Magyarországon egyre súlyosabb a munkaerőhiány, ami a bérek gyors emelésére készteti a vállalatokat. Az MNB tanulmánya szerint azokon a területeken, ahol nagyobb a munkaerőhiány, ott több beruházást hajtanak végre a cégek.
Áprilisban lendületet vett a béremelkedési ütem a márciusi, kissé gyengébb számok után. Az átmeneti megingást követően újra visszatért a kétszámjegyű emelkedés.
Márciusban 11,3%-ra csökkent a keresetek emelkedése, ami elmarad az elmúlt időszakban látott 13-14%-os ütemtől. Ebben kulcsszerepet játszott, hogy a versenyszférában már nincs kétszámjegyű növekedés.
Februárban is kitartott a kétszámjegyű béremelkedési ütem, ugyanakkor valamelyest lassult a növekedés.
Januárban - az előző hónapokhoz hasonlóan - gyors béremelkedést láthattunk Magyarországon. A versenyszféra és a költségvetési szektor egyaránt magas dinamikát mutat, amiben kiemelkedő szerepe van annak, hogy a munkaerőhiány továbbra is meghatározó, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum 2018-ban is erőteljesen emelkedett.
A következő cél: 10 év alatt kétszerezzük meg a reálbéreket - mondta Parragh László kamarai elnök a mai gazdaságpolitikai csúcseseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdasági évnyitóján. Mennyire reális ez az elképzelés?
Napjainkban - nem meglepő módon - egyre több szó esik arról, hogy milyen dinamikusan emelkednek a bérek. Természetesen az átlagbérek emelkedésének az átlagpolgár örül, míg az átlagos vállalat talán kevésbé nevezhető ettől boldogabbnak. Különösen akkor, hogyha ennek a béremelkedésnek egy jelentős része külső kényszerből ered: a minimálbér emeléséből.
Tavaly novemberben is gyorsan nőttek a keresetek Magyarországon, a nettó reálkeresetek 10,2%-kal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. Érdemes megjegyezni, hogy ez március óta a legalacsonyabb növekedés, de az inflációval korrigált bérek továbbra is kétszámjegyű emelkedést mutatnak.
Idén várhatóan nem nőnek olyan gyorsan a keresetek, mint tavaly, ami valamelyest meglátszódhat a fogyasztás bővülésének dinamikájában is. Attól nem kell tartani, hogy a bérnövekedés jelentősen visszaesne, ráadásul idén is azoknál lesz a legnagyobb az emelés, akiknél magas a fogyasztási hányad, vagyis jövedelmük döntő részét elköltik. Ráadásul más tényezők is segítik a fogyasztás növekedését.
Igen jelentős regionális különbségek láthatók Magyarországon a munkanélküliség, a foglalkoztatás és a nettó keresetek tekintetében egyaránt - olvasható ki a KSH Fókuszban a megyék című összehasonlításából. A munkanélküliségi ráta Északnyugat-Magyarországon a legalacsonyabb, de a keresetek Budapesten a legmagasabbak.
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
któberben 10,6 százalékkal volt magasabb a reálbér Romániában az egy évvel azelőttihez mérten - közölte hétfőn a román országos statisztikai intézet.
Szeptemberben 13,6 %-kal, 292 900 forintra nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami továbbra is erős bérdinamikát jelent - derült ki a KSH adataiból. A reálkeresetek 10,8 százalékkal nőttek, vagyis az emelkedő infláció ellenére kétszámjegyű keresetnövekedést láthatunk.
Augusztusban 11,5%-kal magasabbak voltak a magánszektor keresetei Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az éves dinamika valamelyest enyhült, de így magas maradt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében egy kis megtorpanás után tovább nőtt a foglalkoztatás.
2017 első öt hónapjában 9,5 százalékkal magasabb volt a nettó reálbér Magyarországon, mint tavaly ugyanekkor. Ha csak a versenyszektort nézzük, ott 7,9 százalékkal nőttek a reálkeresetek, míg a költségvetésnél 13,2 százalékkal emelkedtek a reálbérek idén.
Áprilisban is folytatódott a béremelkedés gyorsulása: a nettó reálkeresetek 12,1 százalékkal jártak magasabban az országban, mint egy évvel korábban.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
A drasztikus minimálbér-emelések hatására januárban 10%-kal növekedtek éves összehasonlításban a bruttó keresetek Magyarországon. Az emelkedő infláció miatt ugyanakkor reálértéken "csak" 7,5 százalékkal nőttek a nettó fizetések. A bérek mellett a foglalkoztatottság is hatalmasat ugrott.
Az infláció év végi beindulásának köszönhetően decemberben 5,4 százalékra lassult a nettó reálbérek éves növekedési üteme. Összességében ugyanakkor 2016-ban 7,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon, amire 13 éve nem volt példa. A béremelkedés magasabb volt a költségvetési szektorban, mint a vállalkozásoknál: a versenyszférában 6,6 százalékkal, míg az állami szektorban 9,1 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek 2016-ban.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Cikkünk folyamatosan frissül az iráni-izraeli konfliktus legfontosabb híreivel.
Állítólag aktív a légvédelem.
Nem értek célt a bombázások.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
