Áprilisban hosszú idő után már csak egyszámjegyű béremelkedést mért a KSH a nemzetgadzaságban, ami az állami szféra számlájára írható. Nem csoda, hogy a költségvetési szektorban egyre nő a munkaerőhiány: a keresetek emelkedése először lelassult, mostanra a nominálbérek már alig nőnek, a reálbérek ennek hatására jelentősen csökkentek ebben a hónapban.
Két éve nem nőttek olyan lassan a reálbérek Magyarországon, mint idén áprilisban. Ez azzal függ össze, hogy a béremelkedés kissé lelassult, miközben az infláció több mint hatéves csúcsra emelkedett.
Márciusban a bruttó átlagkereset 367 200 forint volt, 10,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A béremelkedés tehát kissé lassabb, mint az elmúlt hónapokban látott ütem, miközben az infláció felpörgött.
Az idei első negyedévben 1115 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder közel 7 ezer fő béradatait feldolgozó elemzéséből. Ez több mint 16 százalékos növekedést jelent 2018 hasonló időszakában tapasztalt 959 forinthoz képest. A felsőbb kategóriákban is gyorsult a béremelkedés üteme: a BDO Magyarország több mint 60, zömmel nemzetközi tulajdonú hazai vállalat mintegy 500 középvezetője esetében ugyanebben az időszakban 5,2 százalékos bérnövekedést tapasztalt, szemben az egy évvel korábbi, 4,5 százalékos emelkedéssel.
Nincs vége a magyar bérrobbanásnak a magyar gazdaságban - írtuk kedd reggeli cikkünkben a februári kereseti adatokról. Kivéve két ágazatban - tehetjük hozzá azonnal. Az egészségügyi ágazatban ugyanis egy év alatt csupán 2,2%-kal emelkedtek a bérek, ami még az éves inflációtól is elmaradt, de az oktatásban sem sokkal jobb a helyzet.
Februárban 12,1%-kal nőttek a keresetek Magyarországon, ami gyorsabb, mint a januári béremelkedés - derült ki a KSH adataiból. A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelése és a munkaerőhiány továbbra is magasan tartja a béremelkedés ütemét.
A KSH módszertani újításának köszönhetően képet kapunk arról, hogy miként alakul a nők és a férfiak keresete, valamint az is kiderül ezentúl a havi tájékoztatókból, hogy az egyes korcsoportok mennyi pénzt keresnek.
Tavaly Magyarországon a bruttó átlagkereset 337 500 forint volt, ami 13 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - derült ki a Workania állásportál által működtetett Fizetesek.hu online kutatásából. A legjobban a pilóták, a legrosszabbul a takarítók kerestek.
A fejletlenebb országrészeknek az elmúlt évek kedvező gazdasági környezete mellett sem sikerült sok tekintetben felzárkóznia a fejlettebbekhez, számos mutató alapján óriási szakadék tátong Magyarország egyes térségei között. A Központi Statisztikai Hivatal "Fókuszban a megyék - 2018. I-IV. negyedév" című kiadványában szereplő adatok ismét erre a sajnálatos jelenségre világítottak rá.
Ha azt gondoltuk, hogy a 10% feletti magyar emelkedés bérrobbanásnak számít, akkor a román béremelkedésre nincsenek szavak.
Tavaly jelentősen nőttek a keresetek a KSH friss, 2018 egészére vonatkozó adatai szerint. Ebből azt is összegyűjtöttük, hogy melyik ágazatban mennyit lehet keresni, és azt is, hogy hol milyen gyorsan nőttek a bérek. A legtöbbet a pénzügyi, biztosítási tevékenységben dolgozók vihették haza, míg a legkevesebbet a szociális ellátásban lehetett keresni. A béremelés mértékével azonban már nem lehettek elégedettek a pénzügyi szféra munkavállalói, ahogy az oktatásban vagy a szakmai, tudományos tevékenységben dolgozók is a sereghajtók között voltak. Az egészségügyben dolgozók kiugró béremelésével azonban a szektor a nemzetgazdasági átlag fölé emelkedett a korábbi, híresen alacsony fizetés után.
Decemberben is kitartott a keresetek emelkedése, így az év egészében dinamikus, 11,3%-os béremelés valósult meg Magyarországon - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek jelentősen, 8,3%-kal nőttek az év egészében, miután az infláció viszonylag alacsony volt tavaly, habár ősszel - amikor hatéves csúcsra nőtt - azért érdemben erodálta a keresetek reálértékét. Idén folytatódhat a keresetek jelentős emelkedése, miután a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8%-kal növekszik, miközben a munkaerőhiány is felfelé hajtja a béreket.
A frissdiplomások 287 ezer forintot kereshetnek, a műszaki és az informatikai képzésen végzettek azonban ennél sokkal magasabb fizetésben reménykedhetnek.
A magyarországi járműgyártó vállalatok alapvetően alacsony termelékenységűek, az egy főre jutó hozzáadott érték lényegesen kisebb, mint Nyugat-Európában - írja Vakhal Péter. A Kopint-Tárki tudományos munkatársa ugyanakkor arra is rámutat, hogy a hazai bérek és termelékenység összevetése alapján a hazai autógyárak profitja érdemben magasabb lehet, mint a régiós társaknál.
Jelentősen nőtt a fizikai dolgozók bére Magyarországon, azonban régiónként nagyon komoly eltéréseket láthatunk. A Trenkwalder szerint akár 40 százalékkal is eltérhetnek az órabérek az ország különböző részein.
Kilátástalan a volánosok helyzete, ma már nemcsak járművezetők, hanem karbantartók is tömegével hagyják el a szakmát - írja a Közúti Közlekedési Szakszervezet. A munkáltató egyelőre nem változtathat az idénre tervezett 5 százalékos bérfejlesztési mértéken, miközben a szakszervezet szerint erre lenne szükség a munkaerőhiány csökkentéséhez és a szolgáltatás biztonságos ellátásához.
Tavaly novemberben is kitartott a gyors béremelkedési ütem, azonban az infláció miatt a reálkeresetek már lassabb ütemben nőnek.
Véget vetünk a hosszú ideje tartó számháborúnak, és bemutatjuk, hogy hivatalosan hány magyar dolgozik minimálbérért! A Portfolio birtokába került, a Pénzügyminisztérium által készített anyagból kiderült, hogy a hazai vállalati szektorban a munkavállalók több mint 42%-a a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kapja. Ágazatok közül kiemelkedik a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a szociális ellátás, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység. Ezeket a szektorokat mélyen "beszippantotta" a feketegazdaság. Ami a területi különbségeket illeti, a keleti országrészben sokkal többen dolgoznak minimálbérért, mint a nyugati megyékben vagy Budapesten. A termelékenységi adatokat tekintve pedig nem meglepő, hogy a magyar tulajdonú cégeknél a dolgozók közel fele, míg a külföldieknél a munkavállalók negyede dolgozik a legkisebb bérekért.
Minden bizonnyal 2019-ben sem ér véget a magyar bérrobbanás, hiszen a keresetek további emelkedését támogatja a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi, 8-8%-os emelkedése, valamint az egyre feszesebbé váló munkaerőpiac (munkaerőhiány) is felfelé tolja a béreket. Igaz, az emelkedés kissé lassabb lehet, mint 2018-ban volt, ráadásul a korábbi éveknél várhatóan magasabb infláció miatt a reálkeresetek még lassabban nőhetnek.
A versenyszférában októberben is 11% felett nőttek a keresetek, de a teljes nemzetgazdaságban is ehhez közeli mértékű volt a béremelkedés. Az emelkedő infláció miatt azonban a reálkeresetek egyre lassabban nőnek.
A Gránit Alapkezelő és a BDPST a vevő, a CPI az eladó.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Reménykednek, hogy a védelmi kiadások növelése elég lesz.
Új típusú fegyverek jöhetnek.
Erre az országra vélhetően te sem gondoltál.
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
