinek köszönhetően - mondta Matolcsy György egy hétfői parlamenti meghallgatáson. A jegybankelnök kiemelte, hogy a jövőben is fenn kívánják tartani a laza monetáris kondíciókat, ugyanakkor fontos a forintárfolyam stabilitása.
Az alapkamat további csökkentésével egyre inkább olyan környezet felé haladna az MNB, ahol a közgazdaságtan és a monetáris politika alapvető törvényszerűségei másképpen viselkedhetnek, azaz nem szándékolt mellékhatások jelenhetnek meg - olvasható az MNB honlapján megjelent tanulmányban, melyet Nagy Márton és Virág Barnabás írtak. A jegybank szerint az átalakított eszköztár jól vizsgázott, a bankközi kamat csökkenése már 27 milliárd forintot jelentett a lakossági és vállalati hitelfelvevők számára.
A keddi kamatdöntés után több elemző is frissítette prognózisát a forint árfolyamával kapcsolatban, a szakemberek most úgy látják, hogy az MNB Monetáris Tanácsa tántoríthatatlan a további lazítástól, ennek köszönhetően pedig a következő hónapokban megint a 310 feletti euróárfolyam lehet általános. Sőt, valaki szerint már akkorát lazított a jegybank, hogy tavaszra 320 forint is lehet egy euró.
Amennyiben a későbbiekben az inflációs cél elérése indokolja, a Monetáris Tanács kész a monetáris kondíciók további lazítására nem-hagyományos, célzott eszközök alkalmazásával - olvasható a keddi kamatdöntést követő közlemény utolsó mondatában. A jegybank ma ismét meglepte a piacokat azzal, hogy tovább csökkentette az egynapos hitel és az egyhetes hitel kamatát.
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a 0,9 százalékos alapkamaton az MNB Monetáris Tanácsa, de a nem konvencionális eszközökhöz megint hozzányúltak. Az egynapos és az egyhetes kamatot ugyanis 15 illetve 10 bázisponttal csökkentették, ezzel megszűnt a kamatfolyosó teteje.
A piac most nagy eséllyel árazza azt, hogy december közepén a Fed egy év után először ismét kamatot emel majd, James Bullard, a st. louis-i jegybank elnöke támogatna egy ilyen lépést, ugyanakkor szerinte a fő kérdés már az, mi lesz 2017-ben.
Az eddigi legerősebb nyilatkozatot tette Janet Yellen Fed-elnök az esetleges decemberi kamatemelés mellett ma, amikor a Kongresszusban beszélt. Azt a kifejezést használta, hogy a kamatemelés "viszonylag hamar" jön.
Hirtelen a korábbi 70 százalék feletti valószínűségről 43 százalékra zuhant annak esélye, hogy december közepén ismét kamatot emel a Fed - derül ki az ezzel kapcsolatos piaci árazásokból. Az ok, hogy egyre biztosabb Donald Trumjp választási győzelme, és valószínűleg nem lesz felhőtlen a kapcsolata a jegybankkal.
Hetek óta látható, hogy a külföldi elemzők kiemelt figyelemmel kísérik a magyar gazdaságot, különösen azóta, hogy szeptember közepén az S&P váratlanul felminősített. A napokban ismét három részletes elemzés érkezett Magyarországgal kapcsolatban. Az Unicredit Bank szerint például a 2,5% feletti növekedés sem irreális az idei évre, majd ez jövőre tovább élénkülhet. A szakemberek abban egyetértenek, hogy az MNB fő célja a forint erősödésének megfékezése lehet, kérdés, hogy ezt milyen eszközökkel tudják elérni.
Az alapkamat módosítása jelenleg nincs az opciók között - mondta a Bloombergnek Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója. Kedden a jegybank monetáris tanácsának ülése után több elemző is úgy értékelte a közleményt, hogy ismét megnyithatják a lazítás felé az utat.
A jövő keddi kamatdöntő ülés kiváló alkalom lesz arra, hogy a forint gyengítése érdekében akár meglepetést okozzon az MNB - olvasható a Bank of America Merrill Lynch Global Research (BofA-ML) csütörtökön kiadott elemzésében. Az amerikai befektetési bank szakemberei szerint éppen ezért érdemes lesz figyelni a jegybank döntését és az azt követő kommunikációt.
Az Egyesült Államok legtöbb körzetében stagnáltak vagy enyhén emelkedtek a bérek az utóbbi időszakban - olvasható a Fed szerdán megjelent friss Bézs könyvében, mely a gazdaság állapotát elemzi. mindez azért rossz hír az amerikai jegybanknak, mert éppen a béremelkedéstől várták azt, hogy feléleszti az inflációt. Vagyis a mostani jelentés megint inkább a kamatemelés ellen szól, bár valószínűleg nem ezen fog múlni a decemberi döntés.
Banki létkérdések kerültek terítékre a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti washingtoni közgyűlésén a Reuters szerint. Megerősítést nyert, hogy nem csak a Deutsche Banknál érzik úgy, hogy megrendült a bank jövője. Az alacsony kamat- és hozamkörnyezetben egyre több bankvezér foglalkozik korábban tabutémának hitt kérdésekkel.
Ma a lakáshitelesek fele választ fix kamatozású konstrukciót, nem is sejtve, hogy a bankjuk a stabil törlesztőért sokszor igen nagy felárat kér. Ha egy bank már egyszer felszámított egy prémiumot a személyünkkel kapcsolatos kockázatok miatt, akkor miért kér nagyobb felárat a fixálásért, mint amennyiért azt maga is elcserélheti a kamatpiacon? Jelen cikkben részletesen elmagyarázzuk, hogy miért frappáns viszonyítási pont a BUBOR alapú kamatcsere-ügyletek (swapok) piaca, illetve a zéró-kupon hozamgörbe meredeksége ebben a kérdésben. Ezen túl pedig kifejezetten praktikus tanácsot is próbálunk majd adni a választáshoz a legjobb tudásunk szerint. Ehhez a teljes magyar swappiaci hozamgörbét lemodelleztük, ami által bármilyen lejáratra, bármelyik napon meg tudjuk mondani, hogy mi a korrekt felár a kamatok fixálásáért. Sőt, azt is bemutatjuk, hogy ha valaki rendelkezik egy saját kamat-előrejelzéssel, amit jobbnak tart a piaci árakban megnyilvánuló várakozásoknál, akkor az alapján miként dönthet a fix és a változó hitelek között.
Szerdán magyar idő szerint délután négykor kezdődött Janet Yellen meghallgatása a Kongresszus pénzügyi szolgáltatási bizottsága előtt. Egy héttel a legutóbbi kamatdöntés után természetesen kiemelt figyelem övezte az eseményt, főleg a decemberi szigorítással kapcsolatban vártak új információt a piacok. Akiknek végül csalatkozniuk kellett, a Fed-elnök ugyanis leginkább a pénzügyi stabilitásról, a bankszabályozásról beszélt. Így aztán az árfolyamokat nem is igazán mozgatták meg Yellen kijelentései.
Február óta 0,45 százalékponttal csökkent az MNB alapkamata, és márciusban 2%-ban maximálta a törvény a hitelközvetítők jutalékát. Az új lakáshitelek átlagkamata ennek ellenére alig csökkent: az MNB adatai szerint mindössze 0,1 százalékponttal volt kisebb júliusban, mint februárban, vagyis mintha lenyelték volna a bankok e kétfajta "könnyítés" nagy részét. Utánanéztünk és utánakérdeztünk, mi áll a háttérben, és találtunk néhány hiteles magyarázatot.